A boldogságkeresés első lépése: a felismerés és alapfogalmak - 40. rész: Miért hatékonyabb, egészségesebb és boldogabb az egomentes ember, mint az erős ego birtokosa avagy az ego(d) 9 trükkje

 

Régebben az ego világában éltem. Az egom erős volt és önhitt. Meg voltam győződve arról, hogy minden úgy a legjobb, leghelyesebb és leghatékonybab ahogy én kitalálom, ahogy én akarom véghez vinni. Hihetetlenül önfejű voltam és mindig pontosan tudtam, hogy mi a helyes út. Arról is meg voltam győződve, hogy nekem nincs szükségem külső segítségre, akárhogy is hívjuk azt: Isten, Mindenható, Univerzum, Szerencse, stb… Azt gondoltam, hogy az csak a gyengéknek való. Én erős vagyok és külső segítség nélkül is, a saját erőmből átverekedem magam az Élet kihívásain.

Az életem egy állandó küzdelem volt, sok gyötrelemmel és sok mélyhullámmal. A lelki mélyhullámok pedig sok-sok szenvedéssel jártak. Az ego világában élni, olyan mintha egy csövön keresztül néznél ki a világba. A cső végén lévő kor alakú nyílás beszűkíti a látómezőt. Az ego révén hihetetlenül céltudatossá és fókuszálttá válunk a valóság egy nagyon pici részletére. Meg vagyunk róla győződve, hogy amit ott tapasztalunk csak az létezik és mindenki más, aki mást érez vagy érzékel az hülye, az nem normális. Hiszen amit én tapasztalok csak az létezik. Az ego révén beszűkült és önhitt világba zárjuk magunkat, ami nemcsak az életünket teszi tönkre (bővebben: klikk1, klikk2, klikk3, klikk4, klikk5), hanem a hatékonyságunkat is alacsony szintre sodorja. Hogyan lehetséges ez, miközben az erős egoval rendelkező ember pont ennek az ellentétéről van meggyőződve?

Dr. Joe Dispenza egyik előadásában megkérdezték tőle, hogy lehet ilyen szerény mikor ilyen híres és nagy ember lett belőle? Ő a világ egyik leghíresebb spirituális vezetője jelenleg. Erre ezt válaszolta, hogy "hihetetlen sok munkát fektettem abba, hogy leromboljam magamban az egom. Semmi kedvem újra és újra ezt a munkát elvégezni". Az ego, mindig vissza akar épülni a lelkünkbe. Ő egy lelki parazita, akinek gazdatestre van szükséges. Az ego nem tud létezni nélküled, viszont Te tudsz létezni az ego nélkül. Képzelj el egy élőlényt, amiben paraziták élnek. Szerinted ő lehet hatékonyabb, egészségesebb, boldogabb, mint az a társa, amely parazita nélküli? A fagyönggyel fertőzött fa és a mellette élő fagyöngy mentes egészséges fa közül, szerinted melyik növekszik, melyik üdébb, életerősebb?

De az ego-parazita, hogyan tesz minket bénává, miközben pont az ellentétét hiteti el velünk? Erre több pontban szeretnék Neked válaszolni:

1.      Csőlátás

Erről már írtam fentebb. De a hátrányát azért rögzítsük le. Ha egy szűk részét látom a világnak és meg vagyok róla győződve, hogy az az egyetlen létező valóság, akkor nagyon sok lehetőség megy el úgy mellettem, hogy azt észre sem veszem. Erről egy izgalmas írást itt találsz: klikk. Ha kevesebb lehetőség közül választhatok, akkor drasztikusan csökken a hatékonyságom, hiszen lehet, hogy épp a legbonyolultabb úton jutok el a célba, miközben nem is sejtem, hogy sokkal rövidebb utak is vannak. Régebben ezt úgy éltem meg, hogy nem értettem: nekem miért kell tizszer annyit dolgoznom ugyanannak a célnak az eléréséért, ami másnak szinte az ölébe pottyan? Igazságtalannak éreztem az Élettől. Pedig csak a kérges, kikeményített egomnak köszönhettem, hogy állandóan így jártam. Pechesnek és szerencsétlennek éreztem magam, melynek hatására még erősebb egót növesztettem. Az ego mindig elhiteti velünk, hogy azért van, hogy megvédjen minket és azért van, hogy hatékonyabbá tegyen minket. Valójában az ego csak önmagával foglalkozik, és Te csak egy gazdatestnek kellesz neki, akit kihasználhat.   

