A meditáció módszere már régóta izgatott. Kb. 5-6 éve
kezdtem el vele próbálkozni, sajnos inkább kevesebb, mint több sikerrel. Néha
belelkesedtem és akkor 1-2 hónapig meditáltam többé kevésbé rendszeresen, de
nem igazán éreztem semmi különös dolgot közben. Nem értettem, hogy mi ebben
olyan szenzációs dolog… Mi az amiért annyira oda vannak ezért az unalmas
dologért. Aztán megtörtént az életemben a csoda. Egyszer csak csodálatos
meditációs élményben volt részem és megtapasztaltam, hogy milyen is valójában
meditálni. Azóta egyetlen napot sem hagytam ki. Minden nap meditálok minimum
egyszer. A meditációban való elmélyülés sok érdekes élményt adott, ezért úgy
döntöttem ezeket „meditációs napló” írássorozatban írom le Neked, hátha téged
is segíthet ezen az úton. Mert egy biztos dolgot ki merek jelenteni mindjárt az
elején: azon boldogság kereső módszerek közül, melyeket külső segítség
nélkül tudsz végezni, messze ez a leghatékonyabb, ráadásul még élvezetes is.
Joe Dispenza azonban
pontos és közérthető, lépésekre bontott útmutatót adott könyvében arról, hogy
kell meditálni. Az ő „előírásai” szerint újra neki lendültem a meditáció
gyakorlásának, a többévnyi sikertelen próbálkozások ellenére,
2021-március-16.-án. Ma már úgy érzem, hogy ez volt életem egyik legfontosabb
napja… Mert kb. 3 hét gyakorlás után éreztem meg először, hogy mi az a
meditáció valójában! Joe Dispenza módszerében az a jó, hogy még egy olyan
túlracionalizált embert is mint én meg tudott tanítani meditálni. 3 hétig csináltam a meditációs gyakorlatokat
töretlenül, de addig nem túl sok sikerrel. Keményen küzdöttem, hogy
kikapcsoljam a gondolataimat és létezzek semmiként a semmiben, ahogy
Dispenza-mester kéri (mielőtt ettől megijedsz, vagy úgy érzed, hogy ez elég
bután hangzik, kérlek olvasd el a könyvet és rá fogsz jönni, hogy ez mennyire
komoly és klassz dolog). De akárhogy erőlettem a dolgot, jöttek keresztbe-kasul
a gondolatok, viszketett itt, viszketett ott, kényelmetlen volt, stb… Szóval
mindig volt valami, ami bezavart a dologba. De a meditálás is olyan, mint a
kerékpározás. Először ráülünk a biciklire és az istennek nem akar egyensúlyban
maradni és folyton elesünk. Ilyenkor nem is értjük, hogy mások, hogyan tudnak
megmaradni azon a két vékony keréken. Emlékszem gyerekként mennyire
hihetetlennek tűnt, hogy ez nekem is sikerülhet valaha.
A meditáció is hasonló. Az a ritka, akinek elsőre
sikerül, hiszen a meditáció tulajdonképpen egy speciális koncentráció típus. Ha
sosem gyakoroltuk ezt azelőtt, sőt pont az ellentétét csináltuk egész
életünkben, akkor nem csoda, ha nem megy. Szóval az első szabály az, hogy ha
elkezded, akkor a kudarcok ellenére sem szabad abbahagyni.
Milyen érzés amikor valóban meditálunk? Nehéz olyan
embernek leírni, aki még sosem próbálta. De azért megpróbálom, hátha ez is
kedvet csinál Neked. A meditáció során kellemes béke árad szét a testünkben és
belső harmóniát érzünk. Érezhetünk egyébként jóval felfokozottabb érzelmeket
is, de ezekről majd a napló következő részeiben írok Neked. Ami számomra egyértelmű jele annak, hogy a
meditációhoz szükséges szintet elértem, hogy a két karom bizseregni kezd. Ez
egy szolid kellemes bizsergés, néha még forróság érzettel is párosul. Néha más
testrészeim is bizseregni szoktak. Leggyakrabban a lábfejeim, de például a ma
reggeli meditációmkor a fejem bal felső fele és az orrom bizsergett kellemesen
a kezeim mellett. Ez a bizsergés azt jelzi, hogy speciális energia rendszerhez kapcsolódtál.
