A koronavírus
nem csak rosszat hozott az életünkbe, hanem jó dolgokat is. Az egyik ilyen, a
távjelenlét magasabb szintű megjelenése a társadalomban. Félre értés ne essék!
Nyilván ettől még nem leszek „vírus-támogató”. Ez is egy borzalmas vírus a sok
már jól ismert közül…. Ugyanakkor erre most elég „dinamikusan” reagál a
társadalom, hiszen ismeretlen és új. Így nyilvánvalóan komoly hatásai vannak a
hétköznapjainkra.
Kb. 15 éve próbálkozom azzal, hogy a tárgyalásokat, ha lehet oldjuk meg interneten keresztül távjelenléttel. Ma már ez mobil telefonnal is megy így teljesen hétköznapi eszközökkel megoldható. Ennek ellenére az üzleti tárgyalásokon, egyeztetéseken, kooperációkon a személyes tárgyalásokat erőlteti mindenki. 15 év alatt nem sok eredményt tudtam elérni annak érdekében, hogy a személyes tárgyalások egy részét legalább távjelenléttel oldjuk meg.
Aztán jött a koronavírus első hulláma, és a vele járó korlátozások. És hirtelen az emberek kénytelenek lettek távjelenléttel tárgyalni. Furcsa mód, ezek a tárgyalások (véleményem szerint) ugyanolyan eredményesek és sikeresek voltak, mintha személyesen találkoztunk volna. Az első koronavírus hullám idején ezzel kb. 8000 km autózást takarítottam meg. Ez minimum 1200 kg CO2 légkörbe történő kipufogásától mentette meg a Földet! Még belegondolni is durva… Ugyanakkor a pénztárcámban maradt kb. 220000 Ft, amit nem költöttem el tankolásra. Mindez mellett felszabadult 80-100 órányi aktív szabad időm is, amit vezetésre vesztegettem volna el. Ennek következménye lett, hogy az üzleti teendőim tekintetében teljesen utolértem magam, sőt olyan dolgokkal is tudtam foglalkozni, melyek régi vágyam voltak a cégünk fejlesztése tekintetében. Ha elolvastad a légi közlekedés extrémen magas klímahatásáról szóló írásomat (ha nem, és érdekel akkor klikk), akkor simán el tudod képzelni, hogy egy nagyobb távolságokra utazó üzletember esetében ezek a számok akár két nagyságrenddel nagyobbak is lehetnek! Összegezve: imádom a távjelenlétet! Ez egy csodás technikai lehetőség, mely kiterjeszti lehetőségeinket a klímavédelem területén.Nyilvánvaló, hogy vannak olyan találkozók, melyek személyesen kell, hogy megtörténjenek. És az is nyilvánvaló, hogy vannak dolgok, amik távjelenléttel kevésbé hatékonyak (pl. csoportos oktatás). No meg olyanok is vannak, amelyek nem megoldhatók ezzel a móddal, különösen a magánéletben. De szerintem az üzleti világban a tárgyalások 90%-ánál felesleges a személyes találkozó. Miért így csináljuk mégis? Mert ehhez vagyunk szokva…A szokások pedig csak akkor változnak meg, ha meg akarjuk őket változtatni! Szokták mondani, hogy a személyes találkozó a bizalom építése miatt fontos. De ez ellentmond annak, hogy minden tárgyalás után, mindent írásban foglalkunk, mert az üzleti életben alapvetően mindenki bizalmatlan (sajnos). Szóval a személyes találkozó csak a bizalomról alkotott illúziónk táplálása?
Az első vírus-hullámot követte annak elcsendesedése. És mit történt? Az üzletfelek azonnal visszaszoktak a személyes találkozókra. Hiába próbáltam kérni, hogy csináljuk meg távjelenlétben. Jött a szokásos duma: „személyesen sokkal jobb intézni az ilyeneket”. És újra elkezdtem sokat autózni. Fáj érte a szívem, mert idő és pénz pocsékolás, de amiért még jobban fáj az, hogy nagyon klímaellenes. Nem tudtam az üzletfelekkel megértetni, hogy pár hete még ugyanezt megoldottuk távjelenléttel, akkor miért kell a személyes találkozó???
Ha érdekel jelen rovat előző írása, akkor klikk ide: klikk
Ha érdekel jelen rovat következő írása, akkor klikk ide: klikk
Ha úgy érzed ez az írás hasznos mások számára is, akkor kérlek megosztásoddal vagy e-mailben juttasd el nekik. A cikk alatt találhatod a megosztás és az e-mail küldés ikonjait. Már azzal is teszel a klímaváltozás ellen, illetve az emberek boldogágáért, ha megosztásoddal mások tudtára adod jelen blog létét.
Építő szándékú véleményed, kritikád örömmel fogadom, amit a cikk alatt tudsz hozzászólásként megírni.
0 Megjegyzések