A világunk végveszélyben van! Kitörés előtt van a III. világháború és ha ez
nem történik meg, akkor itt a nyakunkon a civilizációnkat porig égető klímaválság.
Egyiket sem akarom indokolni, hogy miért látom így a jövőt, mert ez az írás
fővonala nem erről fog szólni (de mint látni fogjuk mégis fontos lesz, hogy
miért kezdtem így ezt az írást). Ettől nem félni kell, hanem tenni ellene, mert csakis rajtunk múlik, hogy így lesz-e vagy sem!!! Ez az írás választ fog adni az előadásaimon – a
nézők részéről - leggyakrabban elhangzó elkeseredett kérdésre:
„Hogyan tudjuk
másokkal is megértetni, hogy mekkora a baj? Hogyan tudunk másokat is rávenni
arra, hogy másképp cselekedjenek mint eddig? Hogyan tudjuk felébreszteni az
embereket?”
A válaszhoz, először azt kell
megértenünk, hogy bő 8 milliárd ember él a Földön és mind a 8 milliárd embernek
más valóságképe van! Ez azért van így,
mert az érzékszerveink eltérő időben és helyen, eltérő dolgokat érzékeltek
minden egyes embernél, így eltérő tapasztalatok összessége alakította ki a
valóságképét. De ezt az egészet tovább torzítja még az a tény is, hogy
mindenkinek másképp érzékelnek az érzékszervei. Például van aki élesen lát, van
aki kevésbé, van aki színtévesztő és van aki vak. Ezt minden érzékelési
módunkra be lehetne mutatni. Szóval ugyanabban az időben, ugyanarra figyelve is
az érzékszerveink más ingereket fognak elindítani az agyunk felé. Mindezt
tovább tetézi, hogy az agyunk a bejövő információknak kb. 1 %-át tudja csak
feldolgozni, ezért az érzékelt ingerületekből véletlenszerűen válogatja ki azt
amit fel is dolgoz. Az így kialakult
mozaikos képet, pedig emlékanyagokból egészíti ki. Szóval az érzékelt
valóságnak csak 1%-a a tényleges valóság, a többi az elméd által hozzákreált
struktúra. Ezt még tovább fokozza, hogy az így kapott valóságképet érzelmi
szűrőnkön szűrjük át és legfőképpen attól függően, hogy milyen lelki
rezgésszinten élünk más érzelmekkel ellátva másképpen értékelünk. Azaz
érzelmeink szűrőjén keresztül felaggatjuk fogalmakkal mindazt amit érzékelt
dolgoknak vélünk. Valójában nem a valósággal foglalkozunk, hanem egy fogalmi
rendszerrel amit a valóság érzékelése vált ki bennünk! Eközben meg vagyunk
győződve róla, hogy az általunk érzékelt valóság az egyetlen igazság. Pedig a
fenti levezetés jól mutatja, hogy mindenkinek más a valóságról alkotott képe.
Ezt a egész valóságkép dolgot még bizonytalanabbá teszi az a tény, hogy
amikor fogalmakkal aggatjuk fel a tapasztalt valóságot, akkor azok között
vannak tanult dolgokhoz kötődő fogalmak és ténylegesen megtapasztalt dolgokhoz
kötődő fogalmak. A mai iskolázott
nyugati ember tele van tanult fogalmakkal és elenyészően kevés ténylegesen
megtapasztalt fogalommal dolgozik az elméje. Ez azért gond, mert a tanult
fogalmakról nem tudhatjuk, hogy igazak-e. Hiszen a tudomány számos tényéről
derült már ki, hogy tévedés volt, amikor újabb felfedezések születtek. Ugyanígy
dőltek romba világnézetek és etikai normák is a múltban és jómagam is olvastam
már olyan tankönyveket amikben sok a tévedés. A nyugati ember mégis csökönyösen
kapaszkodik a tanultakba, melyet két okból tesz. Egyrészt az iskolába nagyon
meg kellett küzdeni a tudásért, ezért méltán a büszkeségünkhöz kapcsolódott az
így megszerzett tudás. (A büszkeség azonban életpusztító érzelem, bővebben: klikk).
A másik ok, pedig az ego biztonságra törekedési vágyából fakad. Hiszen a tanult
információkba való kapaszkodás egy általános biztonságérzetet ad. Valójában
semmit sem szabadna elhinnünk amit nem tapasztaltunk meg mi magunk! De ez
kényelmetlen, félelmetes és nehéz! Így hát a nyugati ember már átesett a ló
túloldalára. Ha valamit megtapasztal, de az nem illik bele a tanult struktúrába,
akkor azt elengedi a füle mellett, vagy hallucinációnak tekinti, vagy egyéb más
módokon (pl. csoda vagy hülyeség) tereli le róla a realitás érzékét.
