Jelen írás többrészes. Amennyiben
nem olvastad az előző részeket, akkor érdemes először azokon végig szaladnod,
mert ezek az írások egymásra épülnek:
I.
rész (bevezetés): klikk
II.
rész (szégyen és bűntudat): klikk
III.
rész (fásultság és bánat): klikk
IV.
rész (félelem): klikk
Az eddigi részek alapján jól
láthatod, hogy végig vesszük az összes lelki rezgésszintet a legalacsonyabbtól
felfelé haladva. Önismeretünk és más emberek mélyebb megértése szempontjából is
kiemelt fontosságú a lélek rezgésszintjeinek ismerete. Arról nem is beszélve,
hogy ennek segítségével lelki fejlődésünk helyes útját is könnyebben
kijelölhetjük. A mai írás a vágyakozás lelki rezgésszintjét mutatja be Neked,
melynek értéke 125. Mint ahogy már említettem a 200 alatti rezgésszintek
Élet-pusztítók, így ez a rezgésszint még mindig nagyon negatív, degradáló
hatású mind a sugárzó személyre, mind a környezetére vonatkozóan. Igaz, hogy a félelem (vagy
az alatt lévő) rezgésszintekhez képest már magasabb szintet ér el az az ember,
akinek a lelke stabilan ezen a szinten rezeg. Ha szégyentől a félelemig vizsgáljuk
a lelki rezgésszinteket, és onnan nézzük a vágyakozás szintjét, akkor itt
megjelenik végre valamiféle komolyabb lelki aktivitás. Mivel a negatív rezgésszint
már nem olyan mély, ezért erőteljessé válik a remény, és elkezd a lelkünk vágyni
a jóra. Így ez a rezgésszint ugródeszkaként is funkcionálhat a magasabb
rezgésszintek felé. A vágyakozás erőt ad ahhoz, hogy elinduljunk céljaink felé.
Ugyanakkor a vágyakozás szintje
nagyon negatív magasabb rezgés szintekről nézve. Ez a szint az addikciók termékeny világa
(addikciókról ide jó alapot adó írást itt találsz: klikk). Fogalmazhatok úgy is, hogy akik ezen a lelki rezgésszinten
tartósan vannak, azok mind függőségekben szenvednek. A függőségek alapérzete a
sóvárgás, és annyira hozzászoktunk a vágy keltette hormonális pezsgéshez, hogy
tulajdonképpen már nem is a cél elérése a fontos, hanem a vágy fenntartása. Ez
a beteges lelki állapot okozza azt, hogy a függők jó része nem akarja belátni,
hogy addikciója problémás, és arról le kellene szoknia. Ezen a lelki
rezgésszinten annyira kötődünk a sóvárgás érzetéhez, hogy úgy érezzük, ha ez
elveszne az életünkből, akkor az üresebbé, sivárabbá, unalmasabbá válna.
Például a pornó függők, imádnak sóvárogni a filmek nézése közben az adott
szexuális célok után, azonban, ha élőben végre megélhetik azt, az élmény nem is olyan jó „feeling”
mint ahogy azt elképzelték. A valós megélés során kiveszik a sóvárgás extra „íze”
és így gyakran az orgazmus sem jön össze az egyénnek. Bár a pornó ipar jó példa
erre, de elmondható, hogy a jelenlegi gazdasági rendszer és a társadalmi
működés egyik fő motorja a sóvárgás keltés. A reklámokon és egyéb médiákon keresztül
ideálokat, izgalmas termékeket és szolgáltatásokat húzunk el az emberek előtt
mézes madzagként, melyek után lehet sóvárogni. Ez a társadalmi berendezkedés
okozza azt, hogy a világon ma élő emberek hihetetlenül nagy hányada él ezen a
rezgésszinten. Nagyon könnyű találni a sóvárgásainknak célokat, és mivel ezen a
lelki rezgés szinten erős erre a hajlamunk, ezért a társadalmi rendszer eléri
célját és fogyasztásra „gerjeszt”. A pornó és a szexfüggőség jellemzően a
férfiaknál gyakoribb jelenség, ami érthető hormonális és egyéb okokból kiindulva.
Hány olyan nőt ismerek, akik elítélik és gusztustalannak tartják a férfiak ilyen
problémáit, miközben vásárlás függésük és más függési formáik saját maguk előtt
rejtve maradnak. A függési formák jellemzője, hogy a saját függésünk a „normális”,
mert az egónk elhiteti velünk, hogy az rendben van. Mások függése viszont
elítélendő. Pedig a függés az függés, azonos lelki gyökérrel, és azonosan
negatív lelki rezgésszinttel. Az ilyen embert nem bírálni vagy elítélni kell,
hanem segíteni abban, hogy magasabb lelki rezgésszintre juthasson. Azzal hogy elítéljük őt, csak ezen a szinten
tarjuk, hiszen újabb csalódás éri őt.
Aki ezen a lelki rezgésszinten
marad, és esetleg mégis leszokik valamelyik addikciójáról (pl. annak belátott káros hatásai
miatt), helyette ösztönösen másik addikciókat választ. Több olyan embert
ismerek, aki egyik napról a másikra letette a dohányzást, de azóta más
szenvedélyek rabja.
A vágyakozás rezgésszintjén élő
ember életfelfogása a csalódások körül forog. Ez elég logikus, hiszen, ha nem
lennének az ilyen ember életében csalódások, akkor előbb utóbb elérné céljait,
és akkor nem lenne mi után sóvárogni. Jómagam is sok-sok évig „tartózkodtam”
ezen a lelki rezgésszinten, és rengeteg csalódás ért. Mindig újult erővel estem
neki a céljaimnak, majd azok összeomlottak és kezdhettem mindent elölről. Ha az
életem valamely területén esetleg célba értem, akkor más területek omlottak
össze. Így mindig lehetett sóvárogni, vágyakozni be nem teljesült célok iránt. A
csalódó életfelfogást nagyon gyakran isten létezését tagadó felfogás kíséri. Ezek
az emberek úgy gondolják, hogy ha isten létezne, akkor nem ilyen lenne a világ.
Hiszen ők tudattalanul, nem látják be, hogy a sok csalódásnak ők maguk az okai.
Ők úgy látják, hogy az Élet összeesküszik ellenük, ők szerencsétlen csillagzat
alatt születtek. Nyilvánvalóan ebből a
helyzetből is a kiút kezdete az a felismerés, amikor rádöbbenünk, hogy mi
vagyunk minden bajnak az okai, ami velünk történik (erről szóló írást lásd itt:
klikk).
Ezen a lelki rezgésszinten élő
embereknek jellemzője, hogy az emberi kapcsolataik során szeretnek behódolni az
szerintük erősebbnek érzett emberek felé. Hogy lelki játszmáikat jól tudják
játszani, és a csalódásokat elő tudják idézni maguknak, ezért rendszeresen
veszik magukat körül ilyen emberekkel. Szeretnek olyan párkapcsolati, baráti
vagy egyéb célokat kitűzni, melyek egy külső szemlélő számára egyértelműek
abban a tekintetben, hogy azok elérhetetlenek. Én olyan nőkbe lettem mindig
szerelmes, akik lelki kötődés tekintetében teljesen elérhetetlenek voltak.
Tudattalanul vonzottak az ilyen nők, hiszen ezeknél a csalódás, és a szerelmi
sóvárgás már kőbe van vésve. A tudatos énem természetesen ebből mit sem látott.
Így a csapdába rendre óvatlanul belementem.
Ezek az emberek belevágnak, óriási
erőkkel elérhetetlen céljaikba melyek végén a kudarc, csalódás meg is érkezik.
Tudatos énjük hiába vágyik a célra, a tudatalattijuk a kudarcot keresi,
szükségük van lelki síkon a csalódásra. Ettől olyan Élet-pusztító az az energia
rendszer, amit a környezete és önmaga felé sugároz ezen a szinten a lélek. A
másik fő ok az addikciók környezetükre és az adott személyre gyakorolt káros
hatásival jól érzékeltethető.
Természetesen erről a szintről is
van kiút! A kiúthoz előbb felismerés majd mély önismeret kell. Nekem kb. 5 év
kellett, mire az összes addikciómról és az azokhoz kapcsolódó összes játszma
rendszerről pontos belső térképet tudtam felállítani. Természetesen ez után jön az igazi munka,
hiszen a lélek gyógyítása nélkül nem létezik tartós gyógyulás. Az addikciókat
nem lehet akarattal, racionalitással felül írni! Minél mélyebb az addikciók
rendszere, annál inkább külső segítség kérése szükséges. Ha épp ezen a rezgés
szinten jár a lelked, bízom benne, hogy írásom segít olyan gondolatokat
ébreszteni benned mely elindít téged egy boldogabb szint felé. A következő írás
egyel magasabb szintet fog majd tárgyalni.
Ha érdekel jelen rovat előző írása, akkor klikk ide: klikk
Ha érdekel jelen rovat következő írása, akkor klikk ide: klikk
(Ha úgy érzed segíthet másokon ez az írás, kérlek
oszd meg ismerőseid között is! Építő szándékú véleményed, kedvelésed is örömmel
fogadom…Ha kíváncsi vagy a következő részre, légy a blog követője...)
0 Megjegyzések