A boldogságkeresés második lépése: a mély önismeret – 33. rész: Mi a helyes boldogságkép? (Vajon melyik lelki rezgésszinten élek II.)

 

A lelki rezgésszintekről már jó pár írást írtam itt a blogon (klikk1, klikk2, stb..) és a nemrég megjelent könyvem is részletesen tárgyalja ezt a kérdéskört (bővebben: klikk). Ez nem véletlen. A lelki rezgésszintek segítségével saját lelki fejlődésünket vagy akár egy társadalmi csoport lelki rezgésszintjének változását is lehet mérni, követni. Nemrég ezzel kapcsolatban egy ingyenes önismereti tesztet is bemutattam, melyet itt találsz: klikk.

Mai írásomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy mi a helyes boldogságkép? Hiszen a legtöbb ember azért boldogtalan, mert helytelen boldogságépet hajszol. Az egész nyugati társadalom téves ideákat sugároz felénk, így állandó csábításaival boldogtalanságba sodorja az embereket. Sajnos csak halálos ágyán döbbenünk rá legtöbben, hogy valójában déli bábokat kergettünk, de akkor már késő. A társadalom tipikus csábításai a pénz, egzisztencia, hatalom, kényelem, élmények, jó külső, élvezetek. Ezek azok, amelyekből minél több van, annál jobb a nyugati „kultúra” szerint. A legtöbben bele is esünk abba a csapdába, hogy ezt el is hisszük. Én is évtizedekig hittem, hogy ez a helyes út, mégsem lettem igazán boldog. Mindig mondogattam magamnak, hogy majd akkor leszek boldogabb, ha megveszem a nagyobb házat, vagy majd akkor, ha megveszem az újabb autót, vagy majd akkor, amikor ledoktorálok, vagy majd akkor, ha meglesz a nagyobb fizetés, vagy majd akkor, ha visszafizetjük végre a banki kölcsönöket, vagy majd akkor, ha kipróbálom ezt vagy azt a bizonyos dolgot, stb… Furcsa, hogy mindezeket elérve ugyan rövid átmeneti boldogságot éreztem, de valahogy a belső ürességem mindig visszatért vagy megmaradt. Tartós boldogságot nem jelentett egyik cél elérése sem, maximum önelégültségemet fokozta, vagy biztonságérzetemen javított. Éppen ezért vagyunk mi nyugati emberek olyan telhetetlenek, mert a tartós boldogságot ezen örömök állandó hajszolásával kívánjuk elérni. Hiszen csak átmeneti örömökből táplálkozunk melyekből sok kell. Ez természetesen nagyon sok életpusztító energiát szabadít fel, melynek köszönhető az extra nagymértékű környezetszennyezés, a többi világrész soha nemlátott mértékű kizsákmányolása, a sok társadalmi feszültség és még sorolhatnám. Szóval hihetetlen nagy árat fizetünk globális szinten ezekért az örömökért és mégis soha nem látott mennyiségű boldogtalan ember van a nyugati világban. Akkor mi értelme ennek az egésznek? Szerintem semmi….

A helyzet az, hogy a boldogságot belül kell keresnünk! Saját élettapasztalatom is igazolja a nagy spirituális mesterek előbbi üzenetét. Amikor a lelkem elkezdett meggyógyulni, elkezdett a belső ürességem mérséklődni, akkor megváltozott a világról alkotott képem és ezáltal a boldogságom mértéke is emelkedett. De hogy tisztán lásd mire is gondolok a lelki rezgésszinteken keresztül mutatom be Neked, hogy változik meg a boldogságképünk a lelki rezgésszintünk emelkedésével. Kérlek tarts ki, ígérem meg fogja érni!

A szégyen és bűntudat szintjén az emberiséget mocskos, pusztulásra érett gonosz népségnek tartjuk. Ezeken a lelki rezgésszinteken meg vagyunk róla győződve, hogy az élet nem a boldogságról szól. Nem érdemeljük meg életünk során a boldogságot. Így, ha átmenetileg mégis boldognak érezzük magunkat, utána mindig bűntudatot vagy szégyent érzünk amiért ezt mertük egyáltalán megélni.

A fásultság lelki rezgésszintjén boldogság-érdektelenségünk van. Ezen a lelki rezgésszinten nem izgat minket egyáltalán a boldogság. Az élet egy értelmetlen dolog, amelyben értelmetlenül létezünk. A boldogság pedig ugyanolyan értelmetlen dolog, mint maga az egész élet.

