A Földön élő kb. 8 milliárd ember élelmezése egy nagyon komoly tényező a
klímaváltozási okok között. Nyílvánvaló, hogy a nem éhezhetünk azért, hogy
megmentsük a Földet. Ugyanakkor nagyon sok olyan fogyasztási szokásunk van, ami
a Föld szempontjából irreális luxus. Ha ezekre odafigyelünk, akkor sokat
tehetünk gyermekeink jövőjéért és legtöbb esetben még egészségesebbek is
leszünk tőle. Az étkezési szokásokkal már foglalkozott 2 db írás ebben a rovatban,
melyeket itt találod: klikk1, klikk2. A mai írás 6 db kiemelkedően hatékony módszert
mutat be Neked. Ha aktívan akarsz tenni a közös jövőnkért, akkor ezek közül
bármelyiket választod sokat tehetsz életminőség romlás nélkül.
1.
szokás:
Soha többet nem eszek tengeri halat! Nem
tudom Te hogy vagy ezzel, de én szeretem a tengeri halakat. Eddigi életem során
elég sokat ettem belőlük. Sajnos helytelenül tettem. Mai naptól nem vagyok
hajlandó tengeri halat fogyasztani! Tőled nem ezt kérem, hanem azt, hogy
minimalizáld az ilyen irányú fogyasztásod, ha teheted!
A tengeri hal egészséges. Ezt halljuk mindenhol. A
legtöbbet az omerga3 zsírsavak egészségre gyakorolt kedvező hatásait említik,
meg a koleszterin szegény étrendet és azt, hogy könnyen emészthető ízletes
fehérje forrás. Ezek természetesen igazak. De a halászati ipar csak az USA-ban 35
milliárd dolláros iparág, mely hihetetlen sok pénzt költ arra, hogy tengeri hal
fogyasztására buzdítsa az embereket. Természetesen az iparág érdeke az, hogy az
előnyöket halljuk, lássuk, azonban a hátrányok elrejtésre kerülnek. No de nézzünk
picit a színfalak mögé, hogy lássuk miért is olyan nagy bűn tengeri halat enni.
A tengeri ipari halászat olyan magas szintre
fejlődött, hogy hihetetlen termelékeny és hatékony halászó és feldolgozó gyárak
ezrei úsznak a tengereken. Ezek a pusztító gépek soha nem látott tempóban
tarolják le az óceánok élővilágát. A globális tonhal populáció 3%-a maradt már
csak fenn. De az összes magasabb rendű tengeri halfaj esetében 15% alatti a
jelenleg még megmaradt populáció aránya a természetes szinthez képest. Ezért az
iparosított tengeri halászat felel, melynek számos kiemelten káros következménye
van:
A.
Tudományos
cikkek igazolják, hogy ha ebben a tempóban folytatjuk a lehalászást, akkor
2048-ra teljesen kipusztulnak a világ óceánjai.
B.
A
Föld CO2 megkötő képességének kb. 80%-áért az óceánok felelnek. Az óceán ilyen
mértékű pusztulása hihetetlen tempóban csökkenti az óceánok CO2-megkötő
képességét, ami miatt a klímaváltozás soha nem látott mértékben kezd
felgyorsulni.
C.
A
hajók több focipálya méretű húzó hálókat alkalmaznak, melyek súlyuknál fogva
letarolják a tenger alján élő növényzetet. Mely így nemcsak a halak pusztítását,
hanem a növényvilág pusztítását is végzi. Évente fél Európa méretű területen
teszik tönkre a hajók a teljes növényzetet és a korallokat.
D.
A
korallzátonyok pusztulásáért kb. 50%-ban közvetlenül a tengeri halászat felel.
E.
A
tengeri halászatban még ma is megszokott a rabszolgatartás és a kényszer
munkáltatás. Hétköznapiak a gyilkosságok is, hiszen egyszerűen rá lehet fogni balesetre
a történteket.
F.
A
mellé halászat azt jelenti, hogy a húzóhálók kifogják a bálnákat, cápákat,
delfineket, melynek nincs húsértékük. Ugyanakkor megölik őket, mert „konkurensek”
és döglötten dobálják vissza a tengerbe. Ezeket az élőlényeket okolják amiért
kevés hal van az óceánokban.
G.
