Mit tehetsz Te a klímaváltozás ellen? - 2. rész: Egy meglévő családiház átalakítható energia és klímafüggetlenné?

Kb. 10 évvel ezelőtt vettem egy használt családi házat. Már akkor is klímatudatos ember voltam, és fejembe vettem, hogy megpróbálom szép fokozatosan klíma és energia függetlenné „varázsolni”. Mára a folyamat kb. 2/3-adánál járok. Úgy éreztem, hogy az eddigi tapasztalataimról és a további fejlesztési elképzeléseimről írok egy blog bejegyzést, megfűszerezve olyan tanácsokkal melyek Neked is segíthetnek kedves Olvasó, ha ilyenre szeretnéd rászánni magad.

Amennyiben egy ilyen beruházásba belefogsz, akkor több szempontból is lehet azt vizsgálni. Lehet arra gondolni, hogy milyen jó társadalmi szinten példamutatóan élni. De lássuk be ez érdekli az embereket legkevésbé. Ez a téma amolyan „habókos’ magamfajtáknak való. Lehet úgy is nézni ezt a kérdést, hogy ezzel óvom a környezetem és teszek aktívan azért, hogy a gyermekeimnek is egy kevésbé elpusztított Föld maradjon. Ez már valószínűleg több embert érdekel, és szerencsére egyre több ember tartja fontosnak. Gondolom ez az oka, hogy ennek az írásnak az elolvasására is időt szánsz éppen. Ez az az öntudat, ami általában arra késztet minket, hogy ilyenbe fogjunk. Ez egy pénzben nem mérhető, de annál inkább megtérülő befektetés…

A leggyakorlatiasabb az, ha gazdasági szempontból vizsgálunk egy ilyen családi beruházást. És ennek a legegyszerűbb mérőszáma a megtérülési idő. Nézzük a továbbiakban ebből a szempontból ezt a kérdést, hiszen az a fránya pénztárca mindenkit érdekel. Így az alábbi megtérülési sorrend magyar viszonylatban már bizonyított. Leggyorsabban a hőenergetikai beruházások térülnek meg, míg ebben a „versenyben” a villamos energetikai beruházások a másodikak, és messze a sor legvégén vannak a víz és szennyvízzel kapcsolatos beruházások. Nálam anno egy öreg FÉG gázkazán volt, elég vacak fűtésrendszerrel és egy elvízkövesedett gáz bojlerrel. A ház szigetelése és nyílászárói is a 90-es éveknek megfelelő színvonalúak voltak. A gáz számlám 38000 Ft/hó volt általányban. Ezért ezzel kezdtem a fejlesztést. Vettem egy klassz kondenzációs kombi kazánt, a teljes fűtésrendszert levízkőtelenítettem, a radiátorokat korszerűbben szabályozható osztókkal és termoszelepekkel láttam el. Ezt követte egy állami pályázat benyújtása, amiből napkollektor rendszer került a tetőre, hőpufferrel. A beruházás hatására a gázszámlán 22000 Ft/hó-ra csökkent. A melegvíz ellátásom a régi 100%-ban foszilis alapúról 82%-ban napenergia alapura változott. A projektre 50% állami támogatást nyertem, így a megtérülési idő 7-8 évre adódott. Ezt követte egy nyílászáró és hőszigetelési program. Erre is nyertem pályázatot 45%-os támogatással. A gázszámlám 12000 Ft/hó-ra csökkent ennek hatására, és a megtérülési idő 9-10 évre adódott. Igaz nem számoltam bele azokat a költségeket, amiket a ház extra szépítésére költöttem. Hiszen, ha már hozzányúlok a házhoz, akkor nyilván, kívül belül szépítettem is mindenhol rajta, és ugyebár erre minden pénzt el lehet verni….Ezt gondolom mindenki át tudja érezni akinek saját háza van.

