Klímaváltozással összefüggő alapfogalmak – 2. rész: Klíma határpontok (tipping points) – avagy mennyi időnk van még?

 Az előző részben arról írtam Nektek, hogy a Föld ökológiai és klimatikus rendszere egy egyensúlyi rendszer, melyet, ha kibillentünk akkor egy ideig az megpróbál eredeti egyensúlyi állapotába visszajutni. Jogosan merül fel a kérdés, hogy meddig lehet elmenni ebben a „kibillentés” dologban a Föld klímarendszerét illetően. Azaz hol van az a határvonal, ahonnan már biztosan nincs visszaút? Erre a tudósok kb. 20 éve megtalálták a választ, melynek eredményeként kb. 20 határpontot azonosítottak, melyek átlépése egyértelműen végleges emberi időléptékkel mérve. Azaz, ha ezeket átlépjük, akkor a klíma rendszer már új egyensúlyi állapot elérésére fog törekedni. A gond az, hogy ez az új egyensúlyi rendszer nagy valószínűséggel alkalmatlan lesz a földi életre az emberiség számára. Szóval mindent meg kell tennünk, hogy ez ne következhessen be!

A legegyszerűbben érthető határpont a jelen blog rovat előző írásában említett 1,5-2 C°-os felmelegedés túllépése a Föld átlaghőmérsékletét tekintve. A jelenlegi 1,1 C°-os felmelegedéssel, már nagyon közel vagyunk ehhez az értékhez. Különösen így van ez, ha a figyelembe vesszük, hogy a változás sebessége folyamatosan gyorsult az elmúlt évtizedekben.

Ami még kedvezőtlenebbé teszi a helyzetet az az, hogy a tudósok által rögzített határpontok közül 9-et már igazoltan túlléptünk 2019-ben. Ezek a határpontok a következők:

1. északi-sarki tengerek jegének túlzott mértékű fogyása
2. grönlandi jégmező túlzott mértékű fogyása
3. boreális erdők (tajga) túlzott mértékű pusztulása
4. permafroszt túlzott mértékű olvadása
5. Atlanti-óceán meridionális áramlásának lassulása
6. Amazónia esőerdőinek túlzott mértékű pusztulása
7. melegtengeri korallzátonyok túlzott mértékű puszulása
8. nyugat-antarktiszi jégmező túlzott mértékű olvadása
9. kelet-antarktiszi jégmező túlzott mértékű olvadása

Ha ezeket olvassuk, bizonyára sok kedves Olvasóban felmerül egy ösztönös reakció: „nincs is nagy baj, hiszen ezek jó messze vannak tőlünk”. Sajnos ez az ösztönös gondolat nem helyes. A klímarendszer globális, és ezek a távolinak tűnő változások a helyi klímára is nagyon komoly kihatással vannak. Magyarországon például nagyon megnő az aszályos időszakok száma, és ezáltal csökken a mezőgazdasági területek élelmiszer termelési potenciálja. 2040-ben már elképzelhetőek olyan nyarak, amikor a Kőrosök medrében nem lesz napokig víz. Még nagyobb gond az, hogy a magyarországi növény és állatfajok legnagyobb részének a déli tolerancia határa épp hazánkban van. (Tolerancia határ az a szélességi fok, ahol még az adott őshonos faj jól érzi magát). A klímaváltozás miatt évente 5-10 km-rel halad feljebb ez a bizonyos határvonal, így az őshonos fajok kipusztulása fenyeget. Az ökológiai rendszer károsodási kockázatának tekintetében Magyarország a 3. legveszélyeztetettebb ország a világon, mely a medence jellegünkből és földrajzi elhelyezkedésünkből adódik alapvetően. A Mecsek természetközeli erdőiben vannak olyan területek, ahol a faállomány 80%-a beteg. Hiszen nem tudnak szegények északabbra vonulni a tolerancia határ után. Ez jól mutatja, hogy már most mekkora a baj.

