A boldogságkeresés második lépése: a mély önismeret – 38. rész: Az igazság végső elengedése (CSAK HALADÓKNAK!)

 

Egy meditációs élményem során kikristályosodott bennem egy újabb részlet a valóságról, melyet ma meg szeretnék osztani Veled. Bízom benne, hogy számodra is értékes gondolatok-érzések forrásául szolgál. Egy kijelentéssel kezdem:

kb. 8 milliárd igazság létezik, de csak egyetlen valóság

Az utóbbi időben megfigyeltem az embereket és önmagamat is. Megdöbbentő, hogy az emberek mennyire ragaszkodnak az igazságukhoz. Mindenki olyan érveket sorakoztat fel, mely a saját igazát erősíti. De ha mélyebben megfigyeled ezeket az érveket, ezek sohasem tökéletesen objektívek. Minden ember, amikor az igaza mellett érvel, valójában egyszerűsít. Kiemel és felerősít olyan információkat, melyek az ő igazságát megerősítik, ugyanakkor elhanyagol, kifelejt vagy rá sem lát olyan érvekre melyek az ő igazságát gyengítik. Miért tesszük ezt? Az ok az ego állandó biztonságra törekvése (bővebben: klikk). Szóval a valódi ok a félelem. Az ego fél, hogy ha igazsága gyengül vagy változik, akkor ő maga gyengül és kiszolgáltatottá válik. Mi az eredménye ennek? A világon kb. 8 milliárd kikérgesedett ego él és mindenki a saját igazát hajszolja és igyekszik ráerőltetni a többiekre. Ebből van alapvetően minden emberek közötti feszültség, békétlenség, sőt még a háborúk is. Pedig a Varga Tamás Miron is (akit eddigi életem legnagyobb mesterének tartok) elmondta egyik Youtube videójában, hogy erre már az ó-magyarok is ráláttak. Hiszen az igazság szó, valójában az „i” és a „gazság” szavakból tevődik össze. Ó-magyarban pedig az „i” szócska az én-t jelentette. Szóval az igazság nem mást jelent, mint az „én gazság”-omat. Ez tökéletes szemléltetése annak, hogy valójában 8 milliárd személyes gazság vitázik és acsarkodik azért, hogy saját i-gazsága kerüljön érvényre.


Nézzük meg, miért gazság az igazságunk?! Tételezzük fel, hogy 8 milliárd embert beküldesz egymás után egy hófehér köralakú szobába, ahol folyamatosan ugyanaz a zene szól, ugyanolyan a hőmérséklet, ugyanolyan illatok vannak és a szobában nincs más csak egy fekete szék, egy fehér asztal és az asztalon egy szál piros rózsa egy fehér vázában. Ezután 1 nap múlva kikérdezed őket az ott szerzett tapasztalatikról, vagyis az igazságukról ezzel kapcsolatban, mind a 8 milliárd ember mást fog elmondani. Még ebben az egyszerű esetben sem lesz két azonos „valóság”. De miért van ez így? Azért, mert mindenkiben a valóság más szelete fog leképeződni és a valóság mindenkiben másképpen fog torzulni mire emlékké válik. Ezt akkor érthetjük meg jól, ha a valóság leképeződésének folyamatát megértjük:

1.      szint az érzékelés: Minden embernek, aki bemegy a szobába maximum közel 180°-os látómezője van. Ahhoz, hogy körülnézzen forgatnia kell a fejét. Minden ember ezt különböző sorrendben fogja megtenni, eltérő idő pillanatokban. Egyesek alaposan meg fognak nézni minden részletet, mások viszont jobban leragadnak a rózsa szépségénél, vagy az asztal milyenségénél és nem figyelnek meg annyira más dolgokat. Szóval a látásunkkal különböző látómezők különböző sorrendje és különböző részletekig történi megfigyelése által generált információk indulnak el az agy felé. A legtöbb ember nem mindfullness állapotban fogja figyelni a teret, ami azt jelenti, hogy egyszerre csak egy érzékszervére fog figyelni. Lehet, hogy egy ideig a zenére figyel, de az is lehet, hogy fel sem tűnik neki a zene. Lehet, hogy az asztal tapintása fogja elvonni a figyelmét egy darabig, de lehet, hogy meg sem érint semmit. Lehet, hogy érezni fogja az illatokat, de lehet, hogy nem is figyel rá. Lehet, hogy fel fog figyelni a hőmérsékleti viszonyokra, de lehet, hogy irreleváns lesz a számára. Szóval ezen információk eltérő spektruma fog elindulni az agy felé.

