John Bradshow (akinek az összes
könyvét nagy örömmel ajánlom minden lelkét gyógyítani kívánó vagy önismeret
fejlesztésbe fogó Olvasónak) azt állítja, hogy minden lelki probléma valódi
gyökere a szégyen. Érdekes párhuzam van John Bradshow véleménye és a lelki
rezgésszintek David R. Hawkins által kialakított rendszere között
(részletesebben lásd itt: klikk). Hiszen a lelki rezgésszintek
legalacsonyabbja pont a szégyen (klikk). Hetek óta gondolkodom, hogy a
két független szerző, független gondolatmenete között, hogy állítható fel a
kapcsolat. Ma megtaláltam ezt és ez adta ennek az írásnak az inspirációját.
Az elmúlt 2-3 hónapban azzal
foglalkoztam lelki önfejlesztési munkámban, hogy maradék szégyen és bűntudat „foszlány’-okat
keressek a lelkemben és rendezzem azokat. Természetesen külső segítség ilyenkor
hasznos, így nem önállóan végzem ezt a munkát. Miközben azt hittem, hogy az
elmúlt 18 év lelki fejlesztése milyen sok eredményt hozott, meglepődtem, hogy
milyen sok szégyen és bűntudat van a múltamban, melyek elfojtva ma is munkálnak
a lelkemben. Ezek feloldása izgalmas önépítő munka, mely meggyőződésem, hogy még
magasabb lelki rezgésszint elérését teszi lehetővé. A lelki rezgésszint
emelkedése attól történik meg, hogy begyógyítunk negatív érzelmi sebeket,
elfojtott csomagokat rendbe teszünk. Ettől
az emelkedés automatikusan lezajlik, ami a boldogság fokozódásában jelenik meg.
A sok megoldatlan lelki probléma olyan, mint egy erős gravitációs mező, vagy
sok erős gumikötél, mely erősen húz vissza, és nehezíti, hogy feljuss a hegycsúcsra.
Amikor újult erővel elindulsz felfelé, mindig visszaesel, és nagyon nehéz
feljebb jutni, vagy egy magasabb szinten megmaradni. Amikor, egy-egy lelki problémát
megoldasz, akkor egy-egy gumikötél szakad el. Így könnyebb feljebb jutni, mert
a megszokotthoz képest csökken az ellenállás.
A szégyen tehát a legmélyebb
lelki rezgésszint és egyben minden lelki probléma gyökere. Nézzük meg, hogy
működik ez a lelkünkben, azaz igazolni szeretném Neked ezt a kijelentést. Nem
véletlenül és nem meglepő módon a lelki rezgésszintek szerinti emelkedési
sorrendben lesz érthető a magyarázat.
A szégyen az az érzés, amikor
valami olyat teszünk, vagy olyan dolgot fedezünk felé magunkban, amit nem
tudunk elfogadni. Ez az érzés az önelfogadás teljes hiányát jelenti abban a
bizonyos tekintetben, amiről szó van. Mivel magunkat nem tudjuk elfogadni,
ezért a világ előtt sem merjük felvállalni ezt a bizonyos dolgot. Ugyanakkor a
társadalom elég elítélő és gúnyos. A megértés és az elfogadás helyett az
elkülönülés, a gőg és mások megszégyenítése fűti. Nem véletlen, hiszen társadalmi
szinten jelenleg a büszkeség lelki rezgésszintjén élünk (Ha érdekel erről egy
írás, akkor klikk). Az EGO pedig elkülönít, és akit tud lealacsonyít (erről
itt írtam bővebben). Szóval gyakran a szégyenünk abból táplálkozik, hogy
a társadalom „normális” megítélési rendszere szerint ítéljük meg magunkat.
A szégyen általában bűntudatot
szül bennünk hiszen, ha valami szégyelleni valót teszünk, akkor bűntudatot
érzünk azért amiért megtettük. Nem tudjuk magunkban elfogadni a szégyenünk
okát, így bűntudatot generál bennünk az ok léte. A bűntudat a szégyen feletti
első rezgésszint (bővebben: klikk), melynek tartós jelenléte okozhat
bennünk fásultságot (klikk), hiszen bele fáradunk az önmagunk marcangolásába.
Ez az önmarcangolás mély bánatot (klikk) generál a lelkünkben. „Miért
vagyok ilyen szerencsétlen?” „Miért ilyennek születtem?” Kérdések konganak a
fejünkben, és sajnáljuk önmagunkat szerencsétlen sorsunkért. A bánat félelmet
generál bennünk. Önmagunk és a világ elől elkezdjük végleg elrejteni szégyenünk
okát, és attól kezdünk rettegni, hogy nehogy ez kitudódjon rólunk. Ez olyasmi,
mint amikor a bűnös, eltünteti bűntettének nyomait és fél, hogy a rendőrség
felleli azt és a bíróság elítéli. Csak a kontextus más. Itt a lelkiismeretünk
és a társadalmi megítélés a „bíróság” és a lelkünkben lévő szégyen-ok a „bűn”.
