A boldogságkeresés második lépése: a mély önismeret - 4. rész: Az egód megfigyelése

Mindig sokkal könnyebb mások kedvezőtlen lelki folyamatait észre venni, mint a sajátunkat.  Vajon miért van ez így? A válasz nagyon egyszerű mégis, ha nem foglalkoztál eddig ilyesmikkel lehet, hogy furcsa lesz elsőre olvasni. Az egód a lelked parazitája. A legtöbb ember, ha ilyet olvas kiakad, vagy ellenérzése támad, de éppen ez bizonyítja, hogy ez igaz. Kérlek olvasd tovább, hogy átláss a szitán és ezzel is könnyebbé váljék az életed! Kezdjük azzal, hogy mit jelent ez a mondat, és utána rátérek a bizonyítására is. A parazita olyan élőlény, amely úgy használja ki a gazdatestet, hogy a legtöbb esetben az észre sem veszi. Gondolj a fagyöngyre, mely beleépül a tölgyfába. A tölgyfa azt hiszi, hogy a fagyöngy az az ő testének része, és táplálja azt. A fagyöngy semmi előnyt nem okoz a tölgyfának, sőt létével felgyorsítja a halálát és növeli a szenvedését. A tölgyfa nincs tudatában annak, hogy a fagyöngy nem ő maga, ezért táplálja a fagyöngyöt, amíg bele nem pusztul.  Ha tudatában lenne, ki tudná zárni önmagából. Az ego ugyanilyen. Beleépül a lelkedbe, és elhiteti veled, hogy az egód Te magad vagy! Utána semmi mással nem foglalkozik, mint hogy elhitesse veled, hogy az ő léte milyen fontos a számodra, és nem azzal foglalkozik, hogy Neked mi a jó valójában! A lelkedre települve parazitaként csak saját létével és fontosságával foglalkozik. És itt a nagy baj! Az egód léte nem a Te léted, hiszen az egód nem Te vagy! Amikor először olvastam erről, akkor feltettem magamnak a kérdést: Na jó. Tegyük fel, hogy az egóm nem én vagyok, de akkor ki vagyok én? Ekkor még elég szkeptikus voltam. Az egóm annyira elhitette velem, hogy az egóm én vagyok, hogy hirtelen gőzöm sem volt, hogy ki is vagyok valójában. Tedd fel Te is magadnak ezt a kérdést kérlek és gondolkodj el rajta! Nekem hónapok kellettek mire kialakult rá a válasz, és egy külön írásban le fogom írni Neked, hogy hogyan juthatsz el a válaszhoz nálam gyorsabban. De most visszatérek az eredeti gondolatsorra, mert jelen írás terjedelmébe nem fér bele a kérdésre való válasz megszerzésének módszere.

Az ego egy lelki síkon létező negatív energia csomag, mely a lelked boldogtalanságáért felel. Mindezt úgy teszi, hogy közben elhiteti veled, hogy az egód Te vagy, és az egód mögött nincs senki más.  Azt is elhiteti veled, hogy ő téged megvéd, ő az, akinek köszönheted a léted és ő az, akinek köszönheted, hogy most ott tartasz, ahol éppen tart az életed. Vigyázz, ezek hamis sugallatok! Ezeket csak azért kapod, mert az egód saját létét félti, és ezt igyekszik benned erősíteni.

Tehát az önismeret egy mélyebb szintje az, hogy rádöbbensz, hogy az egód nem Te vagy!  Miért nagyon fontos ez? Azért, mert az egód irányítja az összes olyan lelki folyamatodat, melyeknek a boldogtalanságodat köszönheted! Vagyis a valóság, pont fordítottja annak, amit az egód Neked sugall. Mivel az egód csak a saját létével törődik, nyilván azt kell, hogy sugallja feléd (te vagy a gazdatest), hogy egó nélkül nem is léteznél, vagy egó nélkül alkalmatlan lennél az életre.

