Nem vagyok egy „utazós típus”, mert tisztában vagyok az utazás mérhetetlen ökológiai hatásaival, ugyanakkor tisztán látom, hogy a belső béke és a boldogság nem az új élmények hajszolásában rejlik. Az utazás is egy módja új élmények begyűjtésének és sokan szinte a függőség szintjéig növelik ezt a szokásukat.
Bhután politikai vezetése az ország
népességének maximális boldogágát tartja szem előtt. Ez a fő cél: a maximális
boldogság elérése, fenntartása. A lakosság buddhista. A buddhistákról tudni
kell, hogy vallásuk a legnagyobb mértékben természet tisztelő vallás. Ez az ok,
amiért az én lelkemhez is ez áll legközelebb, bár nem vagyok a hagyományos
értelemben vett hívő ember. A buddhisták hisznek a lélekvándorlásban és minden
élőlényre úgy tekintenek, mintha elhunyt szüleik vagy nagyapáik lennének.
Hiszen nem tudhatják, hogy nem-e éppen így van. Szóval nem ölnek meg, nem
rongálnak meg semmilyen élőlényt csak akkor, ha az az életük fenntartása
érdekében elengedhetetlen. Hiszen úgy tartják, hogy szüleik és nagyszüleik
örömmel áldoznák fel életüket gyermekük életéért, de mivel ez egy óriási „ajándék”,
ezért ezzel csak végső esetben lehet élni. Ez a tudatosság átitatja a társadalmat, így
nincs felesleges környezet pusztítás és nem mellesleg az emberek őszintébb és
tisztább emberi kapcsolatokban élnek. Természetesen ennek következménye az
egyszerűség. A társadalom békésen, harmonikusan, de egyszerűen él. Az anyagi
jólét egy sokadrangú kérdés. Bhutánban az
eddig elmondottakat egy példával szeretném illusztrálni. Jó pár éve végeztek egy
szavazást. Az országnak összegyűlt annyi pénze, hogy minden faluba el tudják
vinni az elektromos áramot. A népszavazáshoz kiadott szórólapon leírták, hogy
mennyi előnye van annak, ha minden lakóházat elektromos árammal tudnának
ellátni. Ugyanakkor azt is beleírták, hogy az országnak csak légkábelek kiépítésére
van pénzük. A légkábelek viszont veszélyesek a madarakra. Ugyan nem sok madár
pusztul el a légkábelek által, de jóval több mint jelenleg. Az ország lakossága
egyértelműen leszavazta az elektromos ellátás megvalósítását. Szóval ott a
természet tisztelete nem mellébeszélés!
Bhutánban ez miatt az ökológiai
rendszerek szinte sértetlenek, hiszen az emberek tényleg harmóniában élnek a
természettel. Ez az ország tökéletes minta az Egyensúly 6 Programjának bemutatott
elveihez. Erről egy előadást itt nézhetsz meg: klikk, illetve az ezzel
kapcsolatos írásokat az Egyensúly 6 Programja című blog-rovatban találod.
Bhután országa 2009-ben Koppenhágai
klímacsúcson ígéretet tett, hogy karbon semleges marad. A 2015-ös Párizsi
klímacsúcson bemutatták, hogy a világon egyedüli országként betartották
ígéretüket, sőt ígéretet tettek arra, hogy ezt a jövőben is fenntartják. Ami
még izgalmasabb, hogy ezt túl is teljesítették, mert ők az egyetlen negatív karbon
mérleggel rendelkező ország! Szóval ők
nem csak mellébeszélnek, hanem tényleg azt teszik, amit mondanak. Náluk a Bruttó
Össznépi Termék (GDP) helyett, a Bruttó Össznépi Boldogság (GNH) a társadalom
fejlődésének mérőszáma. (Ennek az Egyensúly 6 Programjában való bevezetéséről
itt olvashatsz egy írást: klikk). Ez a gyakorlati példa jól mutatja,
amit több írásomban is igyekeztem Neked bemutatni (klikk1, klikk2, klikk3).
A természettel való egyensúly és a valódi boldogság kéz a kézben járnak!
Egyik sem képzelhető el a másik nélkül, amíg az ember a domináns faj a Földön. Ebben
az országban az oktatás és az orvosi ellátás teljesen ingyenes, ami annyira az,
hogy még a gyógyszerek is ingyen vannak. Az egészség és a tudás alanyi jog. Fontos
számukra a gazdasági fejlődés, de nem okozhatja az egyedi kultúrájuk rombolását
és a csodálatos természeti értékeik pusztulását. Az országuk területének 72%-át
erdő borítja és ennek ellenére a hercegük születésének ünnepléseként 108000 db
fát ültettek el. A jelenlegi fő céljaik az ország területén az orv-vadászat teljes
megszüntetése, továbbá a bányászat és vadászat beszüntetése az összes
természetes erdei területükön.
Hol vagyunk mi ettől a „civilizált”
Európában? Erre a kérdésre a választ Rád bízom. Mindenesetre Bhután kezdeményezte
az ENSZ-ben, hogy a Boldogság Indexet vezessék be és számítsák minden országra.
Bhután kezdeményezése egy idő után sikerrel járt, de csak félig-meddig. Hiszen
az ENSZ kb. 3 évente elkészíti a minden országra terjedő „Happy Report”-ot,
amiben minden országra kiszámítják a boldogság indexet (A 2020-as ENSZ Happy
Report-ot itt találod: klikk). Azonban ezen a listán Bhután csak
középmezőnyben végzett. Ennek oka, hogy az ENSZ által kidolgozott boldogság
index a legnagyobb súllyal az anyagi jólétet veszi alapul, és minden más
paramétert jóval kisebb súllyal számol bele az indexbe. Így az ENSZ elemzése szerint
a világ legboldogabb országai az európai skandináv államok.
Jó kérdés, hogy Svédországban
vagy Bhutánban boldogabbak-e az emberek?! Szerintem ez legfőképp azon múlik,
hogy kinek mi a fontos. Akinek az anyagi biztonság az első és a demokrácia az
valószínűleg Svédországban érezné jobban magát. Akinek a lelki fejlődés, mély
emberi kapcsolatok és a tiszta természeti környezet, az Bhutánban.
Ha Magyarországot nézzük, akkor
sajnos még a szomszédjaink mindegyike is megelőz minket, ami nem meglepő. De
hogy ennek mi lehet az oka, annak eldöntését rád bízom…
Ha érdekel jelen rovat előző része, akkor klikk.
Ha érdekel jelen rovat következő része, akkor klikk.
Ha szeretnéd jobban átlátni a blog egyes rovatait és a blog működését, akkor erről egy rövid tartalmas útmutatást itt találsz: klikk
Ha úgy érzed ez az írás hasznos mások számára is, akkor kérlek megosztásoddal vagy e-mailben juttasd el nekik. A cikk alatt találhatod a megosztás és az e-mail küldés ikonjait. Már azzal is teszel a klímaváltozás ellen, illetve az emberek boldogágáért, ha megosztásoddal mások tudtára adod jelen blog létét.
Építő szándékú véleményed, kritikád örömmel fogadom, amit a cikk alatt tudsz hozzászólásként megírni.
Ha értékesnek találod a blogot, kérlek légy a blog követője. A „rendszeres olvasás” ikonját a jobb oldalon fent találod. (Ha mobilról nézed, akkor a cikk alatt görgess tovább)
){kind=link}
0 Megjegyzések