A boldogságkeresés első lépése: a felismerés és alapfogalmak - 33. rész: „Aztán elmehetsz és szabad lehetsz” (Addikciók III)

Régebben a bakancslistám eléggé más volt, mint ma. Anno volt benne számos tiltott és pár perverz dolog is. A lelki békém fokozódásával ezek maguktól tűntek el belőle, mert ami alacsony lelki rezgésszinten vágyott, az magasabbakon már nem az. És ami alacsonyabb lelki rezgésszinteken kevésbé vágyott, vagy irreálisnak tűnik, az magasabb lelki rezgésszinteken vágyott lesz. 

Emlékszem, hogy anno unalmas szürke „nyárspolgárnak” gondoltam minden olyan embert, akik szabálykövetők és semmi tiltott vagy rossz dolgot nem csinálnak. Akkoriban a szélsőségekre szüksége volt a lelkemnek. Nyilván, aki a szabályokat jólneveltségből követi és közben állandó elfojtásokkal él, az tényleg „nyárspolgár”. Azonban a lelki fejlődés egyenesági következménye, hogy egyre kevésbé lesz szélsőséges a gondolkodásunk és egyre kevésbé lesznek szélsőségesek a vágyaink. Természetesen, például egy sóvárgás lelki rezgésszintjén (bővebben: klikk) tartózkodó ember szemében ez unalmasnak tűnik és nem érti, hogy mi benne a jó. (ez a gondolatmenet a legtöbb Élet-pusztító lelki rezgésszintre vonatkozóan ugyanígy levezethető). Hiszen az ő lelkét az erős vágyakozás, sóvárgás fűti. Ez egy tüzes, erős, hatalmas lelki „motor”. Az ő egoja azonnal úgy reagálja le ezt az egészet, hogy neki egy kiegyensúlyozott élet, ahol nincsenek szélsőségek az unalmas lenne. Pedig nem az! Mert a szélsőséges gondolkodás és szélsőséges vágyak helyére más lép. Helyébe kerülnek békésebb erők, melyek egyébként erőteljesebbek és Élet-támogatóbbak.Ezek a sóvárgásnál sokkal nagyobb csodák megélésére adnak módot. Míg a sóvárgás kifacsarja a testet és a lelket és ezáltal ön-pusztítóvá teszi az egyént, addig a belső béke fokozódása lehetővé teszi az Élet mélyebb szintű megélését és ezáltal egy teljesebb életet. Pont ez az Élet-pusztító sóvárgás az, ami a szélsőségeket generálja. Hiszen a sóvárgás feltüzel, mely által pozitív szélsőséget generál, majd kifacsar és negatív szélsőségbe taszít. Ez után a test és a lélek rövid időre megpihen, erőt gyűjt és a szélsőség-ciklus kezdődik elölről.

A bakancs listámon ma már főleg kulturális, illetve természet vagy ember támogató dolgok vannak. A tégi egóm szemszögéből szürke, unalmas ember lettem, ami egy torz és téves szűrő következménye. Ugyanakkor ez egy szép vaskos bakancs lista, ami nagyon jó, hiszen az életem második felére is biztosít tartalmas életet. 

Több mint 25 éve van a bakancs listámon, hogy a „Gyűrűk Ura” trilógiát könyvben is elolvasom. A filmeket már jó párszor láttam. Karácsonykor nagy meglepetés ért. Megkaptam a trilógiát ajándékba! Kitörő örömmel álltam neki a könyveknek.

A „Gyűrűk Ura” című trilógiában a gyűrű az addikció, a függés egy csodálatos szimbóluma, mely az egész történetet végigkíséri. A szélsőségesen függőségre hajlamos lény Gollam. A gyűrű az őt birtokló lény „drágasága”, amelytől nem akar soha megválni. Pedig a gyűrű kifacsarja a testét, kiszívja a lelkét és ezáltal rabszolgává teszi. Szürke Gandalf a bölcs mágus mondta Bilbónak az öreg hobbitnak a címben idézett részletet a történet elején: „aztán elmehetsz és szabad lehetsz” miután arra kérte, hogy tegye le a gyűrűt végleg. Csodálatos ez a fél mondat, amiben minden benne van, ami az addikciók mély megértéséhez szükséges. A gyűrű magához köt és természet-ellenes dolgokra sarkall. A gyűrű=addikció analógia hihetetlen jól szemléltet. Az addikció tárgya (alkohol, kábítószer, pornó, munka, evés, cigaretta, sebesség, játék, stb…) lelki rabszolgává tesz és Élet-ellenes, Élet-pusztító dolgokra sarkall. Pont ez az addikciók óriási problémája: a lelki-rabszolgaság.