Afrikában
1600 km távolságig a tengertől fokozódott az éhínség, mivel a tengerpari
zónában megjelentek az ipari halászhajók és ez miatt a helyi hagyományos
halászok nem tudnak halat fogni. Természetesen EU-s halászati cégek vannak a
háttérben, melyeket az EU az adónkból dotációkkal támogat, élelmiszer biztonság
jogcímen.
H.
A tengeri haltermesztés is hihetetlen
környezeti károkat okoz. Egy átlagos lazacfarm szennyezése felér egy 10000 fős
városének. A nagy halkoncentráció miatt a halak a saját székletükben fürdenek.
Ezért nagyfokú a betegség közöttük. Több mint 50%-ukat nem lehet feldolgozni,
mert elhullanak. A kevésbé egészséges halakból halpástétomot készítenek, amit
jóízűen eszünk meg.
I.
A
tengeri halakban a bioakkumuláció révén nagymennyiségű szennyezőanyag akkumulálódik.
Kiemelten magas a tengeri halak higany koncentrációja és számos növényvédőszer
maradék is kimutatható belőle. A sok tengeri hal fogyasztás nem, hogy
egészséges, hanem rákot okoz.
J.
A
halak mennyiségének fogyása miatt 70%-al csökkent a tengerekhez kötődő
madárpopuláció.
K.
Itt Magyarországon
a tengeri hal fogyasztását még rengeteg extra üvegház hatású kibocsátás is
terheli. A nagy távolságról való szállítás és a mirelit termékek fagyott
állapotban tartása hihetetlen magas üvegház hatású kibocsátással
jár.
I. A mikroműanyagok 50%-ért a tengeri halászat eldobott tönkrement hálói és egyéb eszközei felelnek. Szóval nem a szívószálak elhagyásával fogjuk megmenteni az óceánokat. Bár tény, hogy sok kicsi sokra megy...
Ezekről a tényekről és még sok tengeri halászattal kapcsolatos dologról itt
találsz egy megdöbbentő tényfeltáró filmet, mely igazán tartalmas időtöltés, szóval érdemes megnézned: klikk.
Az óceánok kipusztítását az emberiség nem képes túlélni. Pedig ebben a
tempóban a világ óceánjai halott vízzé vállnak. Sajnos az egyetlen mód, hogy
ebből a zuhanórepülésből kilépjen az emberiség, ha nem fogyasztunk tengeri
halat, lazacot annak ellenére, hogy szeretjük. Aki oda van érte és nem tud róla
lemondani, az pedig igyekezzen csak ünnepnapokon ilyesmit fogyasztani.
2.
szokás:
Minimalizálom a konzervek fogyasztását!
A konzerveknél a csomagoló anyag előállítása 10-100-szor annyi energiába
kerül, mint az élelmiszer, amit tárol. Egyes élelmiszereknél (pl. sűrített
paradicsom konzerv) ez az arány még magasabb. Szóval fajlagosan óriási mennyiségű
üvegházhatású gáz kibocsátással jár, hogy a terméket hazavihessük.
3.
szokás:
Igyekszem leszokni a kávéról!
A kávé fogyasztás egy nagyon népszerű szokás. Sajnos Európában a kávé
fogyasztása benne van a TOP 10-ben a legnagyobb klímaváltozást okozó
élelmiszerek között. A kávé termesztéséhez nagymennyiségű esőerdőt pusztítanak
el, mellyel csökken a Föld üvegházhatású gáz megkötő képessége. Ugyanakkor
annyira jól megy a kávé iparnak, hogy az Európában forgalmazott kávé legnagyobb
hányada nem hajóval, hanem repülővel érkezik hozzánk. A kávénak az ilyen irányú
szállításából eredő üvegház hatású gáz kibocsátás extrémen károsítja a környezetet.
Erről bővebben itt olvashatsz egy érdekes írást: klikk. A kávé pörkölése
előállításkor és a kávé főzése fogyasztás előtt szintén nagyon sok energiát
emészt fel. Ha életciklusban gondolkodunk, máris nem nehéz elképzelni, hogy
miért olyan pusztító dolog kávét inni. Nyilván itt sem az a cél, hogy leszokjon
a kávéról, aki szereti. A cél az, hogy ne fogyasszuk úton útfélen, hanem csak
akkor, ha tényleg szükségünk van rá. Nem mellesleg a koffein függőség gyorsan
kialakul és nagyon káros, szóval a szervezetednek is jót teszel ezzel. De erről
majd egy külön írásban fogok részletesen írni az „Életmód, természetgyógyászat”
rovatban.
