Mit tehetsz Te a klímaváltozás ellen? - 11. rész: 3 egyszerű szokás, amivel több mint 10%-ban csökkentheted CO2 kibocsátásodat

 

Szeretnék ebben a rovatban sok olyan egyszerű szabályról írni Neked, amiknek a bevezetésével jelentősen sokat tehetsz a Földért, általában anélkül, hogy ettől az életminőséged romlana.

A mai írás címében említett 3 szabály a következő:

I.                    Minimalizáld a marhahús és tejtermék fogyasztásodat!

II.                  Minimalizáld az olyan élelmiszer vásárlását, ami nem az európai kontinensről származik!

III.                Ne dobj ki élelmiszert!

Ez a 3 egyszerű szabály 10-15%-nyi CO₂ kibocsátás megtakarítást eredményez egy átlagos európai polgár esetében. Azért, hogy érzékeljük azt, hogy ez milyen nagy szám, nézzük például azt, hogy az EU 2010 körül azt vállalta, hogy 2020-ra 20%-al csökkenti a CO₂ kibocsátását a 90-es évek szintjéhez képest. Ezt sajnos nem minden tagország teljesítette, de vannak olyanok, akik túl is teljesítették. Ha csak erre az egyszerű szabály hármasra ügyelünk, már felét kétharmadát hozzuk össze a fenti politikai vállalásnak anélkül, hogy a társadalom különösebb erőfeszítést tenne érte. Szóval ez egy nagyon nagy dolog, ezzel tényleg sokat tehetünk! Egyébként is, minden apró megtakarítás egy esély arra, hogy tovább húzza a Föld ökoszisztémája végső összeomlás nélkül. Bármilyen pici, amit tehetünk, meg kell tennünk! Nem szabad néznünk, hogy az mekkora. 7,6 miliárd fő pici tettei hihetettlenül nagy tettet jelentenek összegezve.

A marhahús kimagaslóan klímapusztító jellemzőiről itt már írtam Nektek (klikk).  Így ezt nem kívánom részletezni. Mivel a tejtermékek előállításához rengeteg marhát kell nevelni, ezért a tejtermékek is kimagaslóan klímapusztítók. A marhahús egyszerűen kiváltható más hús típusra. Ha klímavédelmi szempontból vizsgáljuk, akkor a szárnyasok és halak fogyasztása a legkedvezőbb. A disznóhús termelésének klímagáz kibocsátása a szárnyasokénak többszöröse. Lehet kapni egyre ízletesebb növényalapú húspótló készítményeket is! Ezek közül párat megkóstoltam, tényleg szinte észrevehetettlen a különbség. Ezek a húspótlók a legkevésbé klíma terhelő alternatívák. Mióta ezt tudom, a család életéből kivettük a marhahúst teljesen. Most a tejtermékek mérséklésén dolgozunk. Ezt már picit nehezebben oldjuk meg, mert pl. a rizstej vagy a kókusztej nem európai termék, így ugyanezen írás második szabályát ütnénk azzal, ha tejtermék helyett mondjuk kókusztejet vennénk. A tejtermékek helyettesítése ízre és állagra sem olyan egyszerű, mint a marhahús kiváltása mondjuk csirke hússal. De családszinten már dolgozunk ezen is, kísérletezünk és remélem egyre több tejtermék kerül ki véglegesen a vásárlási szokásainkból. Lehet például kapni növényi tej készító gépet, ami egyszeri nagyobb beruházás, de utána megtérül. Mi most ebbe az irányba próbálkozunk...

Sajnos a kávét nem europában termesztik. Így vannak olyan termékek, amelyek esetében a második szabály nem megoldható. De kevés ilyen termék van. Nemrég levettem a polcról egy csomag „magyar pirospaprikát”. Elolvastam az apróbetűst, és kiderült, hogy 90%-ban chilei és 10%-ban magyar paprika van a tasakban. Borzasztó gusztustalan módon próbálja az élelmiszer-ipar eltüntetni a nyomokat, illetve eladni egy terméket. Így eléggé résen kell lenni, hogy ne dőljünk be. Ahhoz, hogy átalakuljanak a vásárlási szokásaid, sajnos időt és energiát kell szánni abba, hogy a termék megvásárlásakor utána olvasol picit, hogy honnan származik. Ha messziről, akkor keresni kell alternatívát. Az igazság az, hogy van mindig alternatíva. A választék nagy, így semmiben sem fogunk hiányt szenvedni, ha figyelünk a második szabály betartására.