Pedig legtöbb esetben nem valódi bűnről van szó, csak a szégyent megélő személy
úgy éli meg azt. Gondoljunk a gyermekre, akit megszégyenít az anyukája azért,
mert a fütyijével játszik. A legnormálisabb gyermeki reakciók egyike. Azonban a
szülő nem tud mit kezdeni szexualitással kapcsolatos belenevelt szégyenével, és
ezért lehordja a gyermeket. „Az csúnya dolog! Nem szabad! Szégyelld magad! Többet
meg ne lássam!” Ezzel a benne élő elfojtott szégyenét máris beleitatta
gyermekébe, aki természetesen önmagát tartja rossznak és elfogadhatatlannak,
ártatlan, önmegismerést célzó játékával. Rengeteg ilyen ártatlan ok lehet a
lelkünkben feldolgozatlanul szégyenként raktározva. De ezekre későbbi írásokban
még visszatérek.
A félelem tartós fennállása (klikk) vágyakozást szül (klikk), hiszen elkezdünk sóvárogni egy olyan világ iránt,
ahol rossz érzések és főleg félelem nélkül lehet élni. Ilyen az, amikor a
serdülő pornót néz, és közben maszturbál. Ekkor nem létezik a külvilág, és
teljesen ki tudja kapcsolni félelmeit, fájdalmait, önelfogadási problémáit. A
vágyakozás lelki rezgésszintje elfedi a sok sötét lehúzó erőt a lelkében. Így
átmenetileg boldogságot érez.
A sok vágyakozás állapota haragot
szül a lélekben. Egy idő után nem tudja az ego elfogadni, hogy másoknak miért
jár az, ami a sóvárgás célja. „Én miért nem kaphatom meg?”, ugyanakkor szembe
fordulunk szégyenünk okozójával is, mert őt lehet okolnunk saját fájdalmunkért!
Ez hozza a tartós szembenállás rezgésszintjét (klikk).
A tartós harag, ha sikerre jut, akkor
az büszkeséget (klikk) generál a lelkünkben. Hiszen büszkék vagyunk
arra, hogy leuraltuk a haragunk, szembenállásunk okozóit. Ugyanakkor ez az EGO
megkérgesedését okozza, ahol már teljesen elfejeljük, mi is volt valódi szégyenünk
oka. Már különbek vagyunk a világban mindenkinél, de nem akarjuk látni, hogy
kik is vagyunk valójában. Hiszen az, aki akkor voltunk szégyent hozott ránk,
így nem akarunk azok lenni. Büszkeség rezgésszintjén kialakult énünkről elhisszük, hogy jó, mert
megvéd minket a szégyen újból megélésétől. A legtöbb ember ma a nyugati „civilizációban”
ezzel a problémával él. Sajnos azonban mindezt úgy éli meg, hogy vele semmi
gond. Hiszen a büszkeség lelki rezgésszintje pont az önámítás csúcsa. Az
önmagunk elől való menekülés legmagasabb szintje. Nagyon sok ember sajnos erre csak
a halálos ágyán döbben rá…
A tartós büszkeség eltávolodást
hoz. Az emberi kapcsolataink felszínessé vagy sikertelenné válnak. A lelkünk
elkezd vizsgálódni, hogy mi lehet az oka. Az EGO által generált felvett én sziluettje
mögött, egyre többször dereng fel az az érzés, hogy valami ezzel a sziluettel
nem stimmel. Itt lép be a bátorság lelki rezgésszintje (klikk).
Elkezdünk a sziluett mögé nézni. Először csak ritkán és rövid időre, majd egyre
többször. A büszkeség lelki rezgésszintjéig menekültünk önmagunk elől. A bátorság,
mint lelki rezgésszint a fordulópont. Elkezdünk bátran az EGO sziluettje mögé
nézni, és felfedni lelki problémáinkat és valódi önmagunkat.