A félelem lelki rezgésszintjén már elkezdjük keresni a boldogságot, bár az nagyon távoli és nehezen elérhető dolognak tűnik. Ezen a lelki rezgésszinten nincs biztonságérzetünk a világban, hiszen az egy félelmetes hely. Fóbiáink, félelmeink, aggodalmaink uralnak minket, ezért boldogságkeresésünk fő célpontja a biztonság maximalizálása. Azonban a teljes biztonság sosem érhető el, így ezen a lelki rezgésszinten mindig talál félnivalót az egyén. Ezért a boldogságérzet csak rövid időkre jelentkezhet.

A vágyakozás lelkirezgésszintjén a boldogságunk fő „célpontja” a céljaink elérésének vágya. Egész személyiségünket átitatja a vágyakozás, sóvárgás érzése. Ezen a lelki rezgésszinten mindig olyan célokat tűzünk ki, amiket vagy soha, vagy csak nagyon-nagyon nehezen lehet elérni. Tipikusan hajlamosak vagyunk olyan emberekbe beleszeretni, akiket sosem kaphatunk meg miközben mag vagyunk győződve arról, hogy Ő lelkünk másik felel. Az egyén nem veszi észre, hogy a vágyakozás maga a lényeg a lelke számára ezért, ha el is éri nagy nehezen valamelyik célját annak már nem tud igazán örülni, mert addigra már más célok járnak a fejében. Ez miatt a boldogság mindig a jövőbe tolódik és maga a boldogság utáni vágyakozás, ami stabil és folyamatos.

A harag lelki rezgésszintjén a világ tele van ellenségekkel. A boldogságképünk fő irányát ezért mindig az ellenségeink legyőzése, vagy azok elleni védelem jelenti. Azonban ezen a lelki rezgésszinten sem érhető el a tartós boldogság, hiszen akárhány ellenséget győz le, vagy akárhány ellenséggel szemben ér el teljes biztonságot az egyén, időközben mindig új ellenségképeket generál magának. Gyakori az is, hogy legyőzhetetlen ellenségeket talál magának a személy, hiszen ezzel tudja konzerválni azt, ami a lelkének valójában a lényeg: a szembenállás, harag érzése. Ennek megtestesítője Don Quijote.

A büszkeség lelki rezgésszintjén a világ egy önző hely, ahol mindenki csak magára számíthat. Ezért ezen a lelki rezgésszinten a boldogságunk iránya az, hogy minden vágyunk teljesüljön, amit csak kitalálunk. Ez a tipikus hedonista, önző ember világa. Azonban mire valamit megszerez az egyén, addigra újabb birtokolni, megszerezni vágyott célokat tűz ki maga elé, így neki sosem elég semmi valójában és sosem érezhet tartós boldogságot. Ezen a lelki rezgésszinten azonban kialakul egy önámítás is. Mivel a megszerzett javak, élmények, külsőségek, vagyon büszkeséggel tölti el őt, ezért ez egy álságos boldogság érzést generál. A büszkeség fűti az egonak ezt a hazugságát, amelynek nagyon nehéz mögé látni. Hiszen az ego ezen a lelki rezgésszinten olyan erős, mint egy páncél és vakká teszi a személyt a saját lelkének sugallataira.

 A bátorság lelki rezgésszintjén elkezdünk ráébredni lelki problémáinkra és elkezdünk merni szembenézni velük. Itt már próbálunk a helyes boldogságkép irányába fordulni. Bár még nem tudunk lemondani az eddigi lelki rezgésszintek keltette vágyakról, de már kezdjük látni, hogy boldogágunk egyetlen helyes útja, ha a lelkünkben megtalálásra kerülő sebeket, problémákat, ürességeket begyógyítjuk.

A pártatlanság lelki rezgésszintjén ráébredünk, hogy minden rosszért, ami velünk történik mi felelünk. Hiszen, ha azonosulunk lelkileg a körülöttünk lévő történésekkel, akkor azok óhatatlanul negatív érzelmeket keltenek bennünk. Itt a helyes boldogságkép főiránya az, hogy megpróbálunk egyre inkább érzelmileg nem involválódni a körülöttünk lévő negatív folyamatoktól. Itt jelenik meg először a keleti filozófiák mondandójának értelme, hogy a semlegesség által lehet megtalálni a boldogságot. Ugyanakkor itt még nem tudja elfogadni, megérteni az egyén, hogy a pozitív dolgokkal ugyanúgy semlegesnek kell lenni, mint a negatívakkal. Mert a pozitív energiahullámokat mindig negatívak követik.

