Egyre több klímaváltozással
foglalkozó irodalom (pl. klikk) illetve film (pl. klikk1, klikk2)
foglalkozik a talajjal, mint a klímaváltozás elleni harc kulcskérdésével. Az
elmúlt évszázadban az emberiség által okozott talajpusztulás a légkörben lévő
fölösleges CO2-nek akár 30%-át is kiteheti!
Egy marék egészséges szerkezetű
jóminőségű földben több élőlény él, mint a Föld lakossága! A talaj egy hatalmas
élettér! 100 m2 területű természetes talajban akár több tonnányi élő biomassza
is lehet. Sajnos az intenzív mezőgazdasággal kijuttatott sok kemikália, a
szántás és az abból adódó erózió, a monokultúrális termelés és még számos más
ok, a talaj pusztulását okozta. A becslések szerint, ebben a tempóban 30-50 év
múlva minden termőtalaj teljesen terméketlenné válik. Azaz 30-50 db vetésünk és
aratásunk van már csak vissza! Már a mi életünkben durva éhínségek jönnek, ha
így folytatjuk.
A talajpusztulás egy még
komolyabb következménye, hogy mivel a benne élő biomassza pusztul, ezért
rengeteg CO2-t ad le a talaj a légkörbe. Így nem elég, hogy drasztikusan fogyni
fog a közeljövőben a megtermelhető élelmiszer mennyisége, a globális felmelegedés
tovább gyorsul.
A talajpusztulás másik nagyon
komoly következménye a biodiverzitás csökkenése nem csak a felszín alatt, hanem
a felszínen élő ökoszisztémák esetében is.
David Attenborough filmjében (klikk)
egyértelműsíti a nagy igazságot: minél nagyobb a Földön a biodiverzitás és a
természet által uralt területek aránya, annál több CO2 kerül ki a légkörből.
Szóval a biodiverzitás csökkenése nem csak azért káros, mert rengeteg faj tűnik
el örökre a Földről, melyek évmilliók alatt fejlődtek ki. És nem csak azért,
mert lehet, hogy ezek közül számos faj által termelt anyag éppen gyógyszer lehet
egy-egy jövőbeni emberi betegség gyógyítására. Hanem azért, mert a
biodiverzitás csökkenése drasztikus CO2 kibocsátás növekedéssel is jár, mely
gyorsítja a felmelegedést. A folyamat öngerjesztő. Minél több természetes
területet és talajt pusztítunk el, annál jobban csökken a Föld CO2 megkötő
képessége, és az elpusztított élővilág helyére kerülő gyér monokultúrák
töredéke CO2-t kötnek meg, mint a természeti terület elpusztításából eredő
leadás.
A problémát tovább fokozza a
mozaikosodás. Nézz meg egy Észak-Amerikai vagy Európai műhold felvételt a Google
Maps-en. Úgy néz ki a világ, mint egy sakktábla. Egyenes határvonalakkal
szabdaltuk fel a Földet. Mindent ember birtokol, és elhittük, hogy azt teszünk
a birtokainkon, amit csak akarunk. Sajnos tévedtünk!
Az eddigi tevékenységünk
következménye az, hogy a maradék természeti területek egyre kisebb, egymástól
elhatárolódó szigetekké váltak a hatalmas ember által művelt területek között.
Ezt a jelenséget hívjuk mozaikosodásnak, aminek a hatására a természeti területek elszeparálódó részekre szabdalódnak. A mozaikosodás, önmagában elegendő
arra, hogy a biodiverzitás csökkenjen ezeken a területeken. Ez akkor is igaz,
ha ezek a területek annyira védettek, hogy semmiféle emberi tevékenység nem
folyik rajtuk. Ennek oka, hogy minden fajnak van egy minimális élettér igénye.
Ha ezt az összefüggő területigényt nem éri el a természeti terület érintettlen
része, akkor az a faj akkor is kipusztul belőle, ha mi emberek semmi kedvezőtlent nem
teszünk. És mint ahogy azt már David Atenborough-tól is tudjuk, a biodiverzitás
csökkenés tovább gyorsítja a felmelegedést. Újabb öngerjesztő „modul” a
rendszerben.
A talajpusztulás megállítására
egyik megoldás a regeneratív mezőgazdaság, amiről két érdekes filmet már
ajánlottam Neked jelen írás elején. A biodiverzitás fokozására és a mozaikosság
megoldására kitaláltal egy megoldás rendszert: a Globális Revitalizásciós Program és a Globális Agglomerációs Program foglalja ezt magába, melyről itt találsz írásokat:
A helyzet az, hogy van bőven
megoldási mód. Rengeteg lehetőségünk van, hogy tegyünk ez ellen. De ha
bizonytalan vagy abban, hogy egy adott emberi tevékenység klíma barát-e vagy
sem, akkor az alábbi általános szabály alapján biztosan megkapod a választ:
Minden emberi
tevékenység, ami a biodiverzitást fokozza, a talaj állapotát javítja vagy a
mozaikosodást mérsékli az klímabarát. (Az állítás fordítva is igaz!)
Ha érdekel jelen rovat előző írása, akkor klikk ide: klikk
Ha érdekel jelen rovat következő írása, akkor klikk ide: klikk
Ha úgy érzed ez az írás hasznos mások számára is, akkor kérlek megosztásoddal vagy e-mailben juttasd el nekik. A cikk alatt találhatod a megosztás és az e-mail küldés ikonjait. Már azzal is teszel a klímaváltozás ellen, illetve az emberek boldogágáért, ha megosztásoddal mások tudtára adod jelen blog létét.
Építő szándékú véleményed, kritikád örömmel fogadom, amit a cikk alatt tudsz hozzászólásként megírni.
Ha értékesnek találod a blogot, kérlek légy a blog követője. A „rendszeres olvasás” ikonját a jobb oldalon fent találod. (Ha mobilról nézed, akkor a cikk alatt görgess tovább)
0 Megjegyzések