A boldogságkeresés első lépése: a felismerés és alapfogalmak - 37. rész: A szűklátókörű árulás

 

Gondold el, hogy milyen hatalmas az ismert univerzum, és azon belül milyen pici hely a Föld! Ha a Földet ilyen szempontból nézed rájössz, hogy élet csak egy vékony héjon létezik a Földöm is. Ez a vékony héj, annyira vékony, mintha egy lufi gumikérge lenne, ha arányosítanánk. Szóval az élő és élettelen arányát tekintve még a Földön is nagyon piciny arányt képviselnek az élők. Az univerzumban az élők aránya kisebb, mint a Szaharában egy homokszem. Szóval az élet, nagyon parányi helyen és parányi mennyiségben jelent meg. Ami ilyen ritka és amiből ilyen kevés van, azt kincsként kell kezelni! Az Élet nagyobb kincse az univerzumnak mint az embernek a gyémánt, hiszen gyémántot nagyobb arányban találsz a Földön, mint Életet az univerzumban. Gondold el, hogy ebben a főleg élettelen univerzumban milyen hihetetlenül sok hatás létezik, mely az élőt élettelenné akarja változtatni. Szóval az Életnek nagyon sok ellensége van, az élettelen univerzum irányából. Gondolj az ózon réteg által megszűrt káros sugárzásokra, vagy az űr mély hideg sötétjére vagy az onnan véletlenszerűen megjelenő meteorokra.

Mi emberek is az Élet részei vagyunk! Azonban az utóbbi pár évszázadban elfeledkeztünk erről az alapelvről. Nincs meg bennünk már az Élet feltétlen csodálata és tisztelete! Sőt, legtöbben átálltunk az élettelen világ oldalára! Nem elég, hogy a javarészt élettelen univerzum számtalan negatív hatással próbálja élettelenné változtatni az élőt, mi emberek is folyamatosan ezen munkálkodunk. Az élők között megjelent egy faj, mely az Élet árulója! A rengeteg gyár, a rengeteg felesleges fogyasztás, és javak mindenek feletti kapzsi hajszolása, a mindent felülmúló hatalomvágy, a kéjsóvárgás mind-mind az Élet pusztítóivá tettek minket… Állj meg egy pillanatra és gondold át a saját életed! Mennyi gázfröccs az autódban, mennyi hulladék, mennyi termék megvásárlása melyek előállítása mennyi élő elpusztításával járt. Mennyi pusztítás kapcsolódik az életedhez? Ugye nehéz belegondolni? Az egód azonnal keres kifogást, hogy miért ne gondold ezt végig! Pedig nap mint nap szükséges belegondolnunk! Hogy miért? Azért, mert ha tiszteljük az Életet és belegondolunk abba, hogy minden tettünknek következménye van, akkor bizonyos felesleges dolgokat nem teszünk meg! Ettől máris életvitelszerűen kezdjük óvni az Életet, és ezzel kezdjük el a visszaállást az Élet oldalára. Ugye milyen jó érzés így élni? Ha elfelejtetted akkor próbáld ki! Gyermekkorodban még ösztönösen ilyen voltál. Hidd el csodálatos érzés lesz!

Nap mint nap elfojtjuk a lelkiismeretünket mindenféle érvekkel, hogy miért nem tudunk mi semmit tenni! Pedig tudunk! Az életed az Élet része! És Te eldöntheted, hogy az Élet támogatója vagy az Élet pusztítója akarsz lenni! Nem arról van szó, hogy jóléted alapjait feladva mássz vissza a fára. Arról van szó, hogy legyél tudatában emberi tevékenységed Életre gyakorolt hatásainak, és ahol teheted mérsékeld a pusztítást, ahol teheted ott pedig támogasd az Életet! Én tegnap reggel egy gilisztát mentettem ki a pocsolyából, abból a pocsolyából, ami ember által épített aszfaltút következménye. Csak egy mozdulat volt, kb. 5 másodperc az életemből, ahogy felvettem egy kis botot, azzal pedig a gilisztát a fűbe vittem. Elmehettem volna mellette, de nem tettem. És jó érzés volt tenni egy parányit az Életért! Mivel az univerzum javarészt élettelen, és az Életre hihetetlen mennyiségű pusztító hatás hat. Ezért az Élet elveszett, ha mi emberek az élettelen világ oldalára állunk! Áruló került a rendszerbe, aki még hatalmat is kapott. Minden élőnek Életpártinak kell lennie! Minden élőnek az Élet feltétlen tisztelete kell, hogy áthassa minden tettét! Bár ezt elfelejtettük az elmúlt évszázadokban, de itt az ideje visszatalálni a helyes útra!

