Megoldás a klímaváltozásra – Az egyensúly 6 programja - 6. rész: A Globális Revitalizációs Program III. – Következmények

 

A Globális Revitalizációs Program az egyensúly 6 Programjának első tagja. Előző két írásomban ezt mutattam be Neked. Ha esetleg lemaradtál róla, akkor érdemes elolvasnod őket, mert erre a két írásra épül a jelenlegi. Szóval ezeket itt találod: klikk1, klikk2. Ha az egyensúly 6 programjáról érdekel egy átfogó 30 perces Nyitott Egyetem előadás, akkor azt itt tudod megnézni: klikk.

Mai írásomban a Globális Revitalizációs Program következményeiről szeretnék írni részletesebben. Ahhoz, hogy jól megértsük a Program generálta változási folyamatokat, nézzünk egy példát a faanyag kérdéskörén keresztül. Ha úgy döntünk globálisan, hogy nem lehet több erdőt pusztítani, akkor az lesz a következmény, hogy faanyag hiány lép fel a társadalomban. Azért, hogy ez ne történjen olyan hirtelen és ne legyen olyan drasztikus, ezért kell adni egy határidőt arra, hogy mikortól lép életbe ez a szabály. Mondjuk kb. 15 év múlva a mai naphoz képest lesz globálisan mindenhol érvényes, és addig fokozatosan csökkentjük a természetes kitermelési területeket. Ezzel egy időben állami dotációkat, adókedvezményeket és egyéb támogatásokat adunk mesterséges faültetvények megvalósítására. Illetve átképzésekkel segítjük az ebből élők megélhetésének folyamatosságát. Célszerű pl. Oxyfát vagy ahhoz hasonló fajokat telepíteni, mert egy ilyen fa kétszer annyi CO2-t köt meg a légkörből adott időegység alatt, mint egy hagyományos fa. Ilyen hibridekből már több mint 30 féle létezik. Nem invazívak, és ha levágod őket tőről újra nőnek, így nem kell újra facsemetéket ültetni sem. A képződött faanyag nagyon jó minőségű, tüzelőtől a bútorfáig mindenre használható. Szóval, ha hozunk egy ilyen rendelkezést, és támogatjuk a mesterséges faültetvények telepítését, akkor kb. 15 év alatt át tud állni úgy az emberiség, hogy nem kell többé egyetlen természetes, vagy természetközeli erdő fáját sem kivágni. A változásnak lesznek társadalmi, gazdasági és természetvédelmi következményei is. Nézzük meg ezeket sorra. A változás következtében megdrágul a fa ára. Ennek számos pozitív következménye lesz társadalmi szinten, hiszen nem fogunk a fával olyan pocsékoló módon bánni, mint most. Gondolj bele, hogy mennyi bútort dobunk ki, pusztán azért, mert már nem divatos. Abba is gondolj bele, hogy a mai bútoripar termékei mennyire nem a tartósságra mennek. 100 éve nagyapámék által készített bútorok még ma is ellátják a feladatukat. Én otthon harmadszor szereltem szét az ágyam majd össze, de negyedszer már nem lehet mert végleg szét fog esni, pedig csak 6 éves ágy. A design számít és a tartósság már rég nem szempont. Ha drágul a fa, akkor drágul a bútor ára. Ha így lesz, akkor a tartósabb bútorokat fogjuk újra előtérbe helyezni a vásárlásaink során. Továbbá sokkal hatékonyabbá válik a faanyag társadalmon belüli újra hasznosítása is. Hiszen, ha valami drága, akkor megéri újra hasznosítani. Ha így lesz, akkor még kisebb lesz a külső nyersanyag igény, és ezáltal a mesterséges faültetvények termelése és a társadalmi igények még közelebb kerülnek egymáshoz. Ha drága lesz a fa, akkor nem fognak az emberek fával tüzelni. Még jobban meg fogja érni megújuló forrásokra átállni.  A folyamat egy lefelé húzó spirálból, egy felfelé húzó spirálba megy át. A bútor ipar is átalakul. A tömeggyártás kicsit visszább esik, ami nyilván munkahelyek vesztésével és az iparág egyes szereplőinek gazdasági visszaesésével jár. Azonban újra éled a bútorok javítását célzó szolgáltatások világa, ami új munkahelyeket teremt, és ennél többet fog teremteni a faültetvények óriási igényéből eredő munkahely teremtés. Így az emberek megélhetése nem kerül veszélybe csak átrendeződik a faipari és ráépülő egyéb ipari szektorokon belüli eloszlás. Mi az, ami azonban nagyon megváltozik pozitív irányba? Eddig kimentünk az erdőbe és szinte teljesen szabadon pusztíthattuk azt. Nyilván ez országonként változó, de nagyjából így van. Az erdők pusztulásának sebessége soha nem látott mértékben gyorsult fel. Csak az Amazonas vidékén évente egy Magyarország területével egyenlő erdőt vágnak ki évente. (Tudom, hogy ez nem csak a faanyagról szól, de ez csak egy példa az érzékeltetés kedvéért.) Ezzel a beavatkozással – illetve azokkal, amiket itt írtam: klikk - megáll az erdők pusztítása. A mesterséges faültetéssel pedig soha nem látott mértékben növeljük a CO2 kivonást a légkörből. Megfordulnak a tendenciák végre! Elkezdünk életet teremteni a pusztítás helyett. Elkezdünk Élet-támogatóbban élni.  Megóvjuk a maradék biodiverzitás bázisokat a Földön és esélyt adunk azok újra erősödésére. Ha a mesterséges faültetéseket olyan helyeken végezzük, akkor azok a területek átmeneti zónákat is biztosíthatnak az emberi területek és a természetes területek között. Ezzel fokozva a természeti területek zavartalanságát és védettségét. Ugye milyen csodálatos változások? Semmi más nem kell hozzá, csak emberi hozzáállás változás, no meg egy-két politikai erő, aki a zászlójára tűzi ezt. Biztos vagyok benne, hogy a társadalmi támogatottsága nagy lesz és egyre növekedni fog a jövőben…