A hajlandóság lelki rezgésszintjén az egyén elkezdi felismerni, hogy az önmérséklet gyakorlásával lehet igazán közeledni a boldogság felé. Itt elkezdjük feladni régi hedonista életünk maradékait. Rájövünk, hogy nem azon múlik a boldogság, hogy mennyit fogyasztunk vagy milyen élvezeteket hajszolunk. Sőt, itt kezd letisztulni az is, hogy ezekkel szembeni önmérséklet visz az igazi boldogság felé. Ezen a lelki rezgésszinten indul el a lélek valódi tisztulása és megjelenik az egyre stabilabb belső béke érzése, mely igazi boldogságot jelent ezen a lelki rezgésszinten.

Az elfogadás lelki rezgésszintjén a helyes boldogságkép azt sugallja, hogy az ellenséges és negatív dolgokkal szemben semlegesek tudjunk maradni a világ összes többi részével elfogadók. Majd ennek a lelki rezgésszintnek a csúcsán, már az ellenséges emberekhez, eseményekhez is megértően és elfogadóan tud viszonyulni az egyén. Ez jelenti számára a boldogságot, hiszen a világ már nehezen tud benne negatív érzelmeket kelteni, elfogadása okozta stabilitás által.  

Az ésszerűség lelki rezgésszintje az, ahol az egyén eléri az igazi semlegességet. Érzelmileg sem a pozitívval, sem a negatívval nem azonosul. A boldogságot az jelenti a számára, hogy objektív tisztaságában érzékeli a világot. Annak ellenére, hogy a racionális emberek ösztönösen erre a lelki rezgésszintre gondolják magukat, a mai világban ezen a lelki rezgésszinten több millió emberből csak egy-kettő él.

A szeretet lelki rezgésszintjén az egész világot szeretjük. Itt már mindenki felé önzetlen szeretetet sugárzunk. Annál nagyobb a boldogságunk minél több szeretetet tudunk adni, minél nagyobb önzetlenséggel. Több tízmillió ember között él egy-egy ilyen ember.

Az öröm, béke és megvilágosultság lelki rezgésszintjén maga a lét jelenti az örömet. Minden pillanat a maga tökéletességében létezik, függetlenül attól, hogy az jó vagy rossz. Itt már nem kell keresni a boldogságot, hiszen az egyén folyamatosan abban él.

Ha kitartottál idáig, akkor bizonyára letisztult a számodra is, hogy a boldogságképünk milyen hihetetlen mértékben megváltozik lelki rezgésszintünk emelkedése során. Jómagam – a pár legmagasabb lelki rezgésszinttől eltekintve – az összes boldogságképet megéltem. Bátran mondhatom, hogy minél magasabb a lelki rezgésszintünk annál boldogabbak vagyunk és annál kevésbé kellenek külső megerősítések ahhoz, hogy boldognak érezzük magunkat. Belső békénk és harmóniánk egyre fokozódik. Szóval érdemes a lelki fejlődést életünk legfontosabb céljává tenni, mert így egyre tartósabb boldogság állapotába kerülünk. Hogy hogyan? Erről szól a boldogágkeresés módszeriről szóló rovatom itt a blogon: klikk.  

Kívánok sok sikert utadon!

Ha érdekel jelen rovat előző írása akkor klikk. 

Ha érdekel jelen rovat következő írása akkor klikk. 

Ha érdekel első könyvem, mely az emberi lélekről legalább annyira szól, mint a klímaváltozás megoldásáról, akkor arról bővebb információkat itt találsz: klikk. Ne feledd! A világ problémáinak megoldását önmagadban kell kezdeni! 

Ha ennek a rovatnak az első részétől szeretnéd végig olvasni az összes eddigi írást, akkor a bevezető részt itt találod: klikk. Onnan indulva az írások alján tovább lépegetve végig tudsz haladni jelen rovat írásain. 

Ha szeretnéd jobban átlátni a blog egyes rovatait és a blog működését, akkor erről egy rövid tartalmas útmutatást itt találsz: klikk

Ha úgy érzed ez az írás hasznos mások számára is, akkor kérlek megosztásoddal vagy e-mailben juttasd el nekik. A cikk alatt találhatod a megosztás és az e-mail küldés ikonjait. Már azzal is teszel a klímaváltozás ellen, illetve az emberek boldogágáért, ha megosztásoddal mások tudtára adod jelen blog létét.

 

 Építő szándékú véleményed, kritikád örömmel fogadom, amit a cikk alatt tudsz hozzászólásként megírni.

  Ha értékesnek találod a blogot, kérlek légy a blog követője. A „rendszeres olvasás” ikonját a jobb oldalon fent találod. (Ha mobilról nézed, akkor a cikk alatt görgess tovább)