2.      Felesleges gondolatok energetikai hatása

Az ego állandó félelemben tart, hiszen így tudja elhitetni veled, hogy ő az aki téged megvéd. Ezért állandóan pásztázza az agyad a jövő lehetséges alternatíváit és gondolkodással próbálod kiszűrni a számodra legkedvezőbb irányt. Ugyanakkor a jövőt elemző gondolataid 99,99%-a soha nem történik meg! Így a jövővel kapcsolatos gondolatid 99,99 % teljesen felesleges. Ez azt jelenti, hogy kb. 10000 db gondolatból mindössze 1 db-nak van értelme. Akiknek nincs egojuk, azok bíznak a jövőben, ezáltal nem pásztázzák azt állandóan. Így ők ezt a 9999 db gondolatot sokkal értelmesebb dolgokra tudják használni. Az agymunka több energiát éget el, mint a futás. Nem véletlen, hogy egy sok gondolkodást igényló kreatív alkotómunka után olyan éhesek vagyunk. Ezt még erősen tetézi az, hogy az ego arra is sokat sarkall, hogy a múltról agyalj. Ha valamit rosszul csinálsz, akkor ezerszer átgondoltatja veled, hogy nehogy a jövőben megint olyat tegyél. Ez megint az egot erősíti benned, de a lényeg az, hogy 99,99%-a a múltban járó gondolataidnak szintén felesleges. Ez hihetetlenül sok elpocsékolt energia…

Anno, amíg erős egom volt, állandóan energiahiánnyal küzdöttem, de nem értettem miért. Ma már egyértelmű… Bárcsak valaki így elmagyarázta volna nekem ezt, mint ahogy most én próbálok segíteni másokon. Úgy éreztem, hogy nincs elég életerőm, ahhoz, hogy a céljaimat véghez vigyem. Csak azért is megerőszakoltam magam és haladtam a céljaim felé, önmagam erején felül. Ez természetesen egy lefelé húzó energetikai spirálba sodort. Minden reggeli kelés egy kínlódás volt. Minden éjszaka, hogy bírjak még többet dolgozni szenvedés volt. De csináltam… Az erőmet elszívta a sok-sok felesleges gondolat. Ma 8 órában többet csinálok meg, mint 16 órában azelőtt és nem mellesleg nagyon ritkán vagyok fáradt. Energikusan ébredek reggel. Jól érzem magam szinte egész nap. Mindig arra a feladatra fókuszálok, amit épp elém hoz az Élet.

Régebben, megterveztem keményen a napomat. Ha bárki-vagy bármi el akart téríteni az eredeti idő tervemtől, akkor dühös voltam, haragos és csak azért is az eredeti időtervem szerint haladtam tovább. Ez a sok harag, düh és erőltetett ütemezés is rengeteg energiát szívott el. Mindezt miért? Mert meg voltam róla győződve, hogy ahogy én kitaláltam a jövőt az csak úgy helyes. Huuuu de nagy balek voltam… Az Élet mindenkire vigyáz, aki nyitott rá! Ez egy mindent átható energia rendszer, ami az élet minden mozzanatát szervezi. Csak az ego vak rá, de Te és bárki más nyitott lehet erre!  Csak az ego és a túlzott racionalitás az ami kitaszít ebből. Nem véletlenül a kígyó és az alma vetette ki Ádámot és Évát a paradicsomból a Bibliában. Az alma a túlzott racionalitás, a tudásba vetett túlzott hit, míg a kígyó az ego jelképe.