Tehát jelenleg 26000 Ft/hó megtakarításnál járok, és a gázfogyasztásból eredő CO₂ kibocsátása a háznak 68%-al csökkent. Természetesen nem hagyom annyiban, ezt a maradék gázt sem szeretném a jövőben elégetve a légkörbe pöfögni. Így éppen most egy olyan kandalló épül, mely konvekciós burkolattal és 2 db meglévő és használaton kívül lévő kémény felhasználásával az egész házat képes befűteni. A családi házamban állandóan halmozódik a hulladék fa, és karton dobozok, ilyesmik, amik elégetésével kvázi CO₂-semlegesen tudok majd fűteni. Ezzel becsléseim szerint további 5000 Ft-al fog csökkenni a gázszámla havonta. Itt a megtérülési idő már elég magas, az igényes kandalló kivitel miatt 22 év. Viszont cserébe, ha valamiért nem lenne gázszolgáltatás, akkor is jól érezhetnénk magunkat a házunkban télen is. Ez a hőenergetikai függetlenség érzés kellemes. Ezt követően a maradék gázfogyasztás kiváltására a jövőben egy víz-víz hőszivattyú beépítését tervezem, melynek eredményeként a gázkazán csak üzemzavar idején fog bekapcsolni, azaz biztonsági tartalék lesz. Ez mellett azért döntöttem mert a vízellátási függetlenedési fejlesztéseimet össze tudom kapcsolni a hőenergetikai céljaimmal. De ez akkor lesz érthető, amikor majd lejjebb a vízforgalmi átalakításokról írok majd.

Így a hőenergetika ki lesz pipálva kb 3-5 év múlva. A meglévő családiházam energia független és szinte teljes mértékben megújuló energiákra fog támaszkodni. Már a mostani eredmények is nagyon jó érzések, és klassz az alacsony rezsi. De most térjünk rá a villamos energiára. Természetesen azzal kezdtem, hogy 50%-os állami támogatással nyertem napelemekre pályázatot (ma már 0%-os is kamatú hitel is van rá!!!). Persze úgy lett méretezve, hogy éves szinten 0 legyen az eredő villamos energia fogyasztás. Így 4 éve csak rendszer használati díjat fizetek a szolgáltató felé. A 24000 Ft/hó-s villanyszámlám havi 3600 Ft-ra csökkent. A megtérülési idő kb 8 -10 évre adódott, mert azt is figyelembe vettem részlegesen, hogy az összes lámpatestet ledesre cseréltem és az összes gépészeti berendezést fokozatosan A+-osra váltottam. Így a házam elvileg 100%-ban megújuló alapú villamos energiát fogyaszt, ami természetesen nem teljesen igaz, hiszen a termelésem és a fogyasztásom közötti kiegyenlítést a hálózat végzi. A hazai energia mixben pedig elég kevés a megújuló arány. A villamos energetikai függetlenég irányába a következő fejlesztésem az lesz, hogy a család egyik autóját villamos hajtásúra cserélem. A villamos hajtású autó többlet villamos energia igénye miatt, újabb napelemek fognak a házra kerülni, no meg kell az előbb említett hőszivattyú miatt is.  Így a családi autózásból eredő CO₂ kibocsátás 45%-ban megújuló alapú lesz. Sajnos a másik autó marad a hosszú utakon még mindig leggazdaságosabb diezel. De bízom benne, hogy a technológiai fejlesztések középtávon lehetővé teszik majd ennek az autónak a lecserélését is, egy elektromos vagy hidrogén hajtásúra.

Az első elektromos autó azonban azért is jó, mert alkalmas a ház villamos energia pufferelésére is. Egy ilyen autóval a ház villamos energia függetlenné tehető, ha átmenetileg nem lenne villamos energia szolgáltatás. Persze kell ehhez egy kis smart fejlesztés is a ház villamos fogyasztóinak vezérlésére. Így a ház villamos energia függetlensége, a környezettudatosabb közlekedés és a havi családi rezsicsökkentés együtt jár, kéz a kézben. Ennél a beruházásnál figyelembe vettem az állami támogatást, amit nem rég írtak ki elektromos autókra, az autó szerviz és egyéb díjainak csökkenését és az üzemanyagköltség megtakarítást. A megtérülési idő 14 évre adódott, ami figyelembe véve a többi járulékos előnyt, igazán nem rossz.  