Ez után nézzük a világ egy másik felosztási módját: irracionális és racionális részei vannak az univerzum jelenségeinek. A racionális része a világnak minden, amit az ember ok-okozati összefüggéssel meg tud magyarázni, vagy meg tud határozni. A racionális világ része például minden mérnöki létesítmény, melyek a matematika és a fizika törvényei szerint működő ember alkotta rendszerek. Az irracionális része a világnak mindaz, amit nem tudunk ok okozati összefüggésekkel meghatározni. Ennek két oka lehet: az egyik, hogy maga a jelenség nem racionális. A másik oka pedig az lehet, hogy a jelenséget még nem ismerjük annyira, hogy racionálisan leírhatóvá váljék. Einstein azt vallotta, hogy nem létezik olyan, hogy nem racionális jelenség, csak olyan létezik, ami ugyan racionális csak az ember még nem képes meghatározni azt. Ennek kapcsán egy tudományfilozófiai vita alakult ki Heisenberger és Einstein között. A véletlenszerűség kérdéséről vitáztak. Einstein szerint véletlenszerűség nem létezik, csak olyan folyamatok melyek azért tűnnek véletlenszerűnek mert még nem találtuk meg a működésük mögött rejlő pontos szabályszerűségeket. Heisenberger pedig azt vallotta, hogy a véletlenszerűség a természet alapjellemzője, így az sosem írható le egzakt módon. Ezt a vitát Heisenberger nyerte meg. És ezzel a tudomány elfogadta, hogy a véletlenszerűség a természet alapjellemzője. Hoppá! A véletlenszerűség irracionális, és mégis a tudomány elfogadta! Mire akarok ezzel kilyukadni? Arra, hogy attól, hogy valami nem racionális, attól még létezhet! És attól, hogy valami nem racionális, attól még nem feltétlenül hülyeség. Irracionális dolog például a szeretet. Nem határozható meg egyértelmű ok-okozati összefüggésekkel, fizikai vagy matematikai törvényekkel. Mégis a legtöbb ember tudja, hogy létezik! Honnan tudják? Egyesek azért, mert érzik! Mások azért, mert nagyon sok emberről tudják, hogy ők érzik, és ha saját maguk még sosem érezték, akkor is elhiszik, mert annyira sok embertől hallották már. Ebből az következik, hogy ha valami irracionális és még nem tapasztaltuk saját magunk attól még két dolgot tudunk vele tenni. Az egyik, hogy elhisszük, a másik, hogy nem.

És itt van általában a legnagyobb gond. Az emberek legnagyobb része, nem elég nyitott és így a  racionalitás és tapasztalás szűklátókörűségébe esik. Mit jelent ez? Hogy az emberek legnagyobb része úgy áll hozzá az dolgokhoz, hogy amit ő maga nem tapasztalt, vagy nem tud megmagyarázni az nem is létezik. Hogy miért van ez? Mert szeretünk a komfort zónánkban maradni és az egónk e-mögé bújik (erről bővebben itt olvashatsz: klikk).

Például vegyünk egy szellemlátót, akiről elterjed a hír, hogy látja a szellemeket és kommunikálni is tud velük. Az emberek legnagyobb része nem szellemlátó, és mivel ő ezt még sosem tapasztalta, ezért a legegyszerűbb hülyének vagy szélhámosnak titulálni őt. Ezzel védjük az egónkat, és a már kialakult hitrendszerünket, biztonságos távolságba helyezve magunkat az ismeretlentől. Ez a nézetünk akkor változhat meg, ha beszélünk ezzel az emberrel és elhunyt hozzátartozónkról olyat mond, amit más biztosan nem tudhat. Ekkor ledöbbenünk, és azon gondolkodunk először, hogy vajon honnan tudhatja ez a szélhámos ezt a dolgot. Az egonk mindent kitalál, hogy védje a már kikristályosodott hitrendszerünket. És amikor már semmilyen racionális ellenérvet nem tudunk kitalálni, elkezdünk hinni benne: lehet, hogy ez a szellemlátó ember nem is hülye, és nem is szélhámos?!