Azonban a neheze még „csak” most jön, mert a fent bemutatott határpontok által jelzett területeken a folyamatok fokozódása egymást erősíti. Ezt jól mutatja az a tény, hogy a fenti határpontok túllépése előbb érkezett, mint ahogy a tudósok eddig gondolták. Nézzünk erre az egymásra hatásra egy példát (ezért csak egyet, mert mindegyik mindegyikre kihat): Ha az északi és a déli sarkon több jég olvad fel, akkor lecsökken a Föld átlagos albedója (kisebb jégfelület kevesebb fényt ver vissza), így tovább melegszik a klíma. Közben a beoldódott édesvíz hígítja az óceánok vizét, mellyel tovább lassítja a cirkulációs áramlatokat (pl. Golf-áramlat). Ha ez tovább lassul, akkor csökken az óceán hűtő-fűtő hatása, melynek révén még szélsőségesebb az időjárás. Közben az esőerdők pusztulása révén a légköri folyamatok megváltoznak és az esőerdők szavannákká alakulnak. Így még kevesebb CO₂-t kötnek meg ezek a területek, melynek révén tovább gyorsul a felmelegedés. Ez persze tovább erősíti a jégsapkák olvadását és az óceáni cirkulációs folyamtok lassulását. A rendszer változását tovább erősíti a tajga erdeinek pusztulása is, amelynek révén még levesebb CO₂ megkötő kapacitás lesz, mely tovább gyorsítja a felmelegedést. És végül belép a permafrost túlzott mértékű olvadása melynek révén rengeteg - jelenleg a fagyott talajban rögzült - metán jut ki a légkörbe. A metán 23-szor erősebb klíma gáz, mint a CO₂. Így ennek hatására extrémen begyorsul a folyamat. Ezek az egymásra hatások olyan erősek, hogy akár 8 C°-os átlag hőmérséklet emelkedést is okozhat. Nekünk 2 C° felett kb. annyi. Szóval képzeld el, hogy az mit jelenthet…

Ha esetleg nekem nem hiszed el amiket itt írtam, akkor nézd meg Leonardo DiCaprio (klikk1, klikk2), vagy David Attenborough (klikk) vagy Al Gore (klikk1, klikk2) erről szóló hiteles filmjeit. És nagyon szépen kérlek ne hallgass a klímaváltozás szkeptikusokra, meg az újabban divatba került "klímarealistákra" ezek ugyanolyanok mint a laposföld hívők. Egyre kevesebben vannak, de egyre nagyobb hangot adnak gondolataiknak. 

Ahhoz, hogy a kataszttrófát elkerüljük 2050-re karbon semlegesíteni kell a globális gazdasági rendszert! Ez azt jelenti, hogy nem bocsáthatunk több klímagázt a légkörbe mint, amennyit ki is veszünk onnan. Ami sokkal fontosabb, hogy az utolsó pillanatban vagyunk! Ez jól látható abból, hogy 9 határ pontot már átléptünk és a folyamatok az orrunk előtt gyorsulnak fel. Nincs több időnk… Nem lehet már másokra mutogatni… Nem lehet már azt mondani, hogy majd a tudósok megoldják… Nem lehet már azt mondani, hogy én majd akkor cselekszem, ha másokon is látom, hogy tesznek érte valamit… Mindenkitől azonnali intézkedések szükségesek! Mindenkinek a saját életében meg kell tennie, amit csak tud, hogy gyermekeinknek ne kelljen nyomorban és szenvedésben élniük. Hogy hogyan tehetsz Te ezekért, arról jelen blog „Mit tehetsz Te a klímaváltozásért?” című rovatában lévő írások szólnak. Hogyan tud az emberiség úrrá lenni az emberiség eddigi történelmének legnagyobb kihívásán? Arról a „Az egyensúly 6 programja” című blog rovat fog szólni.

Remélem velem tartasz itt a blogon, és remélem segíthetek abban, hogy minél aktívabban vehesd ki részed az emberiség legnagyobb kihívásában.  Itt az idő, hogy ne csak beszéljünk róla, hanem….

Ha érdekel jelen rovat előző írása, akkor klikk ide: klikk

Ha érdekel jelen rovat következő írása, akkor klikk ide: klikk

Ha úgy érzed ez az írás hasznos mások számára is, akkor kérlek megosztásoddal vagy e-mailben juttasd el nekik. A cikk alatt találhatod a megosztás és az e-mail küldés ikonjait. Már azzal is teszel a klímaváltozás ellen, illetve az emberek boldogágáért, ha megosztásoddal mások tudtára adod jelen blog létét.

 

 Építő szándékú véleményed, kritikád örömmel fogadom, amit a cikk alatt tudsz hozzászólásként megírni.

 

Ha értékesnek találod a blogot, kérlek légy a blog követője. A „rendszeres olvasás” ikonját a jobb oldalon fent találod.