Így, ha bárhol bizsereg, akkor annak örülj és add át magad neki!
A meditáció érzésvilágát, ha egy szóval akarnám
leírni, akkor az a szó: a tágasság lenne. Ezt Gunagriha mondta, aki szerintem
az egyik leghitelesebb magyar spirituális vezető. Így összes Youtube-on
elérhető előadását és könyvét tiszta szívvel ajánlom minden boldogságkeresőnek.
A meditáció azért speciális koncentráció forma, mert itt a tágasságra
fókuszálunk. Normál életünkben megtanultuk, hogy arra a dologra vagy
tevékenységre kell fókuszálnunk, amit éppen végzünk. Ez egy teljesen szűk
fókusz, olyan mintha egy csövön keresztül néznéd a világot. Ezzel semmi baj sincs,
mert ha valamilyen tevékenységet végzünk, akkor tényleg erre van szükségünk. A
gond az, hogy a felnőttek állandóan abban a szúk fókuszban ragadnak. A
meditáció ennek pont a fordítottja és pont ez az egyik dolog, amitől olyan
hatásos. Meditációban a fókusz kitágul, olyankor a körülöttünk lévő térre,
tágasságra, végtelenre fókuszálunk. Ez hozza annak a lehetőségét, hogy beengedjünk
olyan energiákat, amiket a szűk fókusszal kizárunk. Ma ez már tudományosan is
igazolt dolog, így ne gondold azt, hogy ez valami spiri-hókusz-pókusz.
Minden meditációs napló részben szeretnék pár olyan
dologról is írni, ami miatt a meditációt érdemes és hasznos csinálni. Hiszen ez
a legjobb dolog, amit önmagunkkal tehetünk. A mai részben az egészségre
gyakorolt hatásról szeretnék írni. Orvosok által igazolt, hogy a meditációnak
számos kedvező egészségügyi hatása van, melyek közül jó párat én is
tapasztaltam az elmúlt hónapokban. Ilyenek például:
-
Idegrendszeri problémák csökkennek
-
Dekoncentráltság csökken
-
Csökken vagy elmúlik a depresszió
-
Csökkenti a stresszt
-
Csökkenti a szorongást
-
Csökkenti a vérnyomás problémákat
-
Javítja a memóriát
-
Mérsékli a hangulat ingadozásokat
-
Energikusabbá és kiegyensúlyozottabbá
tesz
-
Csökkenti a függőségekre való hajlamot
-
Jobb és mélyebb alvást biztosít
-
Erősíti az immunrendszert
-
Javítja a látást, hallást, ízlelést,
szaglást
-
Csökkenti az alvásigényt
-
Mérsékli a keringési zavarokat
Ha ezek közül bármelyik téren vannak problémáid már
akkor megéri rendszeresen csinálni. Ugyanakkor azt is fontos tudnod, hogy
meditáció során a melatonin termelődés fokozódik, és ezért maximalizálódik a
test öngyógyító-regeneráló képessége. Erről bővebben itt olvashatsz egy érdekes
írást: klikk. Szóval nem véletlen, hogy elvileg gyógyíthatatlan
betegségekből való kigyógyuláshoz is vezetett már sok embert a meditáció. Ilyen
tapasztalatom nekem is van, de erről majd egy másik részben írok részletesen.
Még egy gyakorlati tanács jutott eszembe, ami remélem
Neked is hasznos lesz. Ez pedig a helyes tartás kérdése. Háromféle meditáció
létezik ebből a szempontból:
-
Ülő meditáció
-
Fekvő meditáció
-
Sétáló meditáció
Az összes meditációval foglalkozó könyv az ülő meditációt
ajánlja kezdőknek. Én azzal szúrtam el kb. 5 évet az életemből, hogy ezt
bevettem. A hagyományos lótusz üléses, egyenes tartásban végzett meditáció nem
megy mindenkinek. Sajnos a szuper guruk szuper könyvei tévednek ebben a
tekintetben. Én például kismértékű gerincferdüléssel születtem, továbbá a
fiatalkori súlyos önbizalom hiányom miatt a tartásom is elég rossz. Így amikor
leülök lótuszülésbe egyenes háttal, akkor az egész hátam keményen megfeszül.
