Mi kell egy jó kapcsolathoz? Erre sok ember sokféle választ adna. De egy dolog biztosan a legfontosabb alapkövek egyike: ez pedig a lelki intimitás. Mit jelent ez a gyönyörű szó pár? Számomra azt jelenti, hogy bízok a páromban, önzetlenül és játszmák nélkül szeretem őt, és az ő szeretetét is teljes nyíltsággal és örömmel fogadom be, élem meg a lelkem legmélyebb szintjein is. A lelki intimitás számomra azt is jelenti, hogy gyengéd figyelemmel és elfogadással szeretem páromat, és nem erőszakolok ki többet tőle sem érzelmileg sem tettekben, mint amennyit önmagtól képes adni. Ki az, aki nem szeretne olyan kapcsolatban élni, ahol ezek fennállnak mindkét fél részéről? Szerintem az emberek 99,9%-a vágyik egy ilyen kapcsolatra a lelke legmélyén. Azonban hányan lépesek erre valójában? Bár pontos statisztikai adatot nem ismerek erre vonatkozóan, mégis saját tapasztalataim azt mutatják, hogy kb. a lakosság egy ezreléke képes erre. Azaz kb. ezer nőből és kb. ezer férfiból egy-egy. Ez csak egy nagyságrendi becslés a részemről és nem pontos érték. Jómagam is csak 44 éves koromra értem meg arra, hogy ezt meg tudjam élni. De még mindig nem vagyok ezen a téren 100%-os. A lelki intimitás gátlásaim leküzdése sok évembe tellett. A leküzdés módjairól a „Boldogságkeresés 3. lépése: módszerek, eszközök” című rovatban fogok írni, mely rovatot itt találod: klikk.
Ha már tudjuk mit jelent a lelki intimitás, akkor nézzük meg azt is, hogy
mit jelent a lelki intimitás gátlás! Ez egy olyan komplex lelki működési
rendszer, amely képtelenné tesz minket arra, hogy önzetlenül és teljes
nyíltsággal szeressünk. Továbbá ez képtelenné tesz arra is minket, hogy mások
szeretetét teljes mértékben, torzítások és tompítások nélkül a lelkünk
legmélyéig befogadjuk.
A lelki intimitás gátlás egyébként egy nagyon alattomos dolog. Hiszen
mindenki szeretetre vágyik és mindenki úgy is viselkedik egy kapcsolat elején,
hogy kimutatja önmagárból a jót és a szépet és a szeretetre méltót. Ez azonban
általában nem tartós. A kapcsolat egy idő után elkezd lefelé húzó spirálba
fordulni, aminek az oka legtöbbször a lelki intimitás gátlás. Hiszen akinek
ilyenje van, az elkezd mindenféle eszközöket bevetni azért, hogy letolja
magáról a másik szeretetét, vagy hogy kiprovokálja azt, hogy a másik fél tartsa
távol az ő szeretet próbálkozásait. Természetesen ezeket áltaában tudattalanul, ösztönösen tesszük! Milyen eszközök ezek:
-
szegényes
vagy nem őszinte kommunikáció
-
veszekedések
generálása
-
játszmák
-
manipulációk
-
hatalmi
harcok
-
visszahúzódás
-
hibáztatás
-
túlzott
birtoklás vagy uralkodás
-
túlzott
alárendeltség
-
hazugság,
megcsalás
-
féltékenység
-
érzelmi
hárítások
-
„túl”-szeretés
-
testi
vagy lelki agresszió
-
szexuális
perverziók, sekélyes vagy nem megfelelően működő szexualitás
-
feloldódás
-
Stb…
Biztos voltál már olyan kapcsolatban, ahol ezen eszközök egy részét vagy
használtad, vagy alkalmazták veled szemben. Ezek közül gondolom mindegyiket
ismered valahonnan. Igaz, jelen blogrovatban szeretnék szép fokozatosan
mindegyikről írni. A feloldódás azonban egy alattomos és kevesek által ismert
eszköz rendszer. A feloldódás tulajdonképpen egy a két fél között létrejött –
általában kölcsönös tiszteleten alapuló – egyezség arról, hogy a két fél mindig
mindenben egyet ért. Valójában azonban egy ál intimitás alakul ezáltal ki, ahol
mindenki eljátssza a párkapcsolati ideális szerepeket és a kölcsönös tisztelet
elve alapján ebben segítik egymást a felek. De valós lelki intimitás nem alakul
ki a két fél között, hiszen alkalmatlanok erre és nincsenek is ennek a
problémának tudatában. Nekem ilyen volt a házasságom, de akkor még mit sem
tudtam ezekről a dolgokról. Nem értettem, hogy mért van az, hogy mindig
mindenben egyet értünk és mégsem vagyunk boldogok igazán, mégsem működik a
