Egyéb gondolatok - 1. rész: Az önálló ébredés az egyetlen jövő – azaz hogyan győzz meg másokat!

 

A világunk végveszélyben van! Kitörés előtt van a III. világháború és ha ez nem történik meg, akkor itt a nyakunkon a civilizációnkat porig égető klímaválság. Egyiket sem akarom indokolni, hogy miért látom így a jövőt, mert ez az írás fővonala nem erről fog szólni (de mint látni fogjuk mégis fontos lesz, hogy miért kezdtem így ezt az írást). Ettől nem félni kell, hanem tenni ellene, mert csakis rajtunk múlik, hogy így lesz-e vagy sem!!! Ez az írás választ fog adni az előadásaimon – a nézők részéről - leggyakrabban elhangzó elkeseredett kérdésre:

„Hogyan tudjuk másokkal is megértetni, hogy mekkora a baj? Hogyan tudunk másokat is rávenni arra, hogy másképp cselekedjenek mint eddig? Hogyan tudjuk felébreszteni az embereket?”

 A válaszhoz, először azt kell megértenünk, hogy bő 8 milliárd ember él a Földön és mind a 8 milliárd embernek más valóságképe van!  Ez azért van így, mert az érzékszerveink eltérő időben és helyen, eltérő dolgokat érzékeltek minden egyes embernél, így eltérő tapasztalatok összessége alakította ki a valóságképét. De ezt az egészet tovább torzítja még az a tény is, hogy mindenkinek másképp érzékelnek az érzékszervei. Például van aki élesen lát, van aki kevésbé, van aki színtévesztő és van aki vak. Ezt minden érzékelési módunkra be lehetne mutatni. Szóval ugyanabban az időben, ugyanarra figyelve is az érzékszerveink más ingereket fognak elindítani az agyunk felé. Mindezt tovább tetézi, hogy az agyunk a bejövő információknak kb. 1 %-át tudja csak feldolgozni, ezért az érzékelt ingerületekből véletlenszerűen válogatja ki azt amit fel is dolgoz. Az így kialakult  mozaikos képet, pedig emlékanyagokból egészíti ki. Szóval az érzékelt valóságnak csak 1%-a a tényleges valóság, a többi az elméd által hozzákreált struktúra. Ezt még tovább fokozza, hogy az így kapott valóságképet érzelmi szűrőnkön szűrjük át és legfőképpen attól függően, hogy milyen lelki rezgésszinten élünk más érzelmekkel ellátva másképpen értékelünk. Azaz érzelmeink szűrőjén keresztül felaggatjuk fogalmakkal mindazt amit érzékelt dolgoknak vélünk. Valójában nem a valósággal foglalkozunk, hanem egy fogalmi rendszerrel amit a valóság érzékelése vált ki bennünk! Eközben meg vagyunk győződve róla, hogy az általunk érzékelt valóság az egyetlen igazság. Pedig a fenti levezetés jól mutatja, hogy mindenkinek más a valóságról alkotott képe.

Ezt a egész valóságkép dolgot még bizonytalanabbá teszi az a tény, hogy amikor fogalmakkal aggatjuk fel a tapasztalt valóságot, akkor azok között vannak tanult dolgokhoz kötődő fogalmak és ténylegesen megtapasztalt dolgokhoz kötődő fogalmak.  A mai iskolázott nyugati ember tele van tanult fogalmakkal és elenyészően kevés ténylegesen megtapasztalt fogalommal dolgozik az elméje. Ez azért gond, mert a tanult fogalmakról nem tudhatjuk, hogy igazak-e. Hiszen a tudomány számos tényéről derült már ki, hogy tévedés volt, amikor újabb felfedezések születtek. Ugyanígy dőltek romba világnézetek és etikai normák is a múltban és jómagam is olvastam már olyan tankönyveket amikben sok a tévedés. A nyugati ember mégis csökönyösen kapaszkodik a tanultakba, melyet két okból tesz. Egyrészt az iskolába nagyon meg kellett küzdeni a tudásért, ezért méltán a büszkeségünkhöz kapcsolódott az így megszerzett tudás. (A büszkeség azonban életpusztító érzelem, bővebben: klikk). A másik ok, pedig az ego biztonságra törekedési vágyából fakad. Hiszen a tanult információkba való kapaszkodás egy általános biztonságérzetet ad. Valójában semmit sem szabadna elhinnünk amit nem tapasztaltunk meg mi magunk! De ez kényelmetlen, félelmetes és nehéz! Így hát a nyugati ember már átesett a ló túloldalára. Ha valamit megtapasztal, de az nem illik bele a tanult struktúrába, akkor azt elengedi a füle mellett, vagy hallucinációnak tekinti, vagy egyéb más módokon (pl. csoda vagy hülyeség) tereli le róla a realitás érzékét.

