Megoldás a klímaváltozásra – Az egyensúly 6 programja - 15. rész: A Földet és Embert elpusztító verseny

 

Az Egyensúly 6 Programja, egy megoldás csomag, mely kivezeti az emberiséget a klímaváltozás gödréből és egy új fejlődési pályára állítja. Ezt a megoldás rendszert ismertető írás-sorozat eddigi írásait itt találod:

    1.    Globális Revitalizációs Program: klikk1, klikk2, klikk3

    2.    Globális Agglomerációs Program: klikk1, klikk2, klikk3, klikk4, klik5, klikk6

    3.     Globális Népesség Program: klikk1, klikk2

Ha esetleg elkerülte volna a figyelmed, akkor érdemes átszaladnod rajtuk mielőtt ezt az írást elolvasod.  A további Programok bemutatására hétről hétre kerül sor ebben a blog-rovatban. 

Ha ennek a megoldás rendszernek a koncepciójáról szeretnél látni egy összefoglaló rövid videót, akkor azt itt találod egy Nyitott-egyetemi előadásom keretében: klikk.

Fiatalabb koromban egy buddhista filozófustól hallottam az interneten, hogy a versengés csak rossz lehet. Első hallásra nagyon furcsának tartottam ezt a gondolatot, hiszen egész gazdasági‒társadalmi rendszerünket a verseny itatja át. De szépen lassan megérett bennem, és rádöbbentett, hogy tökéletesen igaza van. A versengésben mindig van egy győztes és mindig van egy vagy több vesztes. Általában elkövetjük azt a hibát a társadalom minden szintjén, hogy a versengéskor mindig a győztesekre figyelünk. Ha megnézünk egy focimeccset, utána mindenki a győzteseket ünnepli, a vesztesekkel kevesen foglalkoznak. Ugyanígy van ez a gazdasági versenyben is, de így van ez akkor is, hogy ha valamilyen saját egyéni célt tűzünk ki. Mindig azt feltételezzük, hogy az adott versengésből győztesen jövünk ki.

 

A versengésből mindig vesztesek is születnek, és a veszteség élménye egy borzalmasan erős negatív energiacsomag. Ez a negatív élmény a magja annak, hogy a veszteségből/vereségből mindig szégyen, bűntudat, fásultság, félelem, irigység, vágyakozás, szorongás, düh vagy harag keletkezik. Általában ezeknek az érzéseknek valamilyen egyvelegét hozza a versenyben történő alulmaradás. Valamelyik érzés idővel ezekből dominánssá válik, és létrehoz egy érzésvilágot. Innentől már nem a valóságban, nem az itt és mostban élsz, hanem a reaktív és szubjektív valóságodban. Gondolj bele, hányszor éreztél bűntudatot, szégyent, haragot vagy ezek bármelyikét azért, amiért egy adott vitából vagy bármilyen másik versengési helyzetből vesztesen jöttél ki!

 

A nyertes ezzel szemben mindig büszke lesz magára, amiért ő a versenyből pozitívan jött ki. Tehát ő ezáltal jobbnak és többnek érzi magát versenytársainál. A büszkeség hatására az ego erősödik, és vele erősödik az önzés. Mint már jól tudod a büszkeség is életpusztító lelki rezgésszint (bővebben: klikk). Ergo: a versengésből nem lehet pozitív, élettámogató módon kijönni.

 

A versengés helyett a helyes út az együttműködés, mely egyensúlyból, békéből, örömből, harmóniából és elfogadásból fakad. A jövő társadalmában nem létezhet versengés, mert addig mindig keletkeznek negatív, lélekdegradáló energiák.

 

Társadalmi szinten az egyensúly az együttműködés révén fejeződik ki az együttműködő, egymás céljaiért kölcsönösen tevő aktivitáson keresztül. Az együttműködés új paradigmája tagadja a darwini versengésre épülő modell érvényességét még az evolúció szintjén is! Darwin téved elméletében, az Élet alapvetően együttműködésre hangolt, nem versengésre. A fejlődést, a változást nem a versengés, hanem az együttműködési hajlam és annak mértéke és szintjei viszik előre. A jelenlegi gazdasági verseny életpusztító rendszert alkot, hiszen folyamatosan negatív energiacsomagok milliárdjait gyártja naponta az Emberekben. Azonban verseny nélkül is létezhet erős gazdaság, sőt verseny nélkül lesz igazán erős a társadalmunk.

 

Jogosan kérdezheted, mi lesz a sporttal, hogy ha nem lesz a jövő társadalmában versengés? Sport lesz jövő a társadalmában, de nem lesz versenysport. A sport a mozgás örömérért, a testi önkontroll fejlesztésért, a lelki fejlődés egy eszközeként működik majd. A sport önmagában csodálatos! Azonban a sportot is a túlzott versengésbe hajszolt élsport teszi tönkre. Amikor a grundon kosarazunk és önfeledten játszunk, akkor a sport egy csodálatos dolog és egy tökéletes létélmény. Abban a pillanatban, amikor elmegyünk egy profi kosárcsapatba játszani, és egy őrült, egymást széttépő, szétszaggató versenyhelyzetbe kerülünk, a játékos pozitív létélménye megszűnik, és onnantól kezdve már csak a versengésből fakadó negatív energiák tapasztalhatók a nyerés iránti sóvárgó vágy mellett. Ez életpusztító az egyén szintjén. Nem véletlen, hogy az élsportolók általában kb. 30 éves korukra teljesen kiégnek, és nem bírják folytatni azt, amit csinálnak.