3.      Helytelen gondolatok egészségi hatásai

Mint ahogy itt már részletesen írtam Neked erről (bővebben: klikk1, klikk2), minden betegség helytelen gondolat-mintázatokból indul ki. Ha tartósan sok negatív gondolattal élünk és ennek következtében sok negatív érzelmet élünk meg, akkor előbb, utóbb megbetegszik a testünk. Az ego kedvenc eszköze a negatív érzelmek keltése. Hiszen ha például félünk, akkor ő még jobban be tudja neked adni, hogy ő majd megvéd. Ez minden negatív érzelemmel így van. Az egonkba van beépülve a szégyen, a bűntudat, a fásultság, a félelem, a harag, és legfőképpen a büszkeség. Az ego ezekből a negatív érzelmekből erősödik. Ezeket pedig olyan gondolatokkal éri el, melyek ilyen érzelmekhez vezetnek. Régen, emlékszem állandóan olyan jövő alternatívákon kattogtam (feleslegesen), amelyekben meg kellett védenem magam, vagy el kellett kerülnöm mások bírálatát, kritikáját. Ugyanakkor állandóan dühös voltam, ha valami nem úgy alakult ahogy én elképzeltem, terveztem. Ha pedig valami mégis úgy alakult, akkor fenemód büszke voltam magamra. Az egom állandóan cimkézett másokat és összehasonlításokat tett, kritizált (bővebben: klikk). Ezzel is vagy szégyenbe, bűntudatba sodort vagy büszkévé tett. Ha jobbnak éreztem magam valakinél valamiben, akkor az a büszkeségemet erősítette. Ha valaki jobban csinált valamit mint én, akkor szégyent vagy bűntudatot éreztem. Ez a sok negatív érzés szerinted el tud múlni nyomtalanul? Nézz végig a 40 év feletti embereken! Nézd meg, a testük állapotát! Nézd meg az arcukból mi sugárzik! Fiatalon lehet, hogy még nem érzed, de évtizedek alatt ez egy lassú méregként feléli az egészséged. A 20-as éveidben fittyet hánysz ezekre, a 30-as éveidben még az enyhe tüneteiddel nem foglalkozol. Aztán a 40-es éveidben elkezded megbánni, hogy miért éltél ilyen helytelenül. Jönnek az egészségügyi gondok. Mindenkinél más, attól függően, hogy milyen arányban élt meg negatív érzelmeket a fent leírt kombóból. Attól függ, hogy a test melyik energia központjában dúsulnak fel a negatív energiák, és hol mekkora gondokat okoznak (bővebben: klikk).

4.      Helytelen gondolatok negatív érzelmi hatásai

A helytelen gondolatok negatív érzelmeket generálnak, ahogy az előző pontban már leírtam Neked. De gondolj bele kérlek abba is, hogy ennyi negatív érzelem mellett, mennyi esélyed van a boldogságra? Amíg erős volt az egom, nem értettem, hogy miért nem vagyok boldog, miközben mindent megteszek érte. Szorgalmas, céltudatos, munkabíró vagyok. Önmagamat is feláldozó módon küzdök a céljaimért. Mégsem vagyok igazán boldog. Hogy is lehettem volna az? Észre sem vettem, hogy mennyi negatív érzés volt bennem nap mint nap. Hiszen ez volt a megszokott. Ráadásul az egom állandóan megidalizálta, hogy ezekről nem én tehetek, hanem az a fránya világ. Az ego ezzel is csak önmagát erősítette bennem és engem valójában pusztított. Ugyan milyen becsapós? Nem véletlenül hívom parazitának. A parazita olyan élőlény, ami úgy él a gazdatestben, hogy az nincs tudatában. Az ego tökéletesen kifejlesztett parazíta…