 

2.      szint az agyi feldolgozás: Az agyunk úgy van kitalálva, hogy energia takarékosan működjön. Ez miatt az érzékszerveink által bejövő információknak csak kb. 1%-át dolgozza fel! Szóval az érzékszerveink folyamatosan küldik az agy felé az érzékelésükből származó információkat, de azok kb. 99%-a soha nem kerül feldolgozásra. Az agy a másodperc töredéke alatt kiválaszt 1%-ot és ha a kiválasztott információk között nem talál logikus kapcsolatot, akkor emlékekből tölti ki az információk közötti hiányzó képet. Amkor ezt először olvastam a „Láss csodát!” című könyvben, nem akartam elhinni. Megdöbbentett, hogy ennyire buta és egyszerű lény az ember. De sajnos ez így van. Ezt azért állítom, mert azóta megfigyeltem magam és tényleg így működünk. Igaz, nehéz átlátni az egonk csalfa szitáján. Egyszer például a lányom rám szólt, hogy „apa nézd, a térkövön ott egy döglött egér”. Én ránéztem a kapubehajtónk térkövére és nem láttam semmit csak térkövet. Megkértem a lányomat, hogy mutassa meg, hol látja mert én nem láttam. Hiába néztem abba az irányba, ahol a lányom mutatta, nem láttam az egeret. Az egér pedig ott volt kb. 5 méterre tőlem és jó irányba is néztem. Mégsem láttam, mert az agyam már emlékképekből összerakta a teljes képet és az volt számomra vélt valóság. Az 1%-os leképezési arány éppen kihagyta az egeret. Elkezdtem közelebb menni ahhoz a ponthoz, ahol a lányom mutatta az egeret. Kb. 1 m-re álltam már az egértől amikor feltűnt, hogy tényleg ott van, pedig végig jó felé néztem. Utána visszamentem az eredeti helyre és onnan is jól látszott az egér.

Ebből a példából is jól látszik, hogy az agyunk és az érzékelésünk közötti 99%-os kihagyás miatt és az miatt, hogy mindenki eltérő emlékekkel rendelkezik az érzékelt valóság kapcsán, a vélt valóság mindenkiben eltérő lesz!

 

3.      érzelmi szűrő, lelki rezgésszintek: Az eddig bemutatott 2 szintet tovább bonyolítja az érzelmi szűrőnk. Ha bemennek az emberek ebbe a bizonyos fehér szobába, akkor különböző érzéseket fognak kelteni bennük az érzékelt dolgok. Lesz, aki imádni fogja a piros rózsát, de lesz, akinek kellemetlen emlékei lesznek ezzel kapcsolatban. Lesz, aki szeretni fogja a hallott zenét, de lesz, aki ki nem állhatja majd azt. Lesz, akinek az adott hőmérséklet ideális lesz, de lesz, aki fázni fog. A lényeg, hogy az érzékelésünkhöz különböző érzelmeket fogunk hozzárendelni és azok eltérő gondolatokat fognak generálni az elménkben. Az, hogy milyeneket az leginkább az emlékanyagunkon és az aktuális lelki rezgésszintünkön múlik. Ez utóbbiról egy izgalmas írást itt találsz: klikk, és mivel ott már részleteztem ezt a kérdést, ezért itt ezt most nem teszem meg.  Szóval nem elég, hogy eltérő módon fogjuk érzékelni a szobát és az eltérő érzékelésekből eltérő 1%-ot vesz ki az agyunk és ehhez eltérő emlékeket fog hozzárendelni. Hanem a végső igazságunk úgy fog kialakulni, amit az agyunkba „tényként” eltárolunk, hogy az általunk valóságnak hitt képet még tovább torzítjuk a hozzákapcsolt érzéseink és gondolatink által. Például lesz, akinek ez egy békés és harmonikus hely lesz. Lesz azonban olyan, aki félni fog ott egyedül és olyan is lesz, aki azt fogja gondolni, hogy ez a hely túl rideg és túl minimalista stílusú a számára.