Ha az eddigieket összeveted, akkor rádöbbenhetsz, hogy tényleg nincs két egyforma valóságkép! De akkor jön a nagy kérdés, hogy kinek van igaza? A valóság megismerése annál mélyebb minél inkább a tapasztalás az ego szűrője nélkül rendeződik bennünk és így az elménkben és a tapasztalásból alkotunk olyan szabályszerűségeket és fogalmakat, melyek torzítatlanok. Minél inkább össze tud kapcsolódni a valódi fogalom a tényleges megtapasztalással, annál közelebb van a valósághoz. Ezt Rudolf Steiner „A szabadság filozófiája” című elmélkedésében gyönyörűen leírta már az előző század elején. De Buddha ugyanezt állította más megközelítésből indulva. Az én eddigi megtapasztalásom és abból fakadó értelmezésem azt mutatja, hogy annál jobban vagyunk erre képesek minél magasabb a lelki rezgésszintünk. (Erről a témáról sok írást olvashatsz itt a blogon, de szeretettel ajánlom Neked összefoglaló könyvemet is: klikk). Szóval az egyetlen igazságot, ami a tényleges egyetlen valóság a megvilágosultak érzékelik, de jelen populációban ezekből elég kevés van. Dawid R. Hawkins szerint kb. 1 milliárd emberből 1 fő éri el tartósan ezt a lelki rezgésszintet. Azonban ők is csak a valóság egy szeletét érzékelik helyesen, hiszen ők is a világ egy adott pontján egy adott időszakban léteznek. Így érzékelésük bizonyos mértékben korlátos, még akkor is, ha számos beszámoló szerint tudatuk képes kilépni testükből (ezt rövid időkre én is megtapasztaltam, tehát igaz) és így az Univerzumból sokkal többet képesek érzékelni mint az átlagemberek.

Szóval összességében minden ember véleménye (igazsága, valóságképe) kb. azonos értékű!  Annyit talán le lehet szögezni, hogy minél magasabb valakinek a lelki rezgésszintje, annál nagyobb arányban közelít látásmódja a tényleges egyetlen valósághoz. Ez az miatt van, amit az „Élet módszer I. – Életed megértésének könyve” című művemben teljes rendszer szinten is bemutatok (klikk): Ahogy emelkedik a lelki rezgésszinted úgy gyengül, formálódik át az egod. Így az egyre gyengébb ego torzító hatás révén egyre objektívebb valóság birtokosai lehetünk.

Ugyanakkor ha minden ember véleménye azonos értékű, akkor milyen alapon címkézünk vagy ítélünk el másokat, akik nem úgy gondolják ahogy mi? Milyen alapon ítéljük el azokat akik bármiben másságot mutatnak mint mi?

Fontos megértened! Attól, hogy elfogadod másnak az igazságát, attól még nem kell egyetértened vele! Tartsd tiszteletben, hogy az ő valósága legalább olyan értékes mint a tiéd! Ne becsméreld a másikat azért mert más valóságban él. Ha ezt megteszed, már sokat tettél a világbékéért és a klímaváltozás hatásainak mérsékléséért (bővebben: klikk)!

A konstruktív vita ettől még lehet értelmes és hasznos, ameddig az megőrzi a tiszteletteljes konstruktivitását. Hiszen lehet hogy éppen az én gondolatom szükséges ahhoz, hogy a másik fél megtapasztaljon valami újat ami őt előrébb viszi. De amint érzelmileg jobban kötődünk a saját igazunkhoz mint a másik emberéhez, a vita elveszíti értelmét! Hiszen ebben a pillanatba már nem a másik igazának tiszteletének fenntartása mellett vitázok, hanem a saját igazságom másikra erőltetési céljával. Erre azonban a másik fél egoja mindig védekezéssel reagál! Vagy csak azért sem fogadja el az állításod, vagy csak azt hazudja hogy elfogadja mert fél tőled. De egyik sem vezet eredményre! Szóval ha a konstruktív vita nem visz sehová, akkor tovább kell állni és tisztelni kell a másik fél valóságát. Ebben nekem is van hová fejlődnöm…

No de még csak most jön a neheze! A világunkban soha nem látott mértékben sűrűsödött be az önzés. A legtöbb ember a Földön a 200-as lelki rezgésszint alatt él (bővebben: klikk), ami keményen a pusztító ego és az önzés világa (bővebben: klikk). Ha ez így van, akkor még kisebb esélye van annak, hogy meg tudod győzni vitapartnered bármely más nézőpontról, mint az ő hitrendszere. Hiszen az önzés alapfeltétele, hogy állandóan befelé figyelünk! Nem az érdekel minket, hogy mit mond a másik, hanem az, hogy milyen hatással van ránk a mondandója (bővebben: klikk). Így a mondandód feleslegesen kidobott energia, falra hányt borsó!