Legkésőbb 5 percen belül már az egész hátam görcsben van. Erre azt írta minden
meditációs könyv (Joe Dispenzáét kivéve), hogy ez nem gond, mert 2-3 hét alatt
a test megszokja az új kényelmetlen helyzetet és utána ez már nem lesz probléma.
Egyes könyvek még azt is írták, hogy ez szükséges része a meditációra való
felkészülésnek. Nekem évekig nem szokta meg a testem ezt a tartást, és
szerintem nem is fogja. A fekvő meditációt azért nem ajánlják kezdőknek, mert
belealszanak a legtöbben. Legalább is ezt állítják. De én háton nem tudok
aludni a gerincproblémáim miatt. Így esélyem sincs elaludni fekvő meditáció
közben, viszont így tudok sokáig egyenes gerinccel feküdni. Mivel meditációnál
tényleg fontos az egyenes tartás (ennek okáról egy külön írásban fogok írni),
ezért én fekve meditálok. Az ülő meditációnál sem fontos a lótusz ülés. Hiszen
a meditáció csak akkor megy, ha kényelmes az a helyzet, amiben vagyunk. Egy a
fontos, az egyenes tartás.
Ma már megy az ülő meditáció is, de kartámaszos és háttámlás székben. A háttámla megtámasztja a gerincem az egyenes tartás közben, így tudok meditálni akár 50 percet is anélkül, hogy begörcsölne a hátam. A sétáló meditáció tényleg haladóknak való, hiszen ott nem statikus környezetben vagyunk, de erről egy külön írásban fogok majd írni. Összegezve a lényeget: próbáld ki, hogy neked melyik tartási helyzet a legmegfelelőbb. A tartásod egyenes legyen és szimmetrikus. A tenyered lehetőleg fölfelé vagy a szíved felé mutasson. Ami még fontos, hogy ne tedd keresztbe a végtagjaidat! Sem a lábad, sem a kezed nem lehet keresztben. Ezzel kizárod a végtelent, ahelyett, hogy beengednéd. Nem véletlen, hogy a mérges, dühös embert szokták keresztbe tett kézzel ábrázolni. Előtted van Dulifuli a Hupikék Törpikékből?
Ezen feltételek mellett keresd meg a
számodra legmegfelelőbb széket, ágyat, ülőpárnát vagy bármi más kényelmes módot,
tartásformát ahhoz, hogy meditálni tudj. Ha ez megvan, akkor a legfontosabb
lépést már meg meg is tetted.
Kívánok sok sikert meditációs utadon! A legjobb dolog,
amit saját életeddel tehetsz, hogy még ma elkezded a gyakorlást…
Ha érdekel jelen rovat előző írása akkor klikk.
Ha érdekel jelen rovat következő írása akkor klikk.
Ha ennek a rovatnak az első részétől szeretnéd végig olvasni az összes eddigi írást, akkor a bevezető részt itt találod: klikk. Onnan indulva az írások alján tovább lépegetve végig tudsz haladni jelen rovat írásain.
Ha szeretnéd jobban átlátni a blog egyes rovatait és a blog működését, akkor erről egy rövid tartalmas útmutatást itt találsz: klikk
Ha úgy érzed ez az írás hasznos mások számára is, akkor kérlek megosztásoddal vagy e-mailben juttasd el nekik. A cikk alatt találhatod a megosztás és az e-mail küldés ikonjait. Már azzal is teszel a klímaváltozás ellen, illetve az emberek boldogágáért, ha megosztásoddal mások tudtára adod jelen blog létét.
Építő szándékú véleményed, kritikád örömmel fogadom, amit a cikk alatt tudsz hozzászólásként megírni.
Ha értékesnek találod a blogot, kérlek légy a blog követője. A „rendszeres olvasás” ikonját a jobb oldalon fent találod. (Ha mobilról nézed, akkor a cikk alatt görgess tovább)
0 Megjegyzések