Gollam szemében a Gyűrű annyira csodálatos „drágaság” lett, hogy az élete többi motívuma már nem számított. Csak ő létezett és az ő drágasága. A jelképi világ tökéletesen tükrözi az addikció működését. Nemrég láttam egy dokumentum-filmet nagyon kövér emberekről. Egyetlen közös volt bennük. Mindegyik elmondta, hogy az íz-érzékelés akkora örömet okoz nekik, hogy ezért bármit képesek feláldozni. Nekik a gyűrű az evés, ami „csodálatos drágasággá” torzult a lelkükben. Az élet minden más öröme eltörpül ez mellet a „csodálatos drágaság” mellett. Az imént említett dokumentumfilmben is elmondta több riport alany, hogy a szexualitását is feláldozza azért, hogy még több ízt érezhessen. Nem érdekli már, hogy ezáltal nem lesz kívánatos más ember számára. A trilógiában Gollamot is elcsúfította a „drágaság”-ával töltött életvitel. (Az evés addikciójának részleteiről itt olvashatsz egy tartalmas írást: klikk)

Gandalf, az öreg mágus címben olvasható mondata is tökéletes: ha leteszed a gyűrűt szabad leszel. A párhuzam itt is igaz: ha leteszed az addikciód tárgyát szabadabb és teljesebb életet élhetsz. Ezért van az, hogy amikor időszakosan lerakják az emberek azt, amitől előtte függtek, olyankor lelkesnek, felszabadultnak érzik magukat. De nem akarják a legtöbben kiiktatni az életükből, mert annyira kötődnek hozzá, mint Gollam a gyűrűhöz.  

Ha azonban mégis rászánja magát az ember, hogy letegye addikciójának tárgyát, sajnos Bilbóval ellentétben a legtöbb ember vagy visszaesik, vagy egyik addikcióját másikra cseréli. Mi ennek az oka? Az ok az, hogy minden addikció mögött lelki okok vannak. A legtöbb esetben szeretet hiány, önelfogadás hiánya, elfojtott bűntudat, elfojtott szégyen, elfojtott félelmek a leggyakoribb lelki okok. Ha valaki erőből leteszi és közben nem gyógyítja annak lelki okát, az előbb-utóbb vissza fog esni.  A tudatalatti hihetetlenül erős. Mindig legyőzi a tudatos ént! Erről bővebben itt olvashatsz egy fontos írást: klikk.

Nekem anno a számítógép függésem lerakását az a gondolat segítette, hogy megkérdeztem magamtól: Mennyire lennék boldogtalanabb, ha egyáltalán nem játszanék a kedvenc játékommal?  A válaszom az volt, hogy egyáltalán nem, sőt boldogabb lennék enélkül. De ezzel csak mérsékelni tudtam a játék mennyiséget, mert ez az agyból történő „megoldás” sosem elég erős. Ennek mélyebb megértését szolgáló írásokat itt találsz: klikk1, klikk2.

Összegezve, ma is ugyanoda jutottunk el, mint már annyiszor: a lelkünk tudatos vagy tudattalan fejlődése az egyetlen út mely tartósan boldogabb élethez vezet. Mivel a tudattalan lelki fejlődés mindig a szenvedés (erről bővebben: klikk), ezért célszerű a másik utat választanod. Kívánok hozzá sok erőt! Ha érdekel, hogy hogyan? Jelen blogon a „boldogságkeresés: módszerek, eszközök” című rovatban csupa olyan írást találsz, mely segítséget nyújt abban, hogyan teheted ezt meg. 

Ha érdekel jelen rovat előző írása, akkor klikk ide: klikk

Ha érdekel jelen rovat következő írása, akkor klikk

Ha szeretnéd jobban átlátni a blog egyes rovatait és a blog működését, akkor erről egy rövid tartalmas útmutatást itt találsz: klikk

Ha úgy érzed ez az írás hasznos mások számára is, akkor kérlek megosztásoddal vagy e-mailben juttasd el nekik. A cikk alatt találhatod a megosztás és az e-mail küldés ikonjait. Már azzal is teszel a klímaváltozás ellen, illetve az emberek boldogágáért, ha megosztásoddal mások tudtára adod jelen blog létét.

 

 Építő szándékú véleményed, kritikád örömmel fogadom, amit a cikk alatt tudsz hozzászólásként megírni.

  Ha értékesnek találod a blogot, kérlek légy a blog követője. A „rendszeres olvasás” ikonját a jobb oldalon fent találod. (Ha mobilról nézed, akkor a cikk alatt görgess tovább)