Megoldás a klímaváltozásra – Az egyensúly 6 programja - 11. rész: A Globális Agglomerációs Program V. – Az Össznépi Boldogság Index (ÖBI)

 

Az Egyensúly 6 Programja, egy megoldás csomag, mely kivezeti ez emberiséget a klímaváltozás gödréből és egy új fejlődési pályára állítja. Ezt a megoldás rendszert ismertető írás-sorozat eddigi írásait itt találod:

    1.    Globális Revitalizációs Program: klikk1, klikk2, klikk3

    2.    Globális Agglomerációs Program: klikk1, klikk2, klikk3, klikk4

Ha esetleg elkerülte volna a figyelmed, akkor érdemes átszaladnod rajtuk mielőtt ezt az írást elolvasod. 

Ha a rendszer koncepciójáról szeretnél látni egy rövid videót, akkor azt itt találod: klikk.

A Globális Agglomerációs Program eddigi fejezeteiben legfőképp ember és természet egyensúlyáról beszéltünk. A Program egyik fő pillére tényleg az, hogy az agglomerációk és a körülötte elhelyezkedő természeti területek emisszió-asszimiláció mérlege egyensúlyba kerüljön. Azonban, ha jelen blog rendszeres olvasója vagy, akkor talán nem lep meg az alábbi kijelentés:

Minden egyensúlyi állapotot meghaladó környezet szennyezés, illetve környezetpusztítás az emberi lélek problémáiból ered.

Az emberi lélek betegségei, fájdalmai, elfojtásai illetve az őskorból hozott rossz berögződések okozzák azt, hogy félelem alapú társadalmi berendezkedésben élünk. Ez a félelem okozza bennünk a mértéktelen biztonságra törekvést, és a természet feletti uralkodás vágyát. Nem uralkodni kell a természeten, hanem együtt élni vele. Hasonlóan bánunk ember társainkkal is. A félelem alapú gondolkodási mechanizmusok miatt igyekszünk fokozni személyes biztonságunkat a végtelenségig. Erre a legtöbbi embert érintő „rétegre”, rakódik rá az addikciók világa. Az addikciók következménye az, hogy fogyasztásba a menekülünk lelki problémáink elől. Egy vásárlásfüggő ember 2-3-szor annyi természeti erőforrást pusztít el, mint aki nem az. Egy evés függő ember 50-szer annyi élelmet pusztít el, mint egy átlagos szegényebb rétegben élő ember. Egy sebesség függő ember autója 1,5-2-szer olyan sokat fogyaszt, mint aki nyugodtan és kiegyensúlyozottan vezet.  Ezek az extra környezetterhelések a lelki betegségek közvetett következményei. Ha nem tudtalak ilyen rövid indoklásokkal meggyőzni erről, akkor itt olvashatsz olyan írásokat, melyek ezt a témát alaposabb nagyító alá veszik: klikk1, klikk2, klikk3.

Ez a gondolatmenet okoz egy egyértelmű következményt:

Az emberi boldogság fokozása nélkül nem képzelhető el a természettel való egyensúly.

Ez miatt az agglomerációk másik fő pillére – a természettel való egyensúly elérése mellett – az Össznépi Boldogság Index (ÖBI) maximalizálása. Ennek „technikai” részleteit később a Globális Boldogság Programnál fogom Neked bemutatni. Itt az elv a fontos. Az agglomerációk célja, hogy az ott élő emberek a lehető legboldogabbak legyenek. Fontos kiemelni, hogy ez nem a pénzügyi értelemben vett gazdagsággal egyenlő! A boldogság a lelki fejlődéssel és a belső békével van szoros összefüggésben. Erről egy érdekes írást itt olvashatsz: klikk.  Minél békésebb, harmonikusabb a lelkünk, minél inkább elfogadjuk önmagunkat olyannak amilyenek vagyunk annál inkább harmóniában élünk társadalmi és természeti környezetünkkel. Szóval, ha fokozódik az emberek átlagos boldogsága akkor csökkennek a társadalmi és természeti feszültségek.

