Klímaváltozással összefüggő alapfogalmak – 8. rész: Globális felmelegedési potenciál (GWP) és CO2-egyenérték (CO2eq) - avagy miért nem szabad kidobni egy klímaberendezést

 

A globális klímaváltozás kapcsán általában szén-dioxidról (CO2) hallunk a legtöbbet. Ez két okból van így. Az egyik ok az, hogy az emberi eredetű üvegházhatású gáz kibocsátás kb. 70 %-át a CO2 teszi ki. Ez miatt a többi gáz kibocsátását is CO2-egyenértékben szoktuk megadni. Ugyanakkor a hétköznapi beszédben lusták vagyunk kimondani, hogy pl. CO2-egyenértékben számított üvegház hatású gáz (ÜHG) kibocsátás. Ez helyett mennyivel egyszerűbb azt mondani, hogy CO2-kibocsátás. Mindezek ellenére hasznos tudni, hogy többféle klímagáz is szerepet játszik a klímaváltozásban. Az emberi eredetű kibocsátások közül a legfontosabb üvegházhatású gázokat az alábbi táblázat első oszlopa mutatja be Neked. De kérlek ezek láttán ne ijedj meg és ne tedd le az írást, ígérem a hátra lévő része érdekes lesz!

Üvegházhatású gáz (ÜHG) megnevezése	Üvegházhatású gáz típusa	GWP tCO2egyenérték/t ÜHG
szén-dioxid	CO2	1
metán	CH4	23
dinitrogén-oxid	N2O	314
kén-hexafluorid	SF6	22200
nitrogén-trifluorid	NF3	17200
HFC23	CHF3	12000
HFC-134a	CH2FCF3	1300
HFC-143a	C2H3F3	3300

 

Az utolsó oszlopban látható az adott ÜHG globális felmelegedési potenciálja (GWP). Ez a szám mutatja meg, hogy az adott gáz milyen mértékben hat a felmelegedésre a CO2-höz képest. Például a metán sorában látható 23-as szám azt jelenti, hogy egy kg légkörbe kibocsátott metán 23 kg légkörbe kibocsátott CO2-vel azonos mértékben melegíti a legkört. Ezért van az, hogy ha anaerob környezetben biogáz termelődik és azt gázmotorban elégetjük. Akkor az nem csak azért nagyon klímabarát módszer, mert ezzel a gázmotor zöld-energiát termel, hanem azért is, mert a metán elégetésével 23-ad részére csökkenti a kibocsátott gáz felmelegedési hatását. Hiszen az égetés hatására a metánból CO2 lesz.

Ha a fenti táblázatnak az utolsó oszlopában lévő számokat nézzük, akkor jól látható, hogy az összes ÜHG jóval keményebb klímagáz mint a CO2. Például táblázat legalsó soraiban lévő gázokat a hűtő és klíma berendezésekbe teszik be a gyártók. Jól látható, hogy egy-egy ilyen gáztípus több ezerszer nagyobb hatással van a globális klímaváltozásra mint a CO2. Szerencsére azonban az emberi kibocsátás mennyisége alacsony. Ugyanakkor veszélyességük miatt ezek használatát tovább kell csökkentenie az emberiségnek. Például, ha klímaberendezést vagy hűtőt kidobunk hulladékként, anélkül, hogy a benne lévő gázt szakszerűen zárt tartályba kivennénk belőle. Akkor a benne lévő gáz előbb utóbb a berendezés korróziója és egyéb rongálódása révén a légkörbe kerül. Ezzel fajlagosan óriási mértékben járul hozzá a klímaváltozáshoz. Ha most a világ összes klímaberendezésében lévő gázt egyszerre kiengednénk a légkörbe, akkor a bolygó csak ettől 0,5-1 C°-os felmelegedést okozna. Ez miatt egyre szigorúbbak a nemzetközi szabályozások a klímaberendezésekben használható gázokat illetően.

Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy mekkora egy konkrét kibocsátás hatása, akkor az ÜHG tömegét megszorozzuk a globális felmelegedési potenciállal és így kapjuk az úgynevezett CO2-egyenértéket (CO2eq). Ez megmutatja, hogy az adott kibocsátás mekkora tömegű CO2-kibocsátásnak felel meg. Ez azért nagyon fontos, mert így CO2eq-ben meg tudjuk határozni egy összetett (többféle ÜHG-t tartalmazó) kibocsátás mértékét úgy, hogy az egyértelműen összehasonlítható legyen egy teljesen más összetételű kibocsátással.

Remélem ez a mai írás nem sikerült túl tudományosra! Igyekeztem egyszerű módon leírni, ezt az egyébként fontos és érdekes kérdéskört. Bízom benne, hogy tartalmazott számodra értékes, érdekes gondolatokat.

Ha érdekel jelen rovat előző írása akkor klikk. 

Ha szeretnéd jobban átlátni a blog egyes rovatait és a blog működését, akkor erről egy rövid tartalmas útmutatást itt találsz: klikk

Ha úgy érzed ez az írás hasznos mások számára is, akkor kérlek megosztásoddal vagy e-mailben juttasd el nekik. A cikk alatt találhatod a megosztás és az e-mail küldés ikonjait. Már azzal is teszel a klímaváltozás ellen, illetve az emberek boldogágáért, ha megosztásoddal mások tudtára adod jelen blog létét.

 

 Építő szándékú véleményed, kritikád örömmel fogadom, amit a cikk alatt tudsz hozzászólásként megírni.

  Ha értékesnek találod a blogot, kérlek légy a blog követője. A „rendszeres olvasás” ikonját a jobb oldalon fent találod. (Ha mobilról nézed, akkor a cikk alatt görgess tovább)