Meglepő módon mégis pont ebben van a megoldás nyitja! Az önző embereket egytelen módon lehet meggyőzni. Ők csak akkor hisznek el bármit is, ha megtapasztalják! (Sajnos sokan olyan mélyen vannak, hogy még azt sem hiszik el, de nekik másfajta önzetlen és szeretetteljes segítségre van szükségük. Akik még mélyebben vannak, azok pedig rögeszméiket tekintik megtapasztalásnak, de ők még komolyabb segítségre szorulnak). Szóval rá kell venni őket a megtapasztalásra! „De, ha nem érdekli őket akkor hogyan?” - teszed fel jogosan az automatikus kérdést. A válasz egyszerű!

Ne igazságod adj neki, hanem hitet a boldogabb életre!

Minden ember a boldogságot keresi és ez így van jól. A boldogság keresésének iránya az ami el van tévelyedve a jelenlegi világunkban. Ahogy Dr. Bitsey Zsuzsa mondta egyik riportjában: „A félelem és kényelem társadalmában élünk”. Az emberek azt az utat választják ami kényelmes vagy a félelmeik elkerülését szolgálja. Mindkét út olyan ami ritkán hoz boldogságot és még ritkábban fejlődést a személyiségben. Szóval ne azt mond el másoknak, hogy szerinted mi az igazság. Hanem oszd meg másokkal a pozitív élményeidet és mond el, hogy jutottál el odáig. Bíztass másokat, hogy ha neked sikerült, akkor ez másoknak is fog! A legkérgesebb ego is felfigyel minden információra ami saját boldogságát is fokozhatja. Ezért fontos, hogy a hogyanokat is elmond! Az egonak hit kell és módszer! Adj hitet a példáddal és pontosan és egyszerűen fogalmazd meg, hogyan jutottál el arra a boldogságszintre ahol most vagy!

Azok az egok amelyek szenvednek sokkal nyitottabbak az új utakra, mint azok amelyek éppen rövidtávú álságos örömökben dagonyázva elhiszik azt a délibábot, hogy boldogok. Sajnos ez utóbbi „ember típus”-ból most nagyon nagy tömegek élnek a nyugati világban azaz itthon is. Ők is csak akkor fognak felfigyelni, ha szenvedésbe fordul a sorsuk. Sajnos a III. világháború akkor fog kirobbanni vagy a klímaváltozás ostorcsapása akkor lesz borzalmas, ha nem ébredünk fel időben elegen! Hiszen a felébredés akkor már csak a tömény szenvedés által lesz lehetséges! Nagyon közeledünk ehhez a határvonalhoz. Itt az idő a tömeges ébredésre! De ehhez egyetlen dolgot tehetünk! Példát mutatunk és hitet és módszert adunk másoknak, mert mindenki csak önmagát képes felébreszteni.

Kívánok sok erőt társadalomformáló utadon, függetlenül attól, hogy mi a nemes küldetésed tényleges tárgya!

Ha érdekel jelen rovat előző írása akkor klikk

Ha érdekel jelen rovat következő írása akkor klikk

Ha a videós tartalmakat is szereted, Youtube csatornámon is örömmel látlak: klikkilletve Facebook csoportunkban is örömmel osztok meg Veled naprakész érdekességeket: klikk. 

Ha többet szeretnél megtudni az Élet-módszerről vagy komplex ismeretre vágysz arról, hogyan lehetsz egészséges, sikeres és boldog, akkor nagy örömmel ajánlom Neked új könyvemet, melyet hatalmas önzetlen energiák írattak meg velem azért, hogy minél többen tapasztalják meg azt a csodát amiben mostanában én is élhetek…. Ezen a weblapon találhatsz bővebb információkat: klikk 

Ha érdekel első könyvem, mely az emberi lélekről legalább annyira szól, mint a klímaváltozás megoldásáról, akkor arról bővebb információkat itt találsz: klikkNe feledd! A világ problémáinak megoldását önmagadban kell kezdeni! 

Ha ennek a rovatnak az első részétől szeretnéd végig olvasni az összes eddigi írást, akkor a bevezető részt itt találod: klikk. Onnan indulva az írások alján tovább lépegetve végig tudsz haladni jelen rovat írásain. 

Ha szeretnéd jobban átlátni a blog egyes rovatait és a blog működését, akkor erről egy rövid tartalmas útmutatást itt találsz: klikk


Ha úgy érzed ez az írás hasznos mások számára is, akkor kérlek megosztásoddal vagy e-mailben juttasd el nekik. A cikk alatt találhatod a megosztás és az e-mail küldés ikonjait. Már azzal is teszel a klímaváltozás ellen, illetve az emberek boldogágáért, ha megosztásoddal mások tudtára adod jelen blog létét.

 

 Építő szándékú véleményed, kritikád örömmel fogadom, amit a cikk alatt tudsz hozzászólásként megírni.


  Ha értékesnek találod a blogot, kérlek légy a blog követője. A „rendszeres olvasás” ikonját a jobb oldalon fent találod. (Ha mobilról nézed, akkor a cikk alatt görgess tovább)

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések