Megoldás a klímaváltozásra – Az egyensúly 6 programja - 7. rész: A Globális Agglomerációs Program I. – Célok, definíciók, alapelvek

 

Arra szeretnélek kérni, hogy amikor ezeket az írásokat olvasod, ne a jelen realitásából indulj ki! Először próbáld meg elképzelni, hogy a bemutatásra kerülő Program hatására milyen lenne a világ. Ha szerinted is jobb lenne, akkor az már egy jó hír! A realitásodat majd akkor kapcsold be kérlek, amikor majd arról fogok írni, hogyan tudunk eljutni ebben a megálmodott szebb jövőbe. Ahhoz, hogy a jelen és a Programok közötti átmenetről tudjak Neked írni, először a jövőbeni rendszert szükséges megismerned.

A klímaváltozás megoldására szolgáló 6 program közül az elsőt (Globális Revitalizációs Program) már bemutattam Neked. Ha esetleg lemaradtál róla, akkor itt találod az ezt taglaló írásokat (klikk1, klikk2, klikk3). (Ha a rendszer koncepciójáról szeretnél látni egy rövid videót, akkor azt itt találod: klikk).A 6 Program egymást erősítő alrendszerei egy a klímaváltozás megoldását célzó összetett rendszerré áll össze. Ennek a rendszernek a második eleme a Globális Agglomerációs Program. A Program célja az, hogy az egész Földet agglomerációkra és természeti területekre ossza fel. A természeti terület fogalmát már tárgyaltuk. Most nézzük meg, mit értünk agglomeráció alatt! Agglomeráció egy vagy több település együtteséből álló olyan önmagába záródó körvonallal határolt terület, melyet csak összefüggő természeti terület vehet körbe. Az előző Programban írtam arról, hogy jogot kell adni a természetnek. Az Agglomerációs Program kiegészíti a Revitalizációs   Programot abban is, hogy a természeti területeken elsőrendű jogai a természetnek vannak, míg az agglomerációs területeken az embernek. Így a természet és az ember egyensúlya megvalósul, hiszen mind területi mind jogi értelemben elválaszthatóvá válik a természet és az ember „működési területe és szabályai”.

Az agglomerációk lehatárolása független az országhatároktól. Az agglomerációk határait a természeti adottságok figyelembevételével kell meghatározni. Először számba kell venni az összes még meglévő természetes vagy természetközeli állapotban lévő területet (folyók árterei, hegyvidéki erdők, stb…), melyek magjait a jelenleg is már védettség alatt álló természeti területek kell, hogy képezzék. Ezeket úgy kell összekötni, hogy a természeti területek összefüggő rendszert alkothassanak. Ennek érdekében agglomerációs határvonal alakítási szabály, hogy két agglomeráció határvonala nem érhet össze egymással. Az agglomerációkat tehát úgy kell elképzelni, mint önálló zárt szigeteket az összefüggő természeti területeken.

A természet és az emberiség egyensúlyának az alapot az agglomerációs modell adja meg. Mert az agglomeráció alapszabálya az, hogy úgy kell fejlesztenie, alakítania minden agglomerációnak a társadalmi, műszaki és gazdasági berendezkedését, hogy az agglomeráció kibocsátása egyensúlyba kerüljön a körülötte lévő természeti területek asszimilációs képességével. Ezt természetesen nem csak klímagáz kibocsátásra kell érteni, hanem mindennemű levegőbe, vízbe, talajba kibocsátásra kerülő szennyező anyagra. Műszaki és tudományos értelemben képesek vagyunk arra, hogy ilyen agglomerációkat működtessünk. Nem kell hozzá más, csak gondolkodásunk helyes irányba történő megváltoztatása és az ehhez szükséges társadalmi és gazdasági átalakulások véghez vitele. Erre majd a későbbi Programokban kitérünk.

Az agglomerációkon belül minden emberi tevékenységet meg kell tudni valósítani: mezőgazdaság, ipar, kereskedelem, rekreáció, stb… Hiszen – mint ahogy a Revitalizációs Programnál már leírtam – a természeti területeken pár specifikus tevékenységet kivéve, emberi tevékenységek nem végezhetők.