Innen már minden kedves olvasó végig tudja gondolni, hogy mi minden zajlik le bennünk mire ez a hit-kezdemény megbizonyosodássá válik. De az – egyébként megtörtént – példával egyetlen baj van. Az az ember, aki elhitte, hogy a szellemlátó mégsem szélhámos és nem is őrült, átesett egy olyan tapasztaláson, ami meggyőzte arról, hogy téves a világról alkotott képe ebben a tekintetben. Szóval az átlagembereknek kell a megtapasztalás! Amíg meg nem tapasztalnak valamit, addig csökönyösen és teljes bizonyossággal tudják, hogy az a bizonyos irracionális dolog nem is létezik.

Vannak emberek, akik ki tudnak lépni a megtapasztalás szűrőjén, és képesek felül emelkedni ezen. Ők azok, akik az életük során jóval szélesebb látókörre tesznek szert és sokkal sokrétűbb megtapasztalásokon mennek keresztül. Az ilyenek között gyakoriak a megvilágosodottak, vagy a megvilágosodáshoz közel járók (lásd bővebben itt: klikk1, klikk2). Egy biztos! A következtetés egyértelmű: légy nyitott a világnak arra a részére, amit nem ismersz és nem is tudsz megmagyarázni! Az irracionális világ sokkal nagyobb, mint a racionális! Ha nem vagy nyitott az irracionális világra, akkor elzárod magad a világ nagyobb részétől!

Szóval nagy hibát követúnk el Élet-áruló életvitelünkkel és az Élethez való szűklátókörű hozzáállásunkkkal. Ha ezeken nem változtatunk, akkor az emberiség rövid idő alatt ki fogja magát írni az evolúció történetéből. Mi csak egy tömzsi véggel záródó ág leszünk az evolúciót bemutató fa-ábrán. 

Ugyanakkor racionális világ megértéséhez nagy szükséged van a kétkedésre. A kétkedés az, ami előre viszi a tudományt, és előre visz téged abban, hogy még mélyebben megértsd a racionális világ szabályait. Azonban az irracionális világban a kétkedés helyett a hit az, ami előre tud vinni. Hit nélkül az irracionális világban ugyanolyan felszínes maradsz, mint kétkedés nélkül a racionális világban. Mindkettőben ezek az ember meghajtó erői. Szóval légy nyitott és higgyél az irracionális világban, és juss benne minél mélyebbre. A vallások, a lelki fejlődés, az érzelmek, a megérzések birodalma mind az irracionális világ pici részei. A nyitottság és a hit segít abban, hogy ezeken a területeken előre haladj és így egyre közelebb kerülj belső békéd megtalálásához! A túlzottan racionális emberek bezárják magukat egy szűk kocka alakú komfort zónába, ahol nagyon ritkán történik olyan amitől igazán boldogok lehetnének... Hiszen a legtöbb dolog ami igazán boldoggá tesz, ami igazán a lelkünk hangjával együtt rezeg, az irracionális! 

Ha érdekel jelen rovat előző írása akkor klikk. 

Ha érdekel jelen rovat következő írása akkor klikk. 

Ha szeretnéd jobban átlátni a blog egyes rovatait és a blog működését, akkor erről egy rövid tartalmas útmutatást itt találsz: klikk

Ha úgy érzed ez az írás hasznos mások számára is, akkor kérlek megosztásoddal vagy e-mailben juttasd el nekik. A cikk alatt találhatod a megosztás és az e-mail küldés ikonjait. Már azzal is teszel a klímaváltozás ellen, illetve az emberek boldogágáért, ha megosztásoddal mások tudtára adod jelen blog létét.

 

 Építő szándékú véleményed, kritikád örömmel fogadom, amit a cikk alatt tudsz hozzászólásként megírni.

  Ha értékesnek találod a blogot, kérlek légy a blog követője. A „rendszeres olvasás” ikonját a jobb oldalon fent találod. (Ha mobilról nézed, akkor a cikk alatt görgess tovább)