Ezek után térjünk rá arra a kiinduló kérdésre: Miért könnyebb észre venni mások káros lelki folyamatait, mint a sajátot? Azért, mert az egód minden olyan dolgot, ami negatív őrá nézve rejtve tart saját magad előtt! Ugyanakkor az egód kritikus másokkal, mert ha másokban negatív dolgokat találsz, akkor ő ezt is saját létének megerősítésére használja fel. Azt sugallja Neked, hogy: látod ő milyen negatív, bezzeg én… Ugye mindig végig suhan rajtad az a bizonyos viszonyítás másokhoz? Ez az egód, ő az, aki mindig viszonyít.

Az önismerethez kell az a felismerés, hogy milyen erős az egód, és mennyire van beléd települve. Amióta ilyen szemmel nézem az embereket, látom, hogy szinte mindenkiben van. Azt is el lehet mondani, hogy minél jobban sérült valakinek a lelke, annál erősebb egója van. Ne tévesszen meg az, hogy nagyon sok gazdasági értelemben sikeres ember erős egóval rendelkezik. Ez azért van, mert bennük nagyon erős az önérvényesítő képesség, de legbelül – legtöbbször mélyen elfojtva, tudattalanul – nagyon erős fájdalmak munkálkodnak a lelkükben. Ezek az emberek boldogtalanok, vagy boldogságuk önámítás, melyet az egójuk vízionál eléjük. Erős egóval kompenzálnak a világ és önmaguk előtt.

Bennem is nagyon-nagyon erős egó volt. Minél erősebb volt bennem az egó, eddigi életem során, annál jobban hittem, hogy helyes úton járok, mégis annál boldogtalanabb lettem. Ma már kristály tisztán látom, hogy az egóm és én mennyire eltérőek vagyunk, és az egóm fokozatos leépítésén dolgozom. Boldogabb is vagyok… Sajnos még ma is vannak olyan helyzetek amikor az egóm bekapcsol, és valami olyat tesz, amit utána megbánok. De nem baj, az önismeretnek egy jó szintje már az, amikor ennek tudatában vagyunk, észrevesszük. Így van esély rá, hogy legközelebb ne kapcsoljon be egy hasonló helyzetben. Az egót lassan, fokozatosan célszerű nyugdíjba küldeni. Nálam az a folyamat kb. 2 éve tart, és még hosszú út áll előttem. Bár igaz, hogy Echart Tolle (akit a világ egyik legmegvilágosodottabb emberének tartanak) amikor rá ébredt, hogy az egója a boldogtalanságának a középpontja, egyszerűen szakított vele. Annyira undorodott az egójától, hogy képes volt erre. Nem tudom, hogy csinálta, nekem csak lassú fokozatos leépítéssel megy. Egy biztos ő is és én is tudjuk, hogy ez a helyes irány. Minél gyengébb lesz benned az egód, annál boldogabb lesz a lelked, hiszen annál gyengébb parazita fogja terhelni.

A következő írásokban sokat fogok még írni sokat az ego jellemzőiről, és ahogy ígértem azt is le fogom írni, hogy hogyan tudod meglátni, hogy ki az az ember, aki az egód mögött van valójában. De most juss el kérlek odáig, hogy ráébredj arra, hogy az egód nem Te vagy! Figyeld meg magad, és rá fogsz jönni… Ez az első lépés…

Ha érdekel jelen rovat (Boldogságkeresés 2. lépése: a mély önismeret) előző része, akkor klikk ide: klikk

Ha érdekel jelen rovat (Boldogságkeresés 2. lépése: a mély önismeret) következő része, akkor klikk ide: klikk

(Ha úgy érzed segíthet másokon ez az írás, kérlek oszd meg ismerőseid között is! Építő szándékú véleményed, kedvelésed is örömmel fogadom…Ha tetszenek az itt olvasható írások, légy a blog követője...)