A faanyag példáján láthatjuk, hogy a Globális Revitalizációs Program bevezetése nem okoz a társadalomban és a gazdaságban komoly károkat, mindössze átrendeződést. A fokozatos bevezetéssel és a megfelelő állami odafigyeléssel nagyon szépen átvezethetők az emberek és cégek a változásokon. Ez a folyamat mindennemű olyan nyersanyagra levezethető, amit a természet jelenleg ingyen ad nekünk.

Ha bevezetjük a Globális Revitalizációs Programot, akkor annak milyen kedvező hatásai lesznek a társadalmunkra? Ezeket fogom most Neked összegezni röviden:

I.                    A biodiverzitás csökkenése megáll, a fajok kipusztulása lelassul, majd a természet elkezd visszaerősödni szép lassan.

II.                  A légkörből elkezdünk több CO2-t kivonni, mint amennyit belepumpálunk, így a klímaváltozás sebessége elkezd lassulni, majd szép fokozatosan elkezdjük „visszahűteni” a bolygót.

III.                A természeti nyersanyagok ára megemelkedik, így a túlfogyasztás mérséklődik, az újra hasznosítási arányok nőnek.

IV.                Az ember elkezdi újra tisztelni a természetet, és a természeti erőforrásokra újra értékként tekint.

V.                  A természettel való azonosulás, a természet tisztelete pozitívan hat a lelkünkre, ezáltal belül békésebb és harmonikusabb lesz az emberi társadalom. Kevesebb lesz a társadalmi feszültség.    C.C. Jung is leírta ezt már jó sok évvel ezelőtt.

Hogy Te mit tehetsz mindezekért? Nagyon sok mindent! Erről majd a „Mit tehetsz Te a klímaváltozás ellen” című rovatban fogok több írást írni. Addig is kérlek hidd el, hogy lehetséges a pozitív jövő, a kezünkben van a megoldás. Ebben a rovatban a következő írással bele fogok kezdeni a Globális Agglomerációs Programba, mely tökéletes harmóniában van ezzel a Programmal és ezzel tovább folytatom a fejembe összeállt megoldás rendszer bemutatását. Remélem velem tartasz majd…

Ha érdekel jelen rovat előző írása, akkor klikk ide: klikk

Ha úgy érzed ez az írás hasznos mások számára is, akkor kérlek megosztásoddal vagy e-mailben juttasd el nekik. A cikk alatt találhatod a megosztás és az e-mail küldés ikonjait. Már azzal is teszel a klímaváltozás ellen, illetve az emberek boldogágáért, ha megosztásoddal mások tudtára adod jelen blog létét.

 

 Építő szándékú véleményed, kritikád örömmel fogadom, amit a cikk alatt tudsz hozzászólásként megírni.

 Ha értékesnek találod a blogot, kérlek légy a blog követője. A „rendszeres olvasás” ikonját a jobb oldalon fent találod. (Ha mobilról nézed, akkor a cikk alatt görgess tovább)