Tegnap órát tartottam az egyetemen, a „megoldás a
klímaváltozásra” című szabadon választható kurzusban. Miközben a megszokott okfejtésekkel
magyaráztam el a hallgatóknak a kapitalizmus és a darwinizmus hátrányait,
hiányosságait bevillant a fejembe egy új megdöbbentő felismerés:
„Az egész társadalmunk tévedésekre épül! Hamis állításokra
épülő társadalom nem lehet élettámogató és az abban élő emberek nem lehetnek
boldogok!”
Ennek a megdöbbentő felismerésnek a teljes magyarázatát
szeretném ma megosztani veled, mert ha erre tömegesen ráébredünk akkor ez
elindít egy hatalmas globális változást egy boldogabb, békésebb és természettel
jobban egyensúlyban élni képes társadalom felé.
Darwin által publikált evolúció elmélet alapvetése az, hogy
az egyedek egymással való versengése az evolúció motorja. Ha valamely egyed a
véletlen mutáció révén valamiféle előnyt jelentő tulajdonsághoz jut, akkor ő nagyobb
eséllyel él túl és így nagyobb eséllyel adja át tulajdonságait utódainak. A
tetszetős gondolatmenet egyszerűsége, letisztultsága révén hamar teret nyert a
tudományban és más tudományágak is alapvetésként fogadták el ezt a tézist. Bár
a tézis máig nem bizonyított, ez amolyan alapvető igazságnak van elfogadva, amelyre
már minden tudományos eredmény amit több generáción keresztül ráépítettünk logikus és tudományos értelemben elfogadott. A
mai élenjáró ökológus kutatók egyre nagyobb hányada állítja, hogy a Darwini
elgondolás téves, pontosabban erős kiegészítésre szorul. A mai kor új
felfedezései szerint az evolúció meghajtó ereje nem az egyedek versengése,
hanem az adott faj alkalmazkodó képességének a mértéke az élet szövedékében.
Szóval egy faj annál kisebb eséllyel pusztul ki minél jobban tud alkalmazkodni
a környezeti és egyéb tényezők változásához. Ezt a „képességet” leginkább az
határozza meg, hogy egy faj mennyi fajjal képes szimbiózisban élni. Minél több
fajhoz képes kapcsolódni egy faj a tápláléklánc és egyéb szerveződési
szinteken, annál nagyobb valószínűséggel él túl. Hiszen ha egy-egy kapcsolódó
faj kiesik a láncolatból, akkor rendelkezésére állnak más lehetőségek az
életfeltételeinek az átszervezésére. Szóval nem a versengés hanem az
együttélési képesség az evolúció meghajtó motorja! Erről még fontos
kiemelni, hogy egy adott populáción belül az egyedek közötti versenynek van
szerepe és jelentősége, szóval a darwini szemlélet nem feltétlenül rossz, csak
hiányos. Így egy tévedés áldozatai lettünk, hiszen a versengést mint evolúciós
alapszükségletet fogadtunk el! Ez az alapvetés pedig belekerült az Adam Smith által kitalált klasszikus
közgazdaságtanba is pár évtizeddel később. Adam Smithre áttérve ő két
alapvetésre építette a mai közgadaságtant. Az egyik, hogy az ember végtelenül
hedonista, a másik pedig hogy a természeti erőforrások korlátlanok, így a
gazdasági növekedés korlátlan. Erre épült rá a kereslet-kínálat törvénye,
melynek ábráját az alábbiakban láthatod:
Akkoribab a filozófusok erősen bírálták Adam Smith közgadaságtani
elméletét, hiszen akkor hedonistának lenni bűnnek számított. Az akkori
filozófusok és tudósok egyetértettek abban, hogy az ember a társadalmi
összefogásának köszönhette, hogy fejlődésében idáig eljuthatott. Ez miatt az
emberiség sosem lehet végtelenül hedonista egyedek összessége, hiszen a
társadalmi lét érdekei, etikai szabályai, a család vagy a vallás mindig előrébb
való lesz mint az egyéni élvhajhászás érdekrendszere. A végtelen önzés a
társadalom szétesését jelentené és a fejlődés leállását. Az akkori emberek jó
része tényleg úgy élt, hogy a saját önző érdekeit a társadalmi érdekek,
etikai-vallási normák mögé helyezte. Így akkori nézőpontból Adam Smith
elképzelése a végtelenül hedonista emberről annyira forradalminak tűnt, hogy
lehetetlennek tartották, hogy az ember képes idáig torzulni.