A tartós bátorság jutalma a
pártatlanság lesz (klikk). Már nem vagyunk elfogultak önmagunkkal
szemben. Nem hagyjuk, hogy egonk torz és szűklátókörű képet fessen magunkról és
a világról és azt higgyük el valóságként. És szép lassan bekapcsol a hajlandóság
(klikk), amikor már merünk lépéseket tenni a mély szembenézésre és a
feltárt lelki problémák gyógyítására. Ennek jutalmául jön az elfogadás (klikk),
amikor már a szégyen okát elfogadjuk magunkban, melyet ésszerűen (klikk)
és objektíven vagyunk képesek értékelni és látni. Ez hozza el önmagunk mély
szeretetét (klikk), mellyel a szégyen okozta seb begyógyul. Az így
felszabaduló energiák kiáradnak és gyógyítani kezdjük a beteg világunkat, a sok
szenvedőt. Ezért örömet és békét (klikk) kezdünk
sugározni, és ha tovább fejlődünk, akkor elérünk a teljes lelki gyógyultság és
a tökéletes harmónia világába, amit megvilágosodásnak hívnak (klikk).
Szóval rájöttem, hogy John Bradshaw-nak
igaza van. Tényleg minden lelki problémának a szégyen a gyökere. Mit gondolsz
erről? Ha Neked vannak lelki problémáid, és nem így látod, akkor két lehetőség
van. Vagy tényleg nem igaz rád ez a szabály, vagy még nem mertél eléggé
önmagadba nézni. Tudniillik amikor a bátorság szintjére lépünk, akkor az egyes
rétegeket visszafelé lefejteni önmagunkról nagyon nehéz és hosszadalmas
folyamat. Ez nem véletlen, hiszen előtte gondosan megtettünk mindent, hogy ne
kelljen soha többé oda visszanézni. A bűnösnek is nagyon nehéz visszamenni oda,
ahol a bűnjeleket elrejtette. Én 18 év lelki önfejlesztés után az elmúlt 3-4
hónapban több tucat feldolgozatlan szégyen okot találtam még mindig magamban.
Gyakran azonban nem tudtam elkülöníteni a félelemtől, a bűntudattól, vagy a
haragtól. Ezzel a gondolatmenettel, amit leírtam ma Neked, azonban
szétválaszthatóvá válik, és ezáltal tovább fejlődhet önismeretünk. Nekem is jól
jött, letisztázni magamban ezt a felismerés rendszert. Ezáltal úgy érzem tovább
léphetek önismeretemben. Ahogy a hagyma
rétegjei, úgy épülnek fel lelkünkben ezek a lelki problémák, és legbelül a
szégyen a legtöbbnek a magja… Kívánom, hogy eljuthass oda és elfogadással,
szeretettel meggyógyíthasd önmagadban elfojtott szégyened okait. Hihetetlen felszabadult érzés lesz utána az
Élet, ígérem… Ha olyan szerencsés vagy, hogy nincs benned ilyesmi, akkor pedig kérlek megosztásoddal segíts
másoknak, hiszen meggyőződésem, hogy ez a problémakör az emberiség legalább
90%-át érinti bizonyos mértékben.
Fontos még kiemelnem, hogy a szégyent nem
szabad összekeverni a szégyenlősséggel. A szégyenlősség egy bizonyos
természetes zárkózottságból fakad, ami egy egészséges dolog. Hiszen lelki vagy
testi intimitásunkat nem kívánjuk bárkivel megosztani. Pont a szégyenlősség hiánya az, ami jelent lelki problémákat (természetesen ez csak felnőttekre igaz!), nem véletlenül hívja a magyar nyelv ezt szégyentelenségnek. A szégyenlősség szép és egészséges
dolog! A szégyenlősséget így kérlek a szégyennel semmiképpen ne keverd össze!
Amit ma leírtam Neked, az a lélek gyógyulásának teljes folyamata. Érdekes kapukat nyithatsz magadban, ha elkezded vizsgálni hogy Te hol tartasz ezen az úton, az életed különböző szegmenseiben... Mindeközben ne racionálisan gondolodj, hanem az érzelem világodra figyelj....
Ha érdekel jelen rovat előző írása, akkor klikk ide: klikk
Ha érdekel jelen rovat következő írása, akkor klikk ide: klikk
Ha úgy érzed ez az írás hasznos mások számára is, akkor kérlek megosztásoddal vagy e-mailben juttasd el nekik. A cikk alatt találhatod a megosztás és az e-mail küldés ikonjait. Már azzal is teszel a klímaváltozás ellen, illetve az emberek boldogágáért, ha megosztásoddal mások tudtára adod jelen blog létét.
Építő szándékú véleményed, kritikád örömmel fogadom, amit a cikk alatt tudsz hozzászólásként megírni.
Ha értékesnek találod a blogot, kérlek légy a blog követője. A „rendszeres olvasás” ikonját a jobb oldalon fent találod. (Ha mobilról nézed, akkor a cikk alatt görgess tovább)
0 Megjegyzések