Az Egyensúly 6 Programja, egy megoldás csomag, mely kivezeti ez emberiséget a klímaváltozás gödréből és egy új fejlődési pályára állítja. Ezt a megoldás rendszert ismertető írás-sorozat eddigi írásait itt találod:
1. Globális Revitalizációs Program: klikk1, klikk2, klikk3
2. Globális Agglomerációs Program: klikk1, klikk2, klikk3, klikk4, klik5
Ha esetleg elkerülte volna a figyelmed, akkor érdemes átszaladnod rajtuk mielőtt ezt az írást elolvasod. A további Programok bemutatására hétről hétre kerül sor ebben a rovatban.
Ha a rendszer koncepciójáról szeretnél látni egy összefoglaló rövid videót, akkor azt itt találod: klikk.
Aki velem tartott a Globális Revitalizációs Program és a Globális Agglomerációs Program részleteit bemutató írásokkal, annak már körvonalazódik egy jövőkép arról, hogyan tud ember és természet egymással egyensúlyba kerülni úgy, hogy az emberiség átlagos boldogsága is fokozatosan emelkedik. Ezen két program megvalósulása számos kedvező hatással jár, melyeket röviden szeretnék Neked összefoglalni:
-
Globálisan csökken az emberiség káros
anyag emissziója.
-
Globálisan növekszik a természet asszimilációs
képessége.
-
Elkezdődik a bolygó tudatos „visszahűtése”
az ipari forradalom előtti egyensúlyi szintre.
-
Az új agglomerációs rendszer egy
települési, ipari és mezőgazdasági átrendeződést indít el, mely sokkal
hatékonyabb a jelenleginél. Ez motorja a gazdasági és társadalmi fejlődésnek.
-
Megvalósul a népességszabályozás alapja
azáltal, hogy agglomerációnként definiálható az egyensúlyi népességszám. Ennek
részletezésére később a Globális Népesség Program ismertetésénél visszatérek.
-
A közlekedési, közmű rendszerek és a
települési struktúrák átalakítása új beruházásokat indít. Hiszen az agglomerációs
rendszer már bemutatott kapcsolati elvárásai jelentősen eltérnek a jelenlegi
infrastrukturális rendszertől.
-
Az agglomerációk modernizálása az
energiahatékonyság, energiagazdálkodás terén szintén gazdaság élénkítő hatású.
Mindemellett kényelmesebb, modernebb és öko-tudatosabb környezetben fogunk
ezáltal élni.
-
Az önálló agglomerációk rendszere alapot
ad egy új globális társadalmi rendszer kialakulásához, mely nem a nemzetek
egymással szembeni versengésére épül. Ennek részleteire visszatérek majd a Globális
Társadalom Átalakulási Program bemutatásánál.
-
Az új agglomerációs rendszer biztosítja
a természet revitalizációját és a mozaikosodás megszűnését, elősegítve a
biodiverzitás újbóli erősödését.
-
A Természet jogokat kap, mely segíti az
Ember és Természet egyensúlyának visszaállítását, és biztosítja az együttélés
feltételeit.
-
A globális energia politika megfelelő
alapot kap és kiépülhet a Globális Grid.
-
Az energia politika terén kialakuló
globális kölcsönös függés rádöbbenti az emberiséget arra, hogy az élet más
területein is sokkal hatékonyabb a kölcsönös függés az önző versengés
világánál.
-
Az Agglomerációs Program alapot ad az
emberi lelki fejlődéshez is. Az Emberiség ÖBI-je fokozatosan növekszik, azaz nő
az átlagos emberi boldogság szintje.
Ezt a csodálatos jövőt képesek
vagyunk elérni. Bármennyire is hihetetlenül hangzik első olvasatra. A további 4
Program (Globális Népesség Program, Globális Boldogság Program, Globális
Társadalom Program, Globális Gazdaság Program) ezt az átalakulást segítik. Ezekről
fogok írni jelen rovat következő írásaiban. A 6 Program egymást erősítve,
egymást támogatva egy felfelé húzó spirálba fordítja át az emberiség fejlődését
a jelenlegi lefelé húzó spirálból. Ehhez az kell, hogy az egyes Programok bevezetése
fokozatos legyen és az egyes Programok bevezetési lépési egymást erősítő sorrendben
történjenek. Nyilván ehhez globális szintű koncepció alkotás kell és lokális
(agglomeráció szintű) adaptáció mely a helyi viszonyokat veszi alapul.
Az Agglomerációs Programmal szemben
gyakori ellenérvek a nemzeti energia politika, a nemzeti kultúra, valamint a
nemzeti génállomány védelmének kérdése. Ez mellett a földtulajdon sérelme is
egy gyakran elhangzó vitaalap. Ezekkel kapcsolatban szeretnék az alábbiakban
pár megnyugtató gondolatot írni, mert ezek mindegyike megoldható a Programon
belül.