No de mi történt az elmúlt kb. 200 év alatt. Az Adam Smith
féle klasszikus közgazdaságtan egyszerűsége, könnyű kezelhetőége miatt
futótűzként terjedt el. Először a világ gazdasági rendszerévé alakult melyre
épül az egész kapitalizmus. Közben a darwini szemlélet révén beleívódott a
verseny fontossága és mindenek felett álló szerepe. Hiszen ha az evolúció
motorja a versengés, akkor a gazdasági növekedés motorja is nagyon helyesen a
versengés lehet. Már azt is elfogadjuk, hogy a versengés alapvető emberi ösztön.
Pedig ezek súlyos tévedések! Szép fokozatosan ez a neo-primitív gazdasági
modell nemcsak a gazdasági életünket szabályozó globális rendszerré nőtte ki
magát, hanem világkultúra is lett. A mai emberek hedonisták, a példaképeink
végtelenül hedonisták. Elhittük a korlátlan növekedés elvét az emberekkel, mely
feljogosítja őket a korlátlan fogyasztásra, melyet a végtelenül hedonista ember
saját hite szerint meg is érdemel. A társadalom szétesőben van, hiszen önző
egyének önérdeke mentén igyekszünk összetartani azt, melyet csak egyre erősebb
külső behatásokkal lehet megtenni. Ezért egyre bonyolultabbak a jogi
szabályozások és egyre többe kerül a rendőrségek és egyéb rendfenntartó
szervezetek, hatóságok működtetése. Az emberi társadalom mára egy felbojdult
méhkashoz hasonlít, ahol minden ember haragszik a többiekre és mindenki a saját
igazát hangoztatva egyre inkább csak a saját szűklátókörű és rövidtávú érdekeit
képes nézni. Közben a gazdasági növekedés kis megtörések ellenére folytonos és
a korlátlan növekedés elve téves eszméi szerint pusztítottuk el a természeti
erőforrások több mint 60%-át. Ha így folytatjuk 2045-re ez az érték 95% fölötti
lesz, aminek már egyenesági következménye az emberiség kipusztulása.
No de vegyük még egy picit alaposabban szemügyre azt a
bizonyos kereslet-kínálat törvényét. A fenti ábrán láthatod, hogy a kereslet
annál nagyobb minél olcsóbb valami (keresleti egyenes), ugyanakkor a kínálat
annál nagyobb minél drágábban lehet eladni (kínálati egyenes).
A kereslet és a
kínálat azon az áron egyenlíti ki egymást ahol a két egyenes egymást metszi.
Azaz pont annyi a termelő az adott áron mint a fogyasztó. Ez az egyensúlyi pont
szabja meg a piaci árat. A kapitalizmus szent grálja ez az alaptörvény, amit
persze többféle módon torzít a valódi piac és a valós szabályozások, de ettől
még ez az alapelv amira az egész gazdasági rendszerünk épül. No de nézzük meg,
hogyan lehetne megoldani a klímaváltozás problémáját a kapitalizmus keretein
belül vagy bármi más súlyos társadalmi problémát. A megoldás a klímaváltozás
példáján egyszerűnek tűnik: tegyük rá az adott termék előállítása és további
életciklusa során okozott környezeti károk helyreállítási árát a termék árára
és az abból fakadó többlet bevételt költsük a természeti károk
revitalizációjára.
Az egyszerűnek és frappánsnak tűnő megoldás azonban hibás!
Kérlek tarts velem és nézzük meg együtt, hogy miért… A fenti ábrán láthatod,
hogy ha megemelkedik az ár, akkor visszaesik a kereslet és ezzel együtt a
termelés is. Ebben az esetben a gazdasági rendszerünk recesszióba fordul. A
tartós recesszió az egyetlen dolog, amit a kapitalizmus és a közgazdaságtan
tudománya nem tud kezelni. Miért nem? Nagyon egyszerű a válasz: mert a korlátlan
növekedés alaptézisére épült az egész szisztéma! Ha egy elképzelés rendszer alaptézisei
tévesek, akkor szerinted lehet az a rendszer helyes?