Szóval ott tartunk, hogy az eddigi és a közeljövőben várható fejlesztések hatására a családi házam kizárólag napenergiából, és akár szolgáltató függetlenül is képes lesz biztosítani a hő és villamos energia ellátását. Ez nagyon klassz, ugye? Szerintem kifejezetten az, de ami még jobban tetszik nekem, hogy aktívan teszek a Földért úgy, hogy nem kell ezért cserébe a kényelmemen csökkentenem.

No de menjünk tovább a víz kérdésre. Volt a házamnak egy 30 m3-es szennyvíz gyűjtője, ami használaton kívül volt, mert nálunk van már közcsatorna. Mivel Pécsen a szennyvízteleppel együtt működő biogáz üzem miatt ökologikus a szennyvíz rendszer, és a jogszabályok sem engedik, ezért a szennyvíz csatornáról való leválást nem tervezem. Műszakilag megoldható lenne, de az én házam esetén ez nem releváns kérdés.

Az ivóvíz fogyasztással kapcsolatban azonban más a hozzáállásom. Ami a legjobban idegesít, hogy ivóvízzel húzzuk le a WC-t. Mivel úgyis akartam csinálni teljes fürdőszoba felújítást, ezért a régi szennyvíz gyűjtőt kiszippantattam, utána kivízzárósítottam, és belevezettem az összes tetővizet egy gyökétzónás csapadélvíz tisztító művön keresztül. Így lett egy egész évben rendelkezésre álló 30 m3-es elég tiszta csapadékvíz készletem. A fürdőszobát úgy alakítottam át, hogy a WC és a mosógép innen ellátható. Ezzel 50%-ban csökkent a vízszámlám és növekedett a vízfüggősége a háznak. Mellesleg ebből locsolok és ezzel a vízzel mosom a kocsit is. Ami még klasszabb, hogy nincs vízkőképződési probléma mert a csapadékvíz teljesen lágy.  Ez a beruházás nagy kis megtérülési idejű mert 30 évre adódott. Hiszen mindössze havi 4000 Ft megtakarítást jelent. Azonban a 30 m3-es csapadékvíz puffer lesz a lelke a víz-víz hőszivattyús fűtési rendszer kiépítésnek, így járulékos hasznot is hoz a módszer. Ha ezt össze kombinálom egy saját kúttal és egy pici házi vízkezelővel, akkor a házam vízfüggetlensége is biztosított és a hőfüggetlenség is meglesz egyszerre.

Remélem a példám adott ötleteket Nektek! Még el kell, hogy mondjam, hogy számos technológiai lehetőség van a fejemben, melyek segíthetnek bárkinek abban, hogy az energia függetlenség és a klímasemlegesség irányába tolja családja életét. A komposzt WC, a zuhanyzó és mosógép hulladékvizének hő hasznosítása még a tarsolyomban vannak. Ez mellet van egy napenergetikai találmányom is, ami önmagában képes az egész épület hő és villamos energetikai ellátására. Ennek a prototípusát kicsiben szeretném kiépíteni úgy, hogy a házban az utolsó pár%-os hő és villamos energia kiegyenlítést végezze majd el. Mert így kis kapacitású prototípus építése elég lesz, és így pénztárca kímélőbben ki tudom fejleszteni. Sajnos a magyarországi innováció támogatási rendszert nem tudom pozitív és értelmes szavakkal illetni… Így kénytelen vagyok magam megépíteni. De erről a találmányról majd egy másik blogbejegyzésben fogok írni….

Természetesen az amortizáció és az élettartamra vetített CO2 kibocsátás kérdésén lehetne még sokat filozofálni, de ez is egy másik blogbejegyzés témája lehet a jövőben…. 

Ha érdekel ennek a blog bejegyzés sorozatnak az előző része, akkor klikk ide: klikk

Ha érdekel jelen rovat következő írása, akkor klikk ide: klikk

(Ha úgy érzed segíthet másokon ez az írás, kérlek oszd meg ismerőseid között is! Építő szándékú véleményed, kedvelésed is örömmel fogadom…Ha tetszenek az itt olvasható írások, légy a blog követője...)