Most, hogy ezt már ilyen tisztán látjuk és értjük, térjünk rá az ÖBI-re. Az ÖBI ma már tudományosan mérhető. Pontosan tudjuk, hogy milyen szempontok játszanak szerepet az ember boldogságában. Ezek ténylegesen mérhetők egy társadalmi rendszeren belül, például egy városra, országra vagy akár egy agglomerációra. A jelenlegi világ boldogságszintjéről és egy ezzel kapcsolatos optimista jövőről itt találsz egy érdekes videót: klikk. Ugyanakkor Bhután kezdeményezésére az ENSZ bevezette az ÖBi számítását a világ összes országára. Ezért az ENSZ évente kiszámítja minden országra a boldogság indexet, melyről itt olvashatsz egy érdekes írást: klikk. Az ENSZ-féle boldogság index azonban merőben eltér a Bhután által javasolt indextől. Az ENSZ természetesen a gazdasági előnyöket nagyon magas arányban veszi figyelembe az indexben, míg a lelki kérdéseket csak minimálisan. Ezzel szemben Bhután javaslatában a lelkiség kapja a fő szerepet. Szóval Bhután országában van a legnagyobb össznépi boldogság Bhután vezetése szerint, ezzel szemben az ENSZ szerint Bhután csak középmezőnyben rangsorolódik. Az ENSZ szerint az európai skandináv országok a világ elsők. Ezt a kérdést feszegeti bővebben ez az írás: klikk.  

A fontos az, hogy az agglomerációk ÖBI-jének számítására már megvannak a társadalmi alapok, csak abban kell majd konszenzust kötni, hogy ez hogyan legyen számolva. A véleményem az, hogy itt is a helyi specifikumok figyelembevételére alkalmas ÖBI indexre van szükség. Azaz, a különböző társadalmi berendezkedés, különböző kulturális szokások az embereknek eltérő a boldogságról alkotott képét eredményezi. Tehát fontos, hogy az ÖBI számítása vehesse figyelembe az agglomerációk egyediségeit. Az ENSZ számítási metódusában pont ez a nagy hiba. Egységes számítási módot használ, miközben a keleti világban teljesen más a boldogságról alkotott kép, mint a nyugatiban. Ez utóbbi túlzottan anyagias és racionális, az előbbi pedig spirituális. Azt, hogy melyik a helyesebb, azt nyilván az agglomerációk maguk eldönthetik és saját kedvükre súlyozhatják. Azért nem fontos, hogy egységes legyen az agglomerációk számítási metódusa, mert nem az egymással való versengés vagy összemérhetőség a cél. A cél az, hogy helyben mérhetővé váljon, hogy helyes irányba haladunk-e. Az ÖBI változása egy tükör, ami segíti a társadalmi fejlődésünket a jó úton tartani.

Ha érdekel jelen rovat előző írása akkor klikk. 

Ha érdekel jelen rovat következő írása akkor klikk. 

Ha szeretnéd jobban átlátni a blog egyes rovatait és a blog működését, akkor erről egy rövid tartalmas útmutatást itt találsz: klikk

Ha úgy érzed ez az írás hasznos mások számára is, akkor kérlek megosztásoddal vagy e-mailben juttasd el nekik. A cikk alatt találhatod a megosztás és az e-mail küldés ikonjait. Már azzal is teszel a klímaváltozás ellen, illetve az emberek boldogágáért, ha megosztásoddal mások tudtára adod jelen blog létét.

 

 Építő szándékú véleményed, kritikád örömmel fogadom, amit a cikk alatt tudsz hozzászólásként megírni.

  Ha értékesnek találod a blogot, kérlek légy a blog követője. A „rendszeres olvasás” ikonját a jobb oldalon fent találod. (Ha mobilról nézed, akkor a cikk alatt görgess tovább)