A nemzeti energia politika (fontos
megemlíteni, hogy nem magyar nemzeti energia politikára gondolok ennél az írásnál,
hanem általánosságban bármely nemzet energia politikájára) igyekszik a nemzeti
szintű energia biztonságot maximalizálni, illetve igyekszik a lehető legolcsóbb
energia biztosításával gazdasági versenyelőnyre szert tenni a többi országhoz
képest. A nemzeti energia politika továbbá energia export maximalizálásában
érdekelt, mert ez tovább erősíti gazdaságot. Ennek a gondolkodásnak az a társadalmi-gazdasági
következménye, hogy minden nemzet túlbiztosít. Azaz minden nemzet túlzó mértékű
energetikai beruházásokat hoz létre. Így globális méretekben óriásiak a kiépített
túlkapacitások. Ha a Globális Grid megvalósul, akkor a világon mindenhol kb.
ugyanannyiba kerül a villamos energia, sőt hosszabb távon mindenhol ingyenessé
is válhat. Vagyis az energia nem lesz sem a fejlődés gátja, sem pedig a
versengés eszköze. Ez miatt feleslegesek a túlbiztosítások. Az egymástól való
függés elve a lehető leghatékonyabb rendszerek kialakítását teszi lehetővé, ami
a legalacsonyabb amortizációs szinten a legmagasabb ellátási színvonalat hozza
a lehető legolcsóbban. Ennek eredménye, hogy az emberiség a kapacitásait más
területek fejlesztésére tudja fordítani. A globálisan olcsó vagy ingyenes
energia nem lesz gátja a fejlődésnek. Így a fejlődés motorjává válik a Globális
Grid. Itt az ideje belátnunk, hogy az energia politika nem kezelhető már
nemzeti versengés szintjén. Ez egy idejétmúlt őskövület, ami a fejlődésünk gátja,
sőt a globális klímaváltozás elleni harc gátja is. Minden ország megteszi a klímavédelmi
vállalásokat, de valójában minden nemzet igyekszik minimalizálni a valós tetteket,
mert nem akarja drágítani az energia rendszerét annál jobban, mint a többiek. Megint
oda jutunk, hogy a nemzeti szintű versengés fékezi a hathatós beavatkozás
esélyeit.
A másik gyakori ellenérv az
Agglomerációs Program bevezetése ellen, a nemzeti génállomány és a nemzeti kultúra
védelme. Természetesen ez sem jogos ellenérv. Ennek oka, hogy az agglomerációk
határait a természeti területek alakítják, melyek általában nagy folyók, tavak,
hegyvonulatok, sivatagok, tengerek, stb… Ha megfigyeljük az emberi populációk, mint
génállomány és az emberi kultúrák területi elhelyezkedéseit, akkor rájövünk
hamar, hogy ezek nagyon ritkán kötődnek országhatárokhoz. A génállomány vagy a kulturális
berendezkedés általában természeti határok szerint rendeződtek a múltban. A
legtöbb országhatárnál a határ túloldalán is nagy számban élnek azonos
kultúrájú vagy nemzetiségű emberek. A politikai-hatalmi erőviszonyok ritkán
álltak a múltban párhuzamba a génállomány vagy a helyi kulturális szokások
területi határvonalaival. Ebből a
gondolatmenetből az következik, hogy a génállomány és a helyi kultúrák megőrzésére
az agglomerációk sokkal alkalmasabbak, mint a nemzeti határok.
További gyakori ellenérv az
Agglomerációs Program rendszere ellen az emberek föld tulajdonlásának sérelme. Hiszen
a természetnek vissza akarjuk adni azokat a területeket, melyek természeti területnek
lesznek nyilvánítva. Ennek nyilvánvaló következménye, hogy ezeket a területeket
birtokló cégek, magánszemélyek károsulhatnak. Azonban az állam feladata az,
hogy a természeti területeken megszűnő magántulajdonok károsultjait az
agglomeráción belül azonos vagy nagyobb értékű területtel, vagy pénzben
kártalanítsa. Szóval, ha egy külső természeti terület helyett egy agglomeráción
belüli területet kap a tulajdonos, akkor nyilván ezzel jól kártalanítható. A
bevezetés természetesen fokozatos. Hiszen először a meglévő természetvédelmi
területek adják a jövő természeti területeinek magjait, melyek általában jelenleg
is állami vagy önkormányzati tulajdonban vannak. Ezen területek fokozatos
növelése során válhatnak szükségessé közcélú kisajátítások a természeti
területek érdekében. Ilyenkor válik szükségessé a korrekt kártalanítás. Hogy miből
lesz erre pénz? Ezt is meg fogom válaszolni a Globális Gazdaság Programról szóló
írásokban.
Remélem ebben a rovatban lévő
írások hatására egyre inkább kialakul benned az a kép, amit én az emberiség pozitív
jövőjeként látok és abban is bízom, hogy ezt a jövőképet egyre inkább megvalósíthatónak
fogod látni, ahogy hétről hétre előre haladva újabb részeket mutatok be Neked.
Kérlek tarts velem a folytatásban is! Én, már optimista vagyok, mióta ez a rendszer
összeállt a fejemben. Viszont csak akkor leszünk sikeresek, ha egyre többen
hisszük-tudjuk, hogy van kiút egy pozitívabb szebb jövőbe…
Ha érdekel jelen rovat előző írása akkor klikk.
Ha érdekel jelen rovat következő írása akkor klikk.
Ha szeretnéd jobban átlátni a blog egyes rovatait és a blog működését, akkor erről egy rövid tartalmas útmutatást itt találsz: klikk
Ha úgy érzed ez az írás hasznos mások számára is, akkor kérlek megosztásoddal vagy e-mailben juttasd el nekik. A cikk alatt találhatod a megosztás és az e-mail küldés ikonjait. Már azzal is teszel a klímaváltozás ellen, illetve az emberek boldogágáért, ha megosztásoddal mások tudtára adod jelen blog létét.
Építő szándékú véleményed, kritikád örömmel fogadom, amit a cikk alatt tudsz hozzászólásként megírni.
Ha értékesnek találod a blogot, kérlek légy a blog követője. A „rendszeres olvasás” ikonját a jobb oldalon fent találod. (Ha mobilról nézed, akkor a cikk alatt görgess tovább)
0 Megjegyzések