(If You would like to read this article in English language than: click)

Veled is biztosan megtörtént már sokszor, hogy feltetted magadnak a címben olvasható kérdést… Amikor valamilyen rossz esemény hatására, úgy érezzük, hogy zsákutcába kerültünk és igazságtalanságnak érezzük az Élettől, ami történt, akkor rendszeresen „bekattan” bennünk ez a kérdés… És általában elsőre nincs válaszunk rá. Sőt másodszorra és harmadszorra sincs... Pedig a válasz ott van az orrunk előtt, csak legtöbbször nem vesszük észre.....


Hogy miért nem? Ez egy igazán izgalmas kérdés!  Ahhoz, hogy megkapjuk a választ erre, először meg kell értenünk, hogy miért történik mindez a sok rossz velünk valójában. A válasz egy sokak által közhelynek gondolt mondásban rejlik: „minden okkal történik”. Azonban ezt a mondatot sokan helytelenül értelmezik. Sokan azt gondolják, hogy ez a mondat, arra utal, hogy van valami felsőbb rendű erő (pl. Isten) aki (vagy ami) rendezgeti mindenki életét és ha én nem is igazán értem, hogy ez miért történt velem, Ő biztosan tudja. (Hangsúlyozni szeretném, hogy itt nem Isten létezését vitatom! Minden írásom vallástól független, nem célom ezzel kapcsolatban állást foglalni!) Ennek, a mondatnak a valós értelme mást jelent. Az életünk legfőbb feladata a lelki fejlődés! Hogy miért? A mai írásomból ez is egyértelművé válik számodra. A lelki fejlődés az, mely által azok a problémák, amelyek régebben jelentős gondokat okoztak, azok ma már nem jelentenek számodra problémát. Azok, akik nem fejlődnek lelkileg, azokat ugyanazok a szintű problémák, ugyanolyan módon fognak megviselni (vagy egyre jobban), mint előtte. Ezt a gondolatmenetet most fordítsuk meg a Te szempontodból. Amíg nem léped meg a következő lelki fejlődési szintet, addig ugyanolyan jellegű problémákat fogsz az Élettől kapni, egészen életed végéig vagy addig amíg meg nem oldod azt. Az „ugyanolyan jellegű probléma” azt jelenti, hogy bár mindig más ruhába bújtatva jön a probléma (tehát racionálisan nézve a probléma mindig másnak tűnik), de lelki síkon ugyanannak a fejlődni valónak a szükségességét fogja feszegetni. A „probléma megoldása” pedig azt jelenti, hogy az egyén lelki fejlődésében szintet lép, és ezáltal onnan kezdve ez a probléma típus, már nem jelent neki problémát többé, vagy jóval kisebb mértékű problémát jelent.  Azért, hogy jobban bele tudd élni magad ebbe, nézzünk erre egy valós példát! Egyszer megismertem egy hölgyet, aki épp párkapcsolat keresési fázisban volt. Elmesélte, hogy 38 éves és fiatal kora óta 8 tartós kapcsolata volt. Az utolsónak nemrég lett vége, és mivel magányos, most újra örömmel ismerkedik számára szimpatikus férfiakkal. Mikor udvariasan rákérdeztem, hogy mi történt az előző 8 kapcsolatával, ő azt felelte, hogy mindegyik férfi más típus volt, de mégis hasonlóan zajlott le az összes kapcsolat. Mind a 8 esetben kb. 3-4 évig tartott a kapcsolatuk, ami pár hónap őrült szenvedéllyel kezdődött, aztán 1-2 év „jól elvoltunk” szakasszal, majd kb. 1 év fokozatos eltávolodással. Erre megkérdeztem a hölgyet, hogy milyen következtetést von le ebből. A válasza elég tipikus volt: „A válaszom egyszerű: még nem jött el az igazi”.  Ez a valós példa jól mutatja, hogy működik ez folyamat. A hölgynek elég magas szintű lelki intimitás gátlása volt, amit ő nem tudott magáról, még csak fel sem merült benne. A lelki intimitás gátlás következménye az, hogy amikor a kapcsolat lelki mélyülése kellett volna, hogy elinduljon, akkor ő mindig levált a társáról. Ő tulajdonképpen a szerelembe és a szenvedélybe volt szerelmes, de sosem volt képes, mély lelki intimitásig eljutni aktuális párjával. Az Élet ugyanazt a problémát hozta neki, mindig más férfi képébe bújtatva. A hölgy racionális gondolkodásával mindig tudta, hogy az előző férfiakban mi nem tetszett neki, és tudatosan mindig más típusú férfit igyekezett választani. Mivel okos, jómódú és szép nő volt, ezért válogathatott a férfiak között. Így célirányosan mindig olyan férfit választott, aki más volt, mint az előzőek. Mégis minden kapcsolatnak ugyanaz a vége lett. Az valódi ok természetesen nem az, hogy nem találta meg még az igazit, hanem az, hogy az Élet figyelmeztette minden egyes kapcsolatán keresztül, hogy lelki intimitás gátlása van, melyet itt az ideje meggyógyítania, itt az ideje az ehhez szükséges lelki fejlődési szintet megugrania. Ha nem lépi meg, akkor hasonló kapcsolatok, majd idős kori magány lesz az osztályrésze. A boldog élet esélye elszáll, és idős korában a magány szenvedése fogja meghozni a helyes választ. Sajnos akkor már a boldog élet esélye elenyésző szintre zsugorodik. Ha azonban ráeszmél arra, hogy a lelki intimitás gátlását kell rendbe tennie, és el is kezd tenni érte komoly elszántsággal, akkor jó esélyei vannak arra, hogy a következő kapcsolata már tartósabb, mélyebb és magasabb boldogságot adó lesz. A hölgy egyébként azóta sem volt hajlandó észre venni, hogy ez a problémája és természetesen azóta sem változott az élete. Hogy miért nem tudjuk olyan könnyen meglátni az Élet, üzeneteit, és miért nem látjuk olyan gyakran lelki kérdésekben a fától az erdőt? Erről fog szólni a következő bejegyzésem…

 Ha érdekel jelen rovat követező írása, akkor klikk ide: klikk

Ha érdekel jelen rovat előző írása, akkor klikk ide: klikk

(Ha úgy érzed segíthet másokon ez az írás, kérlek oszd meg ismerőseid között is! Építő szándékú véleményed, kedvelésed is örömmel fogadom…Ha tetszenek az itt olvasható írások, légy a blog követője...)