5.      Önhittség

Ez a legbecsapósabb része az egonak. Elhiteti velünk, hogy mi mennyire klasszak, szépek, okosak, stb.. vagyunk. Nézzünk egy testi perfekcionista hölgyet, meg egy gazdag és nagy hatalmú vállalkozó férfit, példaként. Nyilván számos más példát is lehetne hozni. A közös bennük az önhittség Mind a kettő egoja elhiteti önmagával, hogy ő sokkal különb a többi embernél. Ez a különbség pedig joggal érezteti vele, hogy ő különleges. A különlegesség hite, pedig egy boldogság érzetet generál. A perfekcionista hölgy a külseje által felhízlalt hiúságában és a sok más embertől érkező elismerések bájában díszeleg. A hatalom és pénz kényelmet és biztonság érzetet ad, ami a példaként felhozott vállalkozónak boldogság érzetet ad. Kívülről nézve én mást látok. Én is voltam perfekcionista és én is vállalkozó vagyok. A valóság az, hogy kifelé a világ felé boldognak tűnik a legtöbb ilyen ember. De legbelül rendszeresen előtőr valami belső üresség. (Erről bővebben itt olvashatsz: klikk). Ezeket ilyenkor lesöpörjük, még mélyebben menekülünk bele a perfekcionizmusunkba, vagy a hatalomvágyunkba, vagy egyéb más addiktív tevékenységünkbe. Csak ne kelljen azzal az ürességgel szembenézni. Az önhittség, a boldogág felszínes déli bábját adja, amit más nézőpontból kompenzálásnak is hívhatunk. Erről bővebben itt találsz egy érdekes írást: klikk. Az ego ezzel hiteti el velünk, hogy helyes úton járunk. Az ego pedig ezzel hiteti el a többi emberrel, hogy ők a társadalmi minták és helyes úton járnak. Ez a legnagyobb csapda, és az egész társadalmi berendezkedésünk erre épül. De képzeld el, hogy mi lenne, ha az ego önhittsége helyett, a belülről feltörő ürességeket inkább begyógyítanánk. Micsoda béke és harmónia jutna úgy az életünkbe… Ez az ego-mentes irányba történő fejlődéssel érhető el…

6.      Az eltorzult igények

Az ego típikus jellemzője, hogy mindig mindent megtervez. Ha te megtervezed még a nyaralásodon is, hogy hánytól hányig mit fogtok csinálni, akkor sajnos erős egod van. Az ego másik jellemzője, hogy ha valami nem úgy alakul ahogy Te eltervezted, akkor azt óriási gondként éled meg. Néha ámulok azon, hogy egyesek mekkora gondot csinálnak abból, hogy éppen olyan kávét nem lehet kapni a boltban, vagy nincs a kedvenc ízű fagyija a fagyizóban. Micsoda problémák, miközben a világban jelenleg 1 milliárd ember nem jut egészséges ivóvízhez és  3 milliárd ember nem tudja hogy holnap lesz-e mit ennie. Az ego túlértékeli önmagát és elhiteti veled, hogy az igényeid igen is fontosak. Nem állítom, hogy az igényeid nem fontosak. Azt állítom, hogy az ego torz képet ad a valós igényekről.  Az ego elhiteti, hogy az érzelmek világa nem fontos, vagy maximum az én érzelmeim kielégítése csak a fontos. Ugyanakkor az anyagi világ minden java kell az egonak.  És csak ÉN számíttok. Nehogy már ne érdemeljek meg egy 600 m2-es házat és egy akkoraa városi terepjárót, amiben akkor motor van mint egy teherautóban… Nehogy már ne legyen az, amit én akarok, bármi legyen is az…. Észre sem vesszük, hogy mennyire eltorzítja az egonk az igényeinket. Egy ismerősöm aki nagyon hirtelen lett gazdag, azt mondta nekem, hogy „ az a vágyam, hogy bármit megvehessek amit csak akarok. Ha például az 1200. aranyóra tetszik meg, akkor azt is megvehessem”. Na, ennél a mondatnál lett vége a barátságunknak. Sajnálom őt, de nem tehetek érte semmit. Elvakult. Vakká tette az egója. Persze ilyenkor jön a mi egónk reakciója, hogy a mi igényeink sokkal szerényebbek, tehát mi mennyivel normálisabbak vagyunk. Vigyázz! Az ego mindig a követlező célt adja Neked. Ha azt elérted, akkor picit örülsz, de már elkezd motoszkálni benned a következő cél. Így szép lassan, évtizedről évtizedre nőnek az igényeid. Észre sem veszed, hogy megváltoztál, mert ez lassan és fokozatosan épül be a személyiségedbe. A parazita is fokozatosan nő meg a gazdatesben, nehogy az letaszítsa magáról.

 

7.      Megérzések hiánya

Az ego az örökös tervező, az akaratos tervező. Ennek a másik aspektusa az, hogy vakká válunk a megérzéseinkre, az intuícióinkra. Pedig azok sokkal bölcsebbek mint az ego tanácsa. Az ego elhiteti velünk, hogy az egy baromság. Pedig fordítva van: az ego léte maga a baromság. Nem állítom, hogy nem kell az ego akkor amikor valós halál fenyegetettségben védem meg magam. De szerencsére életünkben ez mimimális esetben fordul elő, hiszen béke van és közbiztonság környezetünkben. Sok ember úgy tudja leélni az életét, hogy sosem kerül ilyen fenyegetés közelébe.