Véleményem szerint ha hazugságokra, tévedésekre épül egy
gondolatmenet, az nem lehet igaz és helyes még akkor sem, hogy ha a hamis
alaptézisekre épülő okfejtések már mind logikusak és helyesek! Ez olyan minta
ingoványre építenél házat. Ha ezt az állításomat elfogadod, akkor kérlek
gondold végig az alábbiakat!
A mai közgazdaságtan egész tudománya 4 téves alaptézisre
épül:
-
A
gazdasági növekedés korlátlan
-
Az
ember végtelenül hedonista de ennek ellenére képes fenntarható társadalomban
élni
-
A
versengés az evolúció motorja és ezáltal az kell, hogy legyen a korlátlan
gazdasági növekedés motorja is.
-
A
kereslet-kínálat törvénye minden gazdasági probléma lekezelésére alkalmas alaptörvény
Mostanra már Te is látod, hogy mind a 4 alaptézis tévedés! Ha
durván akarnék fogalmazni, azt is mondhatnám hogy hazugságok, de ezt azért nem
állítom, mert nyilván akik ezeket a téziseket kitalálták szentül hittek azok
igazságában is. Szóval nem szándékos hazugságokról van szó, hanem
szűklátókörűségből kijelentett tévedésekről. Szóval az összes közgazdaságtan
témában évszázadok alatt kiadott könyv egy nagy tévedés! Egy alapjaiban hibás
rendszert pofozgatunk, toldozgatunk, fejlesztgetünk, melyet büszkén tanítunk a
közgazdasági egyetemeken! Ez az alapjaiban
téves rendszer okozta a világ ilyen durva mértékű kipusztítását és az emberek
soha nem látott mértékű boldogtalanságát. Sajnos a közgadász társadalom meg még
büszke is erre. Bár szerencsére egyre inkább kezdenek közöttük is megjelenni a
zöld gondolkodók.
Mi a következtetés? Gondolom innen már Neked is egyértelmű:
az egész társadalmi berendezkedésünk egy nagy tévedés áldozata. Szóval ahová tartunk
az egy zsákutca! Az egyetlen esély arra, hogy tartósan boldogan éljünk a Földön
és egyensúlyban a természeti környezettel, ha átállunk egy új társadalmi rendszerre.
Hogy hogyan? Erről szól a mára már agysikerű „Jövő neve élet! – Megoldás a klímaváltozásra
avagy a változás 6 programja” című könyvem. Ha érdekel a megoldás, akkor
örömmel fogadlak olvasóim között.
Ha érdekel jelen rovat előző írása akkor klikk.
Ha szereted a videós tartalmakat is, akkor Youtube csatornámat is ajánlom Neked szeretettel: klikk.
Ha érdekel első könyvem, mely az emberi lélekről legalább annyira szól, mint a klímaváltozás megoldásáról, akkor arról bővebb információkat itt találsz: klikk. Ne feledd! A világ problémáinak megoldását önmagadban kell kezdeni!
Ha ennek a rovatnak az első részétől szeretnéd végig olvasni az összes eddigi írást, akkor a bevezető részt itt találod: klikk. Onnan indulva az írások alján tovább lépegetve végig tudsz haladni jelen rovat írásain.
Ha szeretnéd jobban átlátni a blog egyes rovatait és a blog működését, akkor erről egy rövid tartalmas útmutatást itt találsz: klikk
Ha úgy érzed ez az írás hasznos mások számára is, akkor kérlek megosztásoddal vagy e-mailben juttasd el nekik. A cikk alatt találhatod a megosztás és az e-mail küldés ikonjait. Már azzal is teszel a klímaváltozás ellen, illetve az emberek boldogágáért, ha megosztásoddal mások tudtára adod jelen blog létét.
Építő szándékú véleményed, kritikád örömmel fogadom, amit a cikk alatt tudsz hozzászólásként megírni.
Ha értékesnek találod a blogot, kérlek légy a blog követője. A „rendszeres olvasás” ikonját a jobb oldalon fent találod. (Ha mobilról nézed, akkor a cikk alatt görgess tovább)
0 Megjegyzések