Ha az eddigieket összeveted, akkor rádöbbenhetsz, hogy tényleg nincs két
egyforma valóságkép! De akkor jön a nagy kérdés, hogy kinek van igaza? A
valóság megismerése annál mélyebb minél inkább a tapasztalás az ego szűrője
nélkül rendeződik bennünk és így az elménkben és a tapasztalásból alkotunk olyan
szabályszerűségeket és fogalmakat, melyek torzítatlanok. Minél inkább össze tud
kapcsolódni a valódi fogalom a tényleges megtapasztalással, annál közelebb van
a valósághoz. Ezt Rudolf Steiner „A szabadság filozófiája” című elmélkedésében
gyönyörűen leírta már az előző század elején. De Buddha ugyanezt állította más
megközelítésből indulva. Az én eddigi megtapasztalásom és abból fakadó
értelmezésem azt mutatja, hogy annál jobban vagyunk erre képesek minél magasabb
a lelki rezgésszintünk. (Erről a témáról sok írást olvashatsz itt a blogon, de
szeretettel ajánlom Neked összefoglaló könyvemet is: klikk). Szóval az
egyetlen igazságot, ami a tényleges egyetlen valóság a megvilágosultak
érzékelik, de jelen populációban ezekből elég kevés van. Dawid R. Hawkins
szerint kb. 1 milliárd emberből 1 fő éri el tartósan ezt a lelki rezgésszintet.
Azonban ők is csak a valóság egy szeletét érzékelik helyesen, hiszen ők is a
világ egy adott pontján egy adott időszakban léteznek. Így érzékelésük bizonyos
mértékben korlátos, még akkor is, ha számos beszámoló szerint tudatuk képes
kilépni testükből (ezt rövid időkre én is megtapasztaltam, tehát igaz) és így
az Univerzumból sokkal többet képesek érzékelni mint az átlagemberek.
Szóval összességében minden ember véleménye (igazsága, valóságképe) kb.
azonos értékű! Annyit talán le lehet
szögezni, hogy minél magasabb valakinek a lelki rezgésszintje, annál nagyobb
arányban közelít látásmódja a tényleges egyetlen valósághoz. Ez az miatt van,
amit az „Élet módszer I. – Életed megértésének könyve” című művemben teljes
rendszer szinten is bemutatok (klikk): Ahogy emelkedik a lelki
rezgésszinted úgy gyengül, formálódik át az egod. Így az egyre gyengébb ego
torzító hatás révén egyre objektívebb valóság birtokosai lehetünk.
Ugyanakkor ha minden ember véleménye azonos értékű, akkor milyen alapon
címkézünk vagy ítélünk el másokat, akik nem úgy gondolják ahogy mi? Milyen
alapon ítéljük el azokat akik bármiben másságot mutatnak mint mi?
Fontos megértened! Attól, hogy elfogadod másnak az igazságát, attól még nem
kell egyetértened vele! Tartsd tiszteletben, hogy az ő valósága legalább olyan
értékes mint a tiéd! Ne becsméreld a másikat azért mert más valóságban él. Ha
ezt megteszed, már sokat tettél a világbékéért és a klímaváltozás hatásainak
mérsékléséért (bővebben: klikk)!
A konstruktív vita ettől még lehet értelmes és hasznos, ameddig az megőrzi
a tiszteletteljes konstruktivitását. Hiszen lehet hogy éppen az én gondolatom
szükséges ahhoz, hogy a másik fél megtapasztaljon valami újat ami őt előrébb
viszi. De amint érzelmileg jobban kötődünk a saját igazunkhoz mint a másik
emberéhez, a vita elveszíti értelmét! Hiszen ebben a pillanatba már nem a másik
igazának tiszteletének fenntartása mellett vitázok, hanem a saját igazságom
másikra erőltetési céljával. Erre azonban a másik fél egoja mindig védekezéssel
reagál! Vagy csak azért sem fogadja el az állításod, vagy csak azt hazudja hogy
elfogadja mert fél tőled. De egyik sem vezet eredményre! Szóval ha a
konstruktív vita nem visz sehová, akkor tovább kell állni és tisztelni kell a
másik fél valóságát. Ebben nekem is van hová fejlődnöm…
No de még csak most jön a neheze! A világunkban soha nem látott mértékben
sűrűsödött be az önzés. A legtöbb ember a Földön a 200-as lelki rezgésszint
alatt él (bővebben: klikk), ami keményen a pusztító ego és az önzés
világa (bővebben: klikk). Ha ez így van, akkor még kisebb esélye van
annak, hogy meg tudod győzni vitapartnered bármely más nézőpontról, mint az ő
hitrendszere. Hiszen az önzés alapfeltétele, hogy állandóan befelé figyelünk!
Nem az érdekel minket, hogy mit mond a másik, hanem az, hogy milyen hatással
van ránk a mondandója (bővebben: klikk). Így a mondandód feleslegesen
kidobott energia, falra hányt borsó!