8.      Kreativitás csökkenése

Az ego állandó szisztematikus tervezése és jövőn való kattogása a kreativitást is megöli. Minél kérgesebb az egója valakinek, annál kevésbé kreatív. Nyilván ez drasztikusan rombolja a hatékonyság esélyeit.

9.      Helytelen biztonság-kép

Az ego állandóan képzelt veszélyforrásokat kreál a jövőben gondolati síkon. Ezzel állandó veszély érzetben tart Téged. Így a tested folyamatosan túlélő üzemmódban van. Ez fokozza a stresszt és a tested folyamatosan kortizolt termel (bővebben: klikk). Ennek köszönhetően sosem érzed magad igazán biztonságban. Így hogyan lehetnél egészséges, boldog és hatékony? Ugyanakkor az egod pont azt hiteti el veled, hogy attól vagy hatékony, hogy ez a belső bizonytalanság állandóan éberen tart téged. Ez is egy parazita-taktika. Ha biztonságban érzem magam, akkor sokkal körültekintőbben tudok döntéseket hozni. Ezáltal kevesebb bajba sodrom eleve magam.

Képzeld el, ha ezek nélkül élsz, akkor mennyivel békésebb, harmonikusabb, egészségesebb, hatékonyabb és boldogabb az életed!  Vigyázz kérlek! Az egod millió okot ki fog találni, hogy ez az írás miért butaság. Pedig nem az! Én már leépítettem az egom egy részét, így biztosan tudom. Amikor viszont még erős egom volt, ezt az írást simán lesöpörtem volna valami kreált indokkal. Nyilván most felmerül benned, hogyan lehet az egot leépíteni? Erre nem könnyű a válasz. Hiszen egy olyan parazitát kell fokozatosan nyugdíjba küldened, amely valószínűleg már 3-15 éves korod között valamikor beléd került és szép lassan beléd ivódott. Az ego leépítéséhez első lépés, hogy felismerd a létét és felismerd, hogy az életed hány helyén van erős hatása rád. Ehhez mély önismeret kell, mellyel jelen blog külön rovata foglalkozik (bővebben: klikk). Ugyanakkor a boldogságkeresés módszereit taglaló rovatban sok olyan módszert találhatsz, ami Neked segít ezen az úton (bővebben: klikk). Fontos az is, hogy megtaláld egomentes önmagad! Erről bővebben nemsokára szeretnék egy új írással érkezni. Hiszen az egod miatt valószínűleg azt sem tudod ki vagy valójában. Amikor először döbbentem rá, hogy az egom nem én vagyok, akkor tört belém a nagy kérdés: akkor ki vagyok én? Ma már tudom a választ, de ehhez sok hónap kellett, hiszen a parazita mögé látni nehéz, de nagyon-nagyon megéri a fáradtságot… Kiindulásképpen javaslom neked ezt az írást is a továbblépéshez: klikk.

 Ha érdekel jelen rovat előző írása akkor klikk. 

 Ha érdekel jelen rovat következő írása akkor klikk. 

Ha szeretnéd jobban átlátni a blog egyes rovatait és a blog működését, akkor erről egy rövid tartalmas útmutatást itt találsz: klikk

Ha úgy érzed ez az írás hasznos mások számára is, akkor kérlek megosztásoddal vagy e-mailben juttasd el nekik. A cikk alatt találhatod a megosztás és az e-mail küldés ikonjait. Már azzal is teszel a klímaváltozás ellen, illetve az emberek boldogágáért, ha megosztásoddal mások tudtára adod jelen blog létét.

 

 Építő szándékú véleményed, kritikád örömmel fogadom, amit a cikk alatt tudsz hozzászólásként megírni.

  Ha értékesnek találod a blogot, kérlek légy a blog követője. A „rendszeres olvasás” ikonját a jobb oldalon fent találod. (Ha mobilról nézed, akkor a cikk alatt görgess tovább)