testi és lelki intimitásunk sem. Ma már tisztán értem…
Miért használjuk ezeket az eszközöket? Miért nem tudunk békésen és
szeretetben élni, ha valójában erre vágyunk? A választ a múltunkban kell keresnünk. Ha a
családunkban nem volt valós lelki intimitás, akkor nem láttunk erre pozitív
mintákat. Azonban, ha a családunkban a valós, önzetlen gyermeki szeretetünkre torz
felnőtt reakciókat kaptunk rendszeresen (bántalmazás, felnőtt uralmi játszmák,
kigúnyolás, kinevetés, visszautasítás, elhanyagolás, hazug szeretet
nyilvánítás, szülői önzés, molesztálás, hazugság, stb…), akkor bennünk rengeteg
szégyen, bűntudat, félelmek és egyéb negatív érzelmek halmozódnak fel. Hiszen a
gyermek istenként néz fel szüleire és ha nem viszonozzák önzetlen kiáradó
szeretetét, akkor magát tartja értéktelennek, hibásnak, problémásnak. Már csak attól, hogy a szülő sosem ér rá
odafigyelni (mert mindig van fontosabb dolga), eléri azt, hogy a gyermek hamar
elhiggye magáról, hogy ő nem különleges, ő nem egyedi, ő nem fontos és ő nem
szerethető! Akkor képzeld el, hogy a többi – általában tudattalan – szülői
„bűntett” mennyi lelki betegséget generál a gyermekben. Így a gyermek, mire
felnő már azt sem tudja, hogy kicsoda valójában. Hamis énképpel, önmaga
elfogadása nélkül, tele negatív érzelmekkel és megfelelő lelki intimitási
minták nélkül kezd neki a felnőtt világnak.
Ebből következően a legtöbb
párkapcsolat azon bukik el, hogy lelki intimitás gátlásos emberek jönnek össze
úgy, hogy ennek nincsenek is tudatában. Így tudattalanul játszák el a vágyaik
szerinti kapcsolat színházát, miközben valójában képtelenek a vágyaik valós
lelki szinten történő megélésére. Természetesen a legtöbb esetben az emberek a
másikat okolják azért, mert a kapcsolatuk félre siklott, vagy nem működik
megfelelően.
A gond az, hogy ezek az emberek legtöbbször nincsenek tudatában ennek a
belső gyengeségüknek és gyermekeket is csinálnak. Akik ugyanilyen lelki
intimitás gátlásos emberek lesznek. És az ördögi kör folytatódik tovább.
Egyszer egy hölgy ismerősöm, akinek nagyon magas szintű lelki intimitás
gátlása volt, mesélt nekem a családjáról. Nem értette: neki, hogy lehetnek
ilyen gondjai (39 éves volt mire rájött egyáltalán), amikor a családjában anya
és apa mindenben egyet értett, a családban mindig béke volt és szerették őt. A
válasz egyszerű. A két szülő a feloldódás rendszerében éltek, és mivel lelki
intimitás gátlásosak voltak, ezért gyermeküket sem szerették igazán, elég mélyen
és önzetlenül (hiszen nem voltak képesek erre), viszont jól eljátszották a jó
szülői és jó párkapcsolati szerepeket is. A szülők elég intelligensek voltak
ahhoz, hogy az agyukkal tudják, hogy kb. milyen a helyes családmodell. Azonban
lelkük legmélyén nem voltak képesek sosem kilépni az önzetlen szeretet
világába. Milyen sok gyermek nő fel ilyen hazug rendszerben? ilyen sok gyernmek nő fel ennél jóval rosszabb rendszerekben? A legtöbb…
Ehhez az íráshoz jól kapcsolódik egy írásom a személyes fejlődésről (klikk), illetve ide vág az önismeret szintjeit taglaló írásom is (klikk). Remélem ezek is adnak támpontot a továbblépéshez életed ösvényén...
Ha érdekel jelen rovat előző írása, akkor klikk ide: klikk
Ha érdekel jelen rovat következő írása, akkor klikk
Ha úgy érzed ez az írás hasznos mások számára is, akkor kérlek megosztásoddal vagy e-mailben juttasd el nekik. A cikk alatt találhatod a megosztás és az e-mail küldés ikonjait. Már azzal is teszel a klímaváltozás ellen, illetve az emberek boldogágáért, ha megosztásoddal mások tudtára adod jelen blog létét.
Építő szándékú véleményed, kritikád örömmel fogadom, amit a cikk alatt tudsz hozzászólásként megírni.
Ha értékesnek találod a blogot, kérlek légy a blog követője. A „rendszeres olvasás” ikonját a jobb oldalon fent találod.
0 Megjegyzések