A boldogságkeresés harmadik lépése: módszerek, eszközök - 12. rész: Ne becsüld le a tudatalattid erejét!

 

A 30-as éveim közepén elkövettem egy nagyon nagy hibát! A mai írásom célja az, hogy a lelki fejlődés útján Te ne ess ebbe bele. Olyanról fogok írni Neked, amiről az önfejlesztő könyvek jó részében elfelejtenek írni, pedig nagyon fontos!

Miután 26 éves koromban rádöbbentem, hogy minden rosszért, ami velem történik, én vagyok a felelős, elkezdtem több „fronton” megoldást keresni a problémáimra. Jártam hagyományos „beszélgetős” pszichoterápiába kb. 1,5 évig, elolvastam legalább 50 pszichológiával, önismerettel foglalkozó könyvet, és igyekeztem egyre mélyebb önismeretre szert tenni. 34 éves koromra már pontos addikció és játszma térképem volt magamról. Jól láttam, hogy játszmáim és addikcióim 6 fő témakör köré csoportosulnak:

-          Időbeosztási zavarok

-          Pénzügyi gondok

-          Lelki intimitás gátlás, párkapcsolat, szexualitás

-          Egészségügyi gondok, pszichoszomatika

-          Rendetlenség, rendszertelenség

-          Emberi kapcsolatokból fakadó belső problémák

Ezt követően, miután már a „nagy tudás” birtokában voltam, óriási erővel és optimizmussal estem neki a játszmáim és addikcióim megoldásának és ezen keresztül életem rendbe tételének. Meg voltam róla győződve, hogy innen már egyszerű az út. Hiszen felül írom játszmáimat és addikcióimat és utána boldog leszek. Nagyon logikusan kitaláltam a következőt a probléma megoldására: Először még többet dolgozom, hogy anyagilag utolérjem magam. Utána, ha ez megvan, akkor már megtehetem azt, hogy kevesebbet dolgozom és akkor megoldódik az állandó időzavar problémája. Ha több időm lesz az emberi kapcsolataimra, akkor mind a párkapcsolatom, mind az egyéb kapcsolatam minőségibbek lesznek. Ha ezek rendeződnek, akkor nyilván kevesebb lesz az egészségügyi problémám, és ha az is rendeződik, akkor lesz erőm nagyobb rendet tartani az életem minden területén. Szerinted ez egy jó terv volt?

Lelövöm a poént, már az elején: NEM.

A tudatalatti mindig bevonz annyi szenvedést az életünkbe, amennyire a sérültsége miatt szüksége van!

Hiába tudod éned racionális felével, hogy Te nem akarsz szenvedni, hogy Neked mi a jó, és hogy Te mit szeretnél. Ha a lelkedben elfojtott lelki problémák vannak, akkor a tudatalattid mindig be fogja vonzani játszmák, addikciók és más eszközök segítségével az életedbe a rosszat, a szenvedést. Ennek az az oka, hogy a lelked arra vágyik, amihez szoktatva lett. Ha gyermek korodban sok lelki szenvedésben volt részed, akkor hiába tudja a felnőtt agyad, hogy Te ezt nem akarod többé, a tudatalatti kiköveteli magának azt amihez szokott.

Velem például az történt, hogy akármennyire szorgalmasan és odafigyelve dolgoztam a boldogságomért, a 6 bemutatott területből 2-nél többet sosem tudtam rendbe tenni egyszerre. Amikor például végre rendbe jött az anyagi helyzetem és az időbeosztásom, akkor elváltam és minden összeomlott körülöttem. Kezdhettem mindent elölről. De ez csak egy példa a sok közül. Pedig az addikcióimat minden erőmmel kontrollálni próbáltam, és a játszmáimat is abban a pillanatban, hogy elkezdtem őket azonnal tudatosan tiltottam. Nem hagytam, hogy ezek tönkre tegyék továbbra is az életem! Amikor már évek óta ilyen keményen dolgoztam önmagam ellen, akkor 40 éves koromban jött életem legkeményebb mélypontja. Ekkor az öngyilkosság komoly gondolata is megfordult többször is a fejemben. Gyermekeim léte volt legfőképp az, ami itt tartott a Föld nevű bolygón. Őket nem akartam cserben hagyni.