4.
szokás:
Nem eszem annyi jégkrémet és mirelitet!
A jégkrém és mirelit áruk is „híresek” kiemelt mértékű klímaváltozás okozó
hatásukról. Ezeknél a termékeknél az extrém magas energia igény okozza a fő
gondot. A jégkrémet már előállítani is hihetetlenül magas energia igények
mellett lehet. De gondold, hogy az elkészítés pillanatától kezdve hűtve kell tárolni.
Szóval a gyárban egyből beteszik egy óriási hűtőházba. Onnan hűtött kamionokkal
szállítják szét a világba. Utána a boltokban egyből hűtőkbe teszik. Egy átlagos
jégkrém, amit kiveszel a hűtőből az üzletben 3-6 hónapon keresztül mélyhűtött
állapotban volt tartva. Képzeld el, hogy ez milyen hihetetlenül sok energiapazarlás
azért a 10 dkg finomságért. A helyben gyártott fagylalt hasonló élvezeti értékű
és töredéke a klímahatása. Szóval ki lehet iktatni az életünkből életmód romlás
nélkül. Ha tehetném, én az egész iparágat betiltanám, de nyilván ez nem az én asztalom. Egy terméknél mindíg életciklusban kell gondolkodni, így lehet jól végig gondolni, hogy milyen hatása van a környezetünkre. Erről egy érdekes írást itt találsz: klikk.
5.
szokás:
A lehető legtöbb helyben termelt zöldséget, gyümölcsöt fogyasztom!
Eddig csupa olyan dologról beszéltünk, hogy mit ne együnk, minek a fogyasztását
mérsékeljük. Most térjünk rá arra, hogy mi a legjobb a Földnek és Neked
egyaránt. A helyben termelt, feldolgozatlan zöldségek és gyümölcsök fogyasztásának
van a legkisebb üvegházhatású gáz kibocsátása fajlagosan. Szóval vásárolj az
üzletláncok helyett a helyi piacon sok zöldséget és gyümölcsöt. Ha nem is
leszel vegetáriánus vagy vegán (ezek nagyon környezet tudatos szokás rendszerek
egyébként) akkor is minél nagyobb arányban teszed be ezeket az étrendedbe, annál
egészségesebb leszel, annál több lesz az életenergiád és annál jobban véded a
környezetet. Ha még le is komposztálod a növényi maradékokat, akkor még többet
teszel, melyről egy érdekes írást itt találsz: klikk.
Ezek a szokások egészségesebbé ezáltal boldogabbá tesznek és még a közös
jövőnkért is aktívan teszel velük. Szóval csak buzdítani tudlak arra, hogy
ezekből, amit tudsz tegyél bele az életedbe. 8 milliárd ember aprónak tűnő cselekedetei
elpusztíthatják a Földet, ugyanakkor meg is menthetik azt. Te melyik táborba
szeretnél tartozni?
Ha érdekel jelen rovat előző írása, akkor klikk ide: klikk
Ha érdekel jelen rovat következő írása, akkor klikk ide: klikk
Ha ennek a rovatnak az első részétől szeretnéd végig olvasni az összes eddigi írást, akkor a bevezető részt itt találod: klikk. Onnan indulva az írások alján tovább lépegetve végig tudsz haladni jelen rovat írásain.
Ha úgy érzed ez az írás hasznos mások számára is, akkor kérlek megosztásoddal vagy e-mailben juttasd el nekik. A cikk alatt találhatod a megosztás és az e-mail küldés ikonjait. Már azzal is teszel a klímaváltozás ellen, illetve az emberek boldogágáért, ha megosztásoddal mások tudtára adod jelen blog létét.
Építő szándékú véleményed, kritikád örömmel fogadom, amit a cikk alatt tudsz hozzászólásként megírni.
Ha értékesnek találod a blogot, kérlek légy a blog követője. A „rendszeres olvasás” ikonját a jobb oldalon fent találod. (Ha mobilról nézed, akkor a cikk alatt görgess tovább)
0 Megjegyzések