 

Ha a szurkolók szemszögéből vizsgálunk egy meccset, hasonló következtetésre jutunk. A szurkolók szidják a másik csapatot, utálják a másik csapat szurkolóit. A versengés itt is életpusztító energiákat generál. A győztes csapat szurkolóinak önfeledtsége rövid távú, mely lappangó módon erősíti az egot, és ezáltal szintén életpusztító energiákat termel.

 

A versengés természetesen fokozatosan tűnik majd el a társadalomból, nem egyik napról a másikra. A mai Ember nem tudna létezni versengés nélkül. A változás első jele az lesz, amikor egy meccsen már mindenki csak a saját csapatának szurkol a másik fél vagy a bíró szidalmazása nélkül. Ez az emberi lélek fejlődésének egy olyan társadalmi szintje, amikor a versengés győztes attitűdje a domináns, a lealacsonyítás már nem célja egyik félnek sem. A bátorság lelki rezgésszintje az, amelynél már mások megkárosítása, degradálása nélkül érjük el előre jutásunkat (bővebben: klikk). Nem véletlenül a társadalmi szintű lelki fejlődésünkben erre a szinte való ugrás jelenti a klímaváltozás megoldását (bővebben: klikk).

 

Ugyanígy történik majd ez a gazdaságban is, és a társadalom többi szegmensében. A verseny kulturálódása lesz az első átmeneti lépes. Ha már nem rúgna bele senki a versenytársába, és nem a másik rovására akarná magát jobbnak vagy többnek feltüntetni, az már önmagában egy sokkal szebb társadalmat eredményezne, mint a mai. A társadalmi lét egyik jó mérőeszköze a politika. Nézd meg kérlek kicsit kívülről, hogyan rúgnak egymásba az egyes politikai pártok nap mint nap? Hogyan érvényesülnek a politikusok egymás lekicsinyítése által? Az egyes pártokkal szimpatizáló emberek milyen mértékben szidják azokat, akik más pártok hívei? Ezek mind életpusztító energiák megnyilvánulásai. A társadalmi fejlődésünk következő szintjében már tiszteletben tartjuk mások eltérő nézeteit és mások degradálása nélkül fogunk politizálni is. Persze én nem politizálok! Ez a blog is politikamentes! De kívülről nézve borzasztó látni, hogy az emberek képesek egymásnak feszülni egy-egy politikai csoportosulás fanatizálása révén. Ez is egy versengés. Állandóan azt akarják bizonyítani a pártok és hívőik, hogy jobbak-többek mint mások.

 

A verseny legnagyobb hátránya, hogy nem veszi figyelembe a káros következményeket! Amikor két fél között mindent elsöprő verseny alakul ki, akkor nem figyelnek semmi másra, csak a nyerés céljára. A versenyzők minden erőforrást felhasználnak a nyerés érdekében. Ez a folyamat az, ami a világunk hihetetlen gyors pusztulását eredményezi. Minden természeti erőforrást elégetünk annak érdekében, hogy többet termeljünk, többet birtokoljunk, többet kapjunk, gazdagabbak legyünk, hatalmasabbak legyünk, stb… Ezt az esztelen rohanást, a verseny káros paradigmája okozza.

 

Épp ma olvastam a hírt, hogy Braziliában újabb rekordott döntött az esőerdő irtás mértéke. Több mint Magyarország területével egyenlő esőerdőt pusztítottak el egy év alatt. A gazdasági verseny ennyire őrült. Senki sem teheti meg, hogy lassít vagy megáll, mert akkor lemarad. Ezért nem lehet a jelenlegi versenyre épülő gazdasági-társadalmi rendszerünk keretein belül megállítani a világ pusztítását és a klímaváltozást sem! Ami még egyértelműbb, hogy ez a versengés az emberi lelket is rombolja-pusztítja és ezáltal soha nem látott mennyiségű boldogtalan ember él jelenleg a Földön.

 

Ha ez a rendszer nem jó az embereknek és a természetnek sem, akkor miért csináljuk? Mert nem gondolunk bele, hogy lehetne másképpen is! Az átlagember általában a rendszer keretein belül igyekszik boldogulni. Az embereknek nincs idejük, kedvük a sorok mögé nézni. De ez a blog – többek között - azért íródik, hogy új nézőpontokat adjon! Segítsen abban, hogy a helyes irányt felvedd! Hiszen 7,9 milliárd ember rossz döntései okozzák a klímaváltozást, és ugyanennyi ember helyes döntésével lehet azt megállítani! Szóval rajtad és rajtam múlik, merre alakul a jövő!

 

Hogyan fog a társadalmunk ebből az életpusztító szokásrendszerből kilépni? Hogyan fogunk erre megoldást találni? Ígértem ezekre a kérdéseidre is választ adok, ha a következő írásaimnál is velem tartasz!

Ha érdekel jelen rovat előző írása akkor klikk. 

Ha érdekel jelen rovat következő írása akkor klikk. 

Ha ennek a rovatnak az első részétől szeretnéd végig olvasni az összes eddigi írást, akkor a bevezető részt itt találod: klikk. Onnan indulva az írások alján tovább lépegetve végig tudsz haladni jelen rovat írásain. 

Ha szeretnéd jobban átlátni a blog egyes rovatait és a blog működését, akkor erről egy rövid tartalmas útmutatást itt találsz: klikk

Ha úgy érzed ez az írás