A boldogságkeresés második lépése: a mély önismeret – 17. rész: Mennyire vagy kritikus?

 

Lelkünk működésének izgalmas világában a kritikusság mértéke egy olyan tükör, melynek segítségével egy picit az egonk és berögződéseink mögé nézhetünk. Ennek érdekében semmi más dolgod nincs, mint hogy pár napig megfigyeled a gondolataidat, hogy mennyire vagy kritikus a környezeteddel. Például a szembe jövő emberekről alkotsz-e magadban negatív véleményeket: „hogy lehet így öltözni?....” vagy „jézusom, hogy nézhet így ki valaki…’ vagy „hogy lehet ennyire önkritika nélküli egy ember…” és még sorolhatnám. Ugyanakkor a kollégáid, családtagjaid, közvetlen környezetedben lévő emberek felé mennyire vagy kritikus? A kritikussággod vizsgálatát kérlek függetlenítsd attól, hogy kimondod-e, vagy csak gondolod. Tudniillik, hogy ha vagy annyira empatikus, hogy nem mondod ki a kritikus gondolataidat, mert tudod, hogy ez rosszul esne a másiknak, de ettől még a gondolataidban megjelennek, attól még kritikus vagy. Az empátia fontos dolog, de a mai „vizsgálatunk” szempontjából ez most irreleváns.

Fontos, hogy a nemtörődömséget és a lazaságot se keverd össze azzal, hogy nem vagy kritikus. Attól, hogy egyes problémákra nem figyelsz, vagy nem foglalkozol velük, az elhatárolódást jelöl, ami az önmagunk előli menekülés még összetettebb formája. Szóval, ha valaki laza, az nem jelenti azt, hogy nem kritikus.

Szóval készíts magadról kérlek egy kritikusság térképet. Ehhez meg kell figyelned magad, mert a legtöbb esetben az egod ezt mindig leszépíti. A gondolatink megfigyelése nap mint nap, komoly tudatosságot igényel. Én sajnos elég kritikus vagyok. De jó hír önmagam számára, hogy sokkal kevésbé, mint régen.

Egy olyan esemény hozta a mai írás inspirációját, hogy tegnap szóbeli vizsgát tartottam az egyetemen, és egy kollégám (aki régebben a hallgatóm is volt) megkérdezte, hogy milyen volt a vizsga. Elmondtam neki, hogy kb. 15 főből 3 hallgató bukott meg, a többiek különböző jegyekkel átmentek. Erre mosolyogva megszólalt a kollégám „A mi időnkben az pont fordítva volt… :D”. Mire én is elmosolyodtam és a szemébe nézve ezt mondtam neki: „Igen. Régen nagyon kritikus voltam önmagammal és ezért kritikus voltam vizsgán a hallgatóimmal is. Ma már nem vagyok magammal nagyon kritikus, így a hallgatókat is sokkal elfogadóbban kezelem a vizsgán.” Ez egy izgalmas felismerés volt asaját életem fonala szempontjából. Mivel a lelki változások általában lassúak, ezért úgy tudunk rájönni, hogy mennyit fejlődtünk ha egy jóval régebbi önmagunkhoz hasonlítjuk magunkat. De visszatérve jelen írás fő vonalára, a következtetés egyértelmű:

Minél kritikusabbak vagyunk a világgal, annál kritikusabbak vagyunk belül önmagukkal és ez fordítva is igaz.  

Persze a kritikus emberek egoja erre is önvédelmi reflex-el reagál. Hiszem megvannak róla győződve, hogy az önmagukkal szembeni szigorúság segíti őket abban, hogy a társadalmi elvárások szerint tudjanak élni és ezáltal ők aktívabban és helyesebben tesznek azért, hogy jobb legyen ez a világ. Természetesen ettől, ők jobbnak-többnek érzik magukat. 

A valóság persze nem ez. Hiszen az önmagunkkal való kritikusság az önelfogadás hiányából ered és abból a belső attitűdből, hogy nem hisszük el magunkról, hogy szerethetők vagyunk, úgy ahogy vagyunk. Ezért magunkra kényszerítünk egy viselkedési mintázatot, egy külső mázat. Ez egy önpusztító és ezáltal Élet-ellenes mintázat. Ez egy olyan máz, ami szerintünk a szerethető emberek képe: az, amit fel „kell”, hogy vegyünk magukra. Így akarunk tudattalanul megfelelni szüleink és más tekintélyszemélyek belénk égetett elvárás rendszerének.

Ha ezt megérted és tisztán látod, akkor a kritikusságod mértéke segít meglátni, megérezni, hogy mekkora a valós gond a lelkedben. Így az egod mögé tudsz nézni. Fontos, hogy légy bátor és merd megtenni ezt a lépést. Ne ijedj meg, ha bármit is találsz! Hiszen ez az első lépés egy boldogabb élet felé…. 

Így azt is könnyű megérteni, hogy miért van ennyi kritikus ember? Nyilván azért, mert ennyi szeretet hiányos és önelfogdási problémás ember járkál az utcákon. Szóval ilyen sok embernek lenne szüksége lelki segítségre. Ezekre a kritikus emberekte, ha úgy nézel mint egy sebzett lényre, akkor mindjárt könnyebb elfogadónak és türelmesebbnek lenni velük...

Ha professzionális szintre akarod emelni az önismereted, akkor készítsd magadról részletesebb kritikusság térképet! Ez abból áll, hogy megnézed, hogy mely területeken vagy elfogadóbb másokkal (és önmagaddal) és mely területeken vagy kritikusabb másokkal (és önmagaddal). Általában, amely területeken kritikusabbak vagyunk, azokon a területeken kompenzálunk a világ előtt (erről itt olvashatsz bővebben: klikk). Például, ha nehezen viseled mások butaságát, akkor általában okosnak akarsz tűnni mások előtt. Ha nehezen viseljük, hogy valaki nem jól néz ki, akkor általában perfekcionisták vagyunk a saját külsőnkkel szemben (erről itt olvashatsz bővebben: klikk1, klikk2, klikk3 ). De gyakran pont az ellentettje igaz ennek. Önmagunkkal vagyunk nagyon kritikusak bizonyos dolgokban és pont azokon a területeken vagyunk másokkal jóval elfogadóbbak, mert tudjuk, hogy ez mekkora teher. Minél részletesebb a kritikusság térképed, annál jobban tudod körvonalazni, saját belső (általában elfojtott) önelfogadás hiányod mértékét. 

Kívánok sok erőt, ahhoz, hogy ezt az önismereti „tréninget” el tudd végezni önmagadon és így közelebb kerülj egód mögötti valódi énedhez....

Ha érdekel jelen rovat előző írása, akkor klikk ide: klikk

Ha érdekel jelen rovat következő része, akkor klikk 

Ha szeretnéd jobban átlátni a blog egyes rovatait és a blog működését, akkor erről egy rövid tartalmas útmutatást itt találsz: klikk

Ha úgy érzed ez az írás hasznos mások számára is, akkor kérlek megosztásoddal vagy e-mailben juttasd el nekik. A cikk alatt találhatod a megosztás és az e-mail küldés ikonjait. Már azzal is teszel a klímaváltozás ellen, illetve az emberek boldogágáért, ha megosztásoddal mások tudtára adod jelen blog létét.

 

 Építő szándékú véleményed, kritikád örömmel fogadom, amit a cikk alatt tudsz hozzászólásként megírni.

  Ha értékesnek találod a blogot, kérlek légy a blog követője. A „rendszeres olvasás” ikonját a jobb oldalon fent találod. (Ha mobilról nézed, akkor a cikk alatt görgess tovább)