Meglepő módon mégis pont ebben van a megoldás nyitja! Az önző embereket
egytelen módon lehet meggyőzni. Ők csak akkor hisznek el bármit is, ha
megtapasztalják! (Sajnos sokan olyan mélyen vannak, hogy még azt sem hiszik el,
de nekik másfajta önzetlen és szeretetteljes segítségre van szükségük. Akik még
mélyebben vannak, azok pedig rögeszméiket tekintik megtapasztalásnak, de ők még
komolyabb segítségre szorulnak). Szóval rá kell venni őket a megtapasztalásra! „De,
ha nem érdekli őket akkor hogyan?” - teszed fel jogosan az automatikus kérdést.
A válasz egyszerű!
Ne igazságod adj neki, hanem hitet a boldogabb
életre!
Minden ember a boldogságot keresi és ez így van jól. A boldogság
keresésének iránya az ami el van tévelyedve a jelenlegi világunkban. Ahogy Dr.
Bitsey Zsuzsa mondta egyik riportjában: „A félelem és kényelem társadalmában
élünk”. Az emberek azt az utat választják ami kényelmes vagy a félelmeik
elkerülését szolgálja. Mindkét út olyan ami ritkán hoz boldogságot és még
ritkábban fejlődést a személyiségben. Szóval ne azt mond el másoknak, hogy
szerinted mi az igazság. Hanem oszd meg másokkal a pozitív élményeidet és
mond el, hogy jutottál el odáig. Bíztass másokat, hogy ha neked sikerült, akkor
ez másoknak is fog! A legkérgesebb ego is felfigyel minden információra ami
saját boldogságát is fokozhatja. Ezért fontos, hogy a hogyanokat is elmond! Az
egonak hit kell és módszer! Adj hitet a példáddal és pontosan és egyszerűen
fogalmazd meg, hogyan jutottál el arra a boldogságszintre ahol most vagy!
Azok az egok amelyek szenvednek sokkal nyitottabbak az új utakra, mint azok
amelyek éppen rövidtávú álságos örömökben dagonyázva elhiszik azt a délibábot,
hogy boldogok. Sajnos ez utóbbi „ember típus”-ból most nagyon nagy tömegek
élnek a nyugati világban azaz itthon is. Ők is csak akkor fognak felfigyelni,
ha szenvedésbe fordul a sorsuk. Sajnos a III. világháború akkor fog kirobbanni
vagy a klímaváltozás ostorcsapása akkor lesz borzalmas, ha nem ébredünk fel
időben elegen! Hiszen a felébredés akkor már csak a tömény szenvedés által lesz
lehetséges! Nagyon közeledünk ehhez a határvonalhoz. Itt az idő a tömeges
ébredésre! De ehhez egyetlen dolgot tehetünk! Példát mutatunk és hitet és
módszert adunk másoknak, mert mindenki csak önmagát képes felébreszteni.
Kívánok sok erőt társadalomformáló utadon, függetlenül attól, hogy mi a
nemes küldetésed tényleges tárgya!
Ha érdekel jelen rovat előző írása akkor klikk.
Ha érdekel jelen rovat következő írása akkor klikk.
Ha a videós tartalmakat is szereted, Youtube csatornámon is örömmel látlak: klikk, illetve Facebook csoportunkban is örömmel osztok meg Veled naprakész érdekességeket: klikk.
Ha többet szeretnél megtudni az Élet-módszerről vagy komplex ismeretre vágysz arról, hogyan lehetsz egészséges, sikeres és boldog, akkor nagy örömmel ajánlom Neked új könyvemet, melyet hatalmas önzetlen energiák írattak meg velem azért, hogy minél többen tapasztalják meg azt a csodát amiben mostanában én is élhetek…. Ezen a weblapon találhatsz bővebb információkat: klikk
Ha érdekel első könyvem, mely az emberi lélekről legalább annyira szól, mint a klímaváltozás megoldásáról, akkor arról bővebb információkat itt találsz: klikk. Ne feledd! A világ problémáinak megoldását önmagadban kell kezdeni!
Ha ennek a rovatnak az első részétől szeretnéd végig olvasni az összes eddigi írást, akkor a bevezető részt itt találod: klikk. Onnan indulva az írások alján tovább lépegetve végig tudsz haladni jelen rovat írásain.
Ha szeretnéd jobban átlátni a blog egyes rovatait és a blog működését, akkor erről egy rövid tartalmas útmutatást itt találsz: klikk
Ha úgy érzed ez az írás hasznos mások számára is, akkor kérlek megosztásoddal vagy e-mailben juttasd el nekik. A cikk alatt találhatod a megosztás és az e-mail küldés ikonjait. Már azzal is teszel a klímaváltozás ellen, illetve az emberek boldogágáért, ha megosztásoddal mások tudtára adod jelen blog létét.
Építő szándékú véleményed, kritikád örömmel fogadom, amit a cikk alatt tudsz hozzászólásként megírni.
Ha értékesnek találod a blogot, kérlek légy a blog követője. A „rendszeres olvasás” ikonját a jobb oldalon fent találod. (Ha mobilról nézed, akkor a cikk alatt görgess tovább)
0 Megjegyzések