Miért jutottam ide? Hol tévedtem? Hol szúrtam el? A válasz a tudatalattiban keresendő! Óriási hibát követtem el, hiszen mély lelki problémákat „agyból” akartam rendbe tenni. Elhittem magamról, hogy ha tudom, hogy mi a probléma, akkor azt megfelelő odafigyeléssel, munkával, szorgalommal majd felül írhatom. De ez helyett mi történt? A lelkemben zajló önpusztító folyamatok tudatos lefojtása úgy működött, mint egy kukta. A gőz egyre jobban feszítette a fedőt, míg egyszer a túlnyomás felrobbantotta az edényt. Ugyanez történt az életemmel is. A kemény önfegyelem következménye az volt, hogy hirtelen a legváratlanabb helyek felől az életem romba dőlt pár hét leforgása alatt, és olyan mély egészségi, pénzügyi, családi és lelki mocsárba zuhantam, amilyen mélyen még sosem jártam azelőtt. Innen majdnem nem jöttem ki soha többé! Az egom teljesen összetört. Igaz, ez volt a legjobb, ami életemben történt velem. (Az egoról érdekes írásokat itt találsz: klikk1, klikk2).  Beláttam, hogy nem tudom ezt a problémát önmagam megoldani. Amikor végleg elvesztettem a reményt, akkor került az életembe az az ember, aki integratív pszichoterápiával sokkal többet ért el 2,5 év leforgása alatt a lelkem gyógyítása terén, mint én 14 év alatt minden más módszerrel előtte (erről a módszerről itt olvashatsz bővebben: klikk). Alapvetően neki köszönhetem a boldogságom! Azóta felfelé ível életem csillaga. Örökre hálás leszek nekii!

A tanulság a történetemből, amit feltétlenül át szeretnék Neked adni:

1.      Lelki problémákat nem lehet „agyból” raconálisan gyógyítani!

2.      A tudatalattid ne becsüld le, mert legtöbbször a tudatalattid az erősebb!

Azzal, hogy meg tudtam magyarázni, hogy melyik lelki problémám milyen gyermekkori sebek eredményei. Vagy azzal, hogy tudtam, hogy melyik viselkedési minta mögött, milyen valós lelki indítékok munkálnak bennem, ugyan tisztán láttam önmagam. De sajnos ez messze nem elég a gyógyuláshoz! Mai racionális világunkban elhisszük, hogy racionalitásunk, tudásunk mindenható. Egonk nagyon hajlamos erre. Pedig a tudatalattinkban hihetetlen erők munkálnak, amikről igyekszünk nem tudomást venni. Ez életünk legnagyobb hibának egyike. A tudatalattinkkal való szembe nézés, tudatalattink üzeneteinek megértése és elfogadása közelebb hoz valódi önmagunkhoz, önmagunk mélyebb megértéséhez. A gyógyulásunk kezdete az, hogy elfogadjuk létét és fontosságát!

Jelen írásban említett „mesterem” pontosabban is megfogalmazta ezt a kérdést. Az ő sokéves tapasztalatai szerint, egy lelki problémakör annál kisebb eséllyel orvosolható tudatosan, „agyból” végzett módszerekkel minél fiatalabb korból származnak annak lelki okai. Az én lelki problémáim 90%-a születésemtől 6 éves koromig terjedő időszakból származnak. Így nyilvánvalóan esélyem sem volt racionális módon rendet tenni saját életemben. A tudatalattim mindig bevonzotta a bajt. Én ezzel elvesztegettem az életemből 6 évet, és majdnem rossz vége lett a helytelen iránynak. Szóval minél fiatalabb korban szerzett lelki sebeket hordozol magadban, annál inkább kérj segítséget másoktól annak megoldására!

Őszintén kívánom, hogy gyorsabban juss célba, mint ahogy anno én tettem…

Ha érdekel jelen rovat előző írása, akkor klikk ide: klikk

Ha érdekel jelen rovat következő írása, akkor klikk ide: klikk

Ha szeretnéd jobban átlátni a blog egyes rovatait és a blog működését, akkor erről egy rövid tartalmas útmutatást itt találsz: klikk

Ha úgy érzed ez az írás hasznos mások számára is, akkor kérlek megosztásoddal vagy e-mailben juttasd el nekik. A cikk alatt találhatod a megosztás és az e-mail küldés ikonjait. Már azzal is teszel a klímaváltozás ellen, illetve az emberek boldogágáért, ha megosztásoddal mások tudtára adod jelen blog létét.

 

 Építő szándékú véleményed, kritikád örömmel fogadom, amit a cikk alatt tudsz hozzászólásként megírni.

  Ha értékesnek találod a blogot, kérlek légy a blog követője. A „rendszeres olvasás” ikonját a jobb oldalon fent találod. (Ha mobilról nézed, akkor a cikk alatt görgess tovább)