Ha élelmiszert dobunk ki, az azt jelenti, hogy azt már legyártották, becsomagolták, a boltig elszállították, és elhoztuk haza. A teljes láncolat CO₂ kibocsátása terheli. Ha nem eszem meg, akkor hasznosítatlanul kerül a kukába! A kukában általában légmentes környezetben bomlik le, ami azt jelenti, hogy javarészt metán fog a légkörbe kerülni nem CO₂. Ez 23-szor erősebb klímagáz mint a CO₂! Szóval, ha már kidobod, akkor komposztáld le! Ezzel drasztikusan csökkented a klímahatást, mert CO₂-t állítasz elő metán helyett, és a képzett humusz komoly CO₂ megkötő tulajdonsággal rendelkezik. De nyilván a legtöbb ember nem családi házban él, így ezt nem tudja megtenni. A legjobb így is, úgy is az, ha nem dobjuk ki!

Ahhoz, hogy ne dobjunk ki élelmiszert, nem kell más csak lelki tudatosság! Ha tisztában vagyok tettem következményeivel, akkor mindjárt jobb érzés lesz megenni ahelyett, hogy kidobjam. A nyugati társadalomban az élelmiszerek 15-20%-a a kukában végzi. A német államfő, azt nyilatkozta, hogy ha a németországi lakosság által egy év alatt kidobott élelmiszert egy vonatra feltennék, akkor a vonat olyan hosszú lenne, hogy Oroszországig érne el.  Mindez a legtöbb esetben azért történik, mert a boltban túl sok mindent vásárlunk, no meg azért, mert jó dolgunkban már az a legnagyobb bajunk, hogy ezt sem kívánjuk éppen, meg azt sem kívánjuk éppen és így szép lassan megromlik a hűtőben. Én minden nap azt nézem este, hogy mi az, amit a legfontosabb megenni ahhoz, hogy nehogy megromoljon. Tegnap épp összedobtam egy tojásrántottát, amibe bele dobtam az összes fonnyadó zöldséget és pár szalámit, ami már közeledett a kidobáshoz. Fenséges vacsora lett belőle.

Szóval a kaja kidobása mögött általában trehányság, figyelmetlenség, nemtörődömség vagy lelki problémák állnak. Hiszen, ha sosem azt kívánom, ami van otthon, akkor jó eséllyel a vágyakozás lelki rezgésszintjén szeretek tartózkodni (bővebben lásd itt: klikk).  De az is lehet, hogy a lelki problémáim miatt bár éhes vagyok, de nem kívánok semmit, gőzöm sincs mit egyek. Ha rendszeresen van benned ilyen érzés, akkor érdemes mélyebben magadba nézni hiszen nagy eséllyel valamely Élet-pusztító rezgésszinten tartózkodik a lelked (erről bővebben itt: klikk). Mióta ezekből a rezgésszintekből kijöttem, sosincs amolyan „nem kívánok semmit” érzésem. Előtte viszont nagyon sokszor volt. Ha rendszeresen több mindent vásárolsz, mint amit elfogyasztasz, akkor akár vásárlás függő is lehetsz. A függőségek szintén a vágyakozás lelki rezgésszintjének tünetei (a függőségekről itt találsz egy érdekes írást: klikk).

Miközben 1 milliárd ember éhezik a Földön, elég abszurd, hogy nem tudjuk mit ennénk, és az még abszurdabb, hogy kidobjuk az ételt. Szóval lelkiismereti és etikai kérdés, hogy nem végzi a kukában az, amit már hazavittünk.  

Remélem ezzel az írásommal is segítettem, hogy tudatosabban élj! Jó érzést okoz a tudat, hogy elolvastad ezt az írást és még jobb érzést okoz a gondolat, hogy a benned ébredő gondolatok változást generálhatnak.  Hálásan köszönöm Neked, hogy velem tartottál!

Ha érdekel jelen rovat előző írása, akkor klikk ide: klikk

Ha érdekel jelen rovat következő írása, akkor klikk ide: klikk

 

Ha úgy érzed ez az írás hasznos mások számára is, akkor kérlek megosztásoddal vagy e-mailben juttasd el nekik. A cikk alatt találhatod a megosztás és az e-mail küldés ikonjait. Már azzal is teszel a klímaváltozás ellen, illetve az emberek boldogágáért, ha megosztásoddal mások tudtára adod jelen blog létét.

 

 Építő szándékú véleményed, kritikád örömmel fogadom, amit a cikk alatt tudsz hozzászólásként megírni.

 

Ha értékesnek találod a blogot, kérlek légy a blog követője. A „rendszeres olvasás” ikonját a jobb oldalon fent találod.