Az agglomerációkat természetesen összekötik utak és közműsávok, azonban nem úgy, ahogy ma a településeket összekötik ezek. Az agglomeráció párokat csak egy nagyteljesítményű közlekedési és közműsáv kötheti össze! Ennek célja az, hogy a természeti területet minimális mértékben tegyük mozaikossá. A természeti területek minél mozaikosabbak, annál kisebb bennük a biodiverzitás. A nagy teljesítményű közlekedési és közműsávokat úgy kell kialakítani, hogy a lehető legkevésbé zavarja a természeti területeket. Például az autópályákat át kell alakítani úgy, hogy sok vadátjáró, vagy alagút legyen rajta (sokkal-sokkal több mint most). A közművek tekintetében minden agglomerációnak teljes önellátásra kell törekednie!  Ez alól kivétel a villamos energia hálózat. Az összes agglomeráció villamos energetikai kapcsolatban kell, hogy álljon egymással, mely egy Globális Gridet alkot. Erről később majd részletesebben írok.

Minden egyes agglomerációban létre kell hozni a természet jogait védő szervezetet, melynek megfelelő jogokat is kell adni. Így minden agglomeráció gondoskodik a körülötte lévő természeti területek védelméről.  Ez a szervezet végzi a természeti területek monitoringját is és szabályozza a szükséges természet védelmi és revitalizációs tevékenységeket.

Az agglomeráció kialakításának módját részletesen ki szükséges dolgozni a jövőben egy ún. Agglomeráció Alkotási Stratégia elnevezésű dokumentumban, annak érdekében, hogy az agglomerációk kialakítása minden tekintetben megfelelően történjen.

Az agglomerációk alakításakor érvénybe lép az Agglomerációs Etikai Kódex, mely alkotmány szerűen megszabja a társadalom fő irányultságát. Az Agglomerációs Etikai Kódex fő alapelvei:

1.      Az agglomeráció a körülötte lévő természeti területekkel való tökéletes egyensúly elérésére, illetve megtartására törekszik.

2.       Az agglomeráció legfőbb célja a lehető legnagyobb mértékű össznépi boldogság elérése

3.      Az agglomeráció önzetlenül részt vállal a globális feladatok ellátásában azért, hogy a legnagyobb boldogság és a természettel való egyensúly globálisan minél előbb megvalósulhasson.

4.      Az agglomeráció a globális célokat tekinti felsőbbrendűnek, saját lokális céljaival szemben. Az agglomerációban a „gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan” elv kell, hogy érvényesüljön.

Hogyan tudunk egy ilyen ideális világba átrendeződni? Hogy lesz alkalmas erre a társadalom és az emberi gondolkodás? Természetesen a folytatásokban erről is fogok írni Neked. Arra kérlek csupán, hogy hétről hétre kövesd nyomon jelen rovat egymásra épülő írásait…

Ha érdekel jelen rovat előző írása, akkor klikk ide: klikk

Ha érdekel jelen rovat következő írása, akkor klikk ide: klikk

Ha szeretnéd jobban átlátni a blog egyes rovatait és a blog működését, akkor erről egy rövid tartalmas útmutatást itt találsz: klikk

Ha úgy érzed ez az írás hasznos mások számára is, akkor kérlek megosztásoddal vagy e-mailben juttasd el nekik. A cikk alatt találhatod a megosztás és az e-mail küldés ikonjait. Már azzal is teszel a klímaváltozás ellen, illetve az emberek boldogágáért, ha megosztásoddal mások tudtára adod jelen blog létét.

 

 Építő szándékú véleményed, kritikád örömmel fogadom, amit a cikk alatt tudsz hozzászólásként megírni.

  Ha értékesnek találod a blogot, kérlek légy a blog követője. A „rendszeres olvasás” ikonját a jobb oldalon fent találod. (Ha mobilról nézed, akkor a cikk alatt görgess tovább)