Összegezve: ha megkérdezed mind a 8 milliárd embert erről az egyszerű élményről, 8 milliárd igazságot fognak Neked elmondani. Szinte mindenki meg lesz róla győződve, hogy az ő igazsága az egyetlen helyes igazság és a többiek hülyék. Miközben egyetlen valóság létezik csak, de 8 milliárd eltérő leképeződése van a világnak bennünk. Ezt a problémát tovább nehezíti, hogy minden ember elenyészően pici ismerettel rendelkezik a világról és mindenki más szeletét tapasztalta meg a valóságnak. Gondolj bele, hogy a hatalmas Univerzum hány %-át ismered! Gondolj bele kérlek, hogy az emberi tudomány hány %-át látod át! Kérlek gondolj bele, hogy a múlt vagy a tér-idő szövevényéből milyen keveset tapasztaltál meg Te magad! Amikor az ember kapaszkodik az igazságába, az olyan mintha egy homokszemhez kapaszkodna a Szahara sivatagjában. Az egoja nem akarja elengedni, mert azt hiszi, hogy az az egyetlen homokszem adja neki a biztonságot. Pedig a valóság az, hogy akkor lesz biztonságban, ha elkezd a homokszemeken sétálni, azaz felülkerekedik azon, hogy egyetlen homokszemhez rögzül. A félelmeink és az egonk takarja el előlünk am egvilágosultság esélyét! Az igazságunkhoz való ragaszkodásunk a gát…

Ez a felismerés megvilágosodáshoz vezető út egy nagyon fontos lépcsője! Amikor rádöbbenünk, hogy nem látjuk az egyetlen valóságot, így tehát nem is lehet igazságunk. Ahhoz, hogy meglássuk a teljes valóságot, ahhoz meg kell tanulnunk elengedni saját igazságunkat és mások igazságait is. Ha mindfullness állapotban (minden érzékszervedre egyszerre figyelsz és nem gondolsz közben semmire) figyeled folyamatosan a világot és nem kötődsz semmiféle igazsághoz csak szimplán a jelenben megtapasztalsz mindent és mindezt mindenféle emlékhez vagy érzéshez való kötődés nélkül teszed, akkor megvilágosodtál. Ekkor fogod érzékelni az egyetlen valóságot, addig nem! Viszont ide úgy tudsz eljutni, ha ráeszmélsz, hogy a valóságod nem igazság!  Az csak egy torzult és piciny része a valóságnak, ami a Te gazságod és elválaszt attól, hogy valódi boldogságot átélhesd!

Ha nem hiszed el, amit mondtam, kérlek tegyél meg egy egyszerű kísérletet önmagaddal kapcsolatban! Ülj le egyedül egy nyugodt békés helyre és válassz ki valamit amire örömmel nézel. Ezután lazítsd el a tested, vegyél pár mély lélegzeted és kapcsold ki az összes gondolatod, érzésed és kezd el figyelni minden érzékszerveddel egyszerre. Előtte nézz rá az órára is. Meddig fog menni az gondolat és érzelemmentes megfigyelés? A legtöbb embernek ez 2 másodpercig sem megy! Ugye milyen nehéz? Képzeld el, hogy a megvilágosodottak folyamatosan úgy léteznek. Nem véltelen, hogy kb. 1 milliárd emberből egy jut el ide a mai emberek között. Így csak 1 milliárd emberből egy érzékeli a tényleges valóságot, de ők is annak csak egy részét.

Ezen felismerés által tiszta szívből és önzetlen szeretettel kívánom, hogy hátra lévő életed minden egyes napján legyél egyre boldogabb!

Ha érdekel jelen rovat előző írása akkor klikk

Ha érdekel jelen rovat következő írása akkor klikk

Ha a videós tartalmakat is szereted, Youtube csatornámon is örömmel látlak: klikk, illetve Facebook csoportunkban is örömmel osztok meg Veled naprakész érdekességeket: klikk. 


Ha érdekel első könyvem, mely az emberi lélekről legalább annyira szól, mint a klímaváltozás megoldásáról, akkor arról bővebb információkat itt találsz: klikkNe feledd! A világ problémáinak megoldását önmagadban kell kezdeni! 

Ha ennek a rovatnak az első részétől szeretnéd végig olvasni az összes eddigi írást, akkor a bevezető részt itt találod: klikk. Onnan indulva az írások alján tovább lépegetve végig tudsz haladni jelen rovat írásain. 

Ha szeretnéd jobban átlátni a blog egyes rovatait és a blog működését, akkor erről egy rövid tartalmas útmutatást itt találsz: klikk


Ha úgy érzed ez az írás hasznos mások számára is, akkor kérlek megosztásoddal vagy e-mailben juttasd el nekik. A cikk alatt találhatod a megosztás és az e-mail küldés ikonjait. Már azzal is teszel a klímaváltozás ellen, illetve az emberek boldogágáért, ha megosztásoddal mások tudtára adod jelen blog létét.

 

 Építő szándékú véleményed, kritikád örömmel fogadom, amit a cikk alatt tudsz hozzászólásként megírni.


  Ha értékesnek találod a blogot, kérlek légy a blog követője. A „rendszeres olvasás” ikonját a jobb oldalon fent találod. (Ha mobilról nézed, akkor a cikk alatt görgess tovább)

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések