A globális klímaváltozás kapcsán
általában szén-dioxidról (CO2) hallunk a legtöbbet. Ez két okból van így. Az
egyik ok az, hogy az emberi eredetű üvegházhatású gáz kibocsátás kb. 70 %-át a
CO2 teszi ki. Ez miatt a többi gáz kibocsátását is CO2-egyenértékben szoktuk
megadni. Ugyanakkor a hétköznapi beszédben lusták vagyunk kimondani, hogy pl.
CO2-egyenértékben számított üvegház hatású gáz (ÜHG) kibocsátás. Ez helyett
mennyivel egyszerűbb azt mondani, hogy CO2-kibocsátás. Mindezek ellenére
hasznos tudni, hogy többféle klímagáz is szerepet játszik a klímaváltozásban.
Az emberi eredetű kibocsátások közül a legfontosabb üvegházhatású gázokat az
alábbi táblázat első oszlopa mutatja be Neked. De kérlek ezek láttán ne ijedj
meg és ne tedd le az írást, ígérem a hátra lévő része érdekes lesz!
|
Üvegházhatású gáz (ÜHG) megnevezése |
Üvegházhatású gáz típusa |
GWP tCO2egyenérték/t ÜHG |
|
szén-dioxid |
CO2 |
1 |
|
metán |
CH4 |
23 |
|
dinitrogén-oxid |
N2O |
314 |
|
kén-hexafluorid |
SF6 |
22200 |
|
nitrogén-trifluorid |
NF3 |
17200 |
|
HFC23 |
CHF3 |
12000 |
|
HFC-134a |
CH2FCF3 |
1300 |
|
HFC-143a |
C2H3F3 |
3300 |
Az utolsó oszlopban látható az
adott ÜHG globális felmelegedési potenciálja (GWP). Ez a szám mutatja meg, hogy
az adott gáz milyen mértékben hat a felmelegedésre a CO2-höz képest. Például a
metán sorában látható 23-as szám azt jelenti, hogy egy kg légkörbe kibocsátott
metán 23 kg légkörbe kibocsátott CO2-vel azonos mértékben melegíti a legkört.
Ezért van az, hogy ha anaerob környezetben biogáz termelődik és azt gázmotorban
elégetjük. Akkor az nem csak azért nagyon klímabarát módszer, mert ezzel a
gázmotor zöld-energiát termel, hanem azért is, mert a metán elégetésével 23-ad
részére csökkenti a kibocsátott gáz felmelegedési hatását. Hiszen az égetés
hatására a metánból CO2 lesz.
Ha a fenti táblázatnak az utolsó
oszlopában lévő számokat nézzük, akkor jól látható, hogy az összes ÜHG jóval
keményebb klímagáz mint a CO2. Például táblázat legalsó soraiban lévő gázokat a
hűtő és klíma berendezésekbe teszik be a gyártók. Jól látható, hogy egy-egy
ilyen gáztípus több ezerszer nagyobb hatással van a globális klímaváltozásra
mint a CO2. Szerencsére azonban az emberi kibocsátás mennyisége alacsony.
Ugyanakkor veszélyességük miatt ezek használatát tovább kell csökkentenie az
emberiségnek. Például, ha klímaberendezést vagy hűtőt kidobunk hulladékként,
anélkül, hogy a benne lévő gázt szakszerűen zárt tartályba kivennénk belőle.
Akkor a benne lévő gáz előbb utóbb a berendezés korróziója és egyéb rongálódása
révén a légkörbe kerül. Ezzel fajlagosan óriási mértékben járul hozzá a
klímaváltozáshoz. Ha most a világ összes klímaberendezésében lévő gázt
egyszerre kiengednénk a légkörbe, akkor a bolygó csak ettől 0,5-1 C°-os
felmelegedést okozna. Ez miatt egyre szigorúbbak a nemzetközi szabályozások a
klímaberendezésekben használható gázokat illetően.
Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy
mekkora egy konkrét kibocsátás hatása, akkor az ÜHG tömegét megszorozzuk a
globális felmelegedési potenciállal és így kapjuk az úgynevezett CO2-egyenértéket
(CO2eq). Ez megmutatja, hogy az adott kibocsátás mekkora tömegű
CO2-kibocsátásnak felel meg. Ez azért nagyon fontos, mert így CO2eq-ben meg
tudjuk határozni egy összetett (többféle ÜHG-t tartalmazó) kibocsátás mértékét
úgy, hogy az egyértelműen összehasonlítható legyen egy teljesen más összetételű
kibocsátással.
Remélem ez a mai írás nem
sikerült túl tudományosra! Igyekeztem egyszerű módon leírni, ezt az egyébként
fontos és érdekes kérdéskört. Bízom benne, hogy tartalmazott számodra értékes,
érdekes gondolatokat.
Ha érdekel jelen rovat előző írása akkor klikk.
Ha szeretnéd jobban átlátni a blog egyes rovatait és a blog működését, akkor erről egy rövid tartalmas útmutatást itt találsz: klikk
Ha úgy érzed ez az írás hasznos mások számára is, akkor kérlek megosztásoddal vagy e-mailben juttasd el nekik. A cikk alatt találhatod a megosztás és az e-mail küldés ikonjait. Már azzal is teszel a klímaváltozás ellen, illetve az emberek boldogágáért, ha megosztásoddal mások tudtára adod jelen blog létét.
Építő szándékú véleményed, kritikád örömmel fogadom, amit a cikk alatt tudsz hozzászólásként megírni.
Ha értékesnek találod a blogot, kérlek légy a blog követője. A „rendszeres olvasás” ikonját a jobb oldalon fent találod. (Ha mobilról nézed, akkor a cikk alatt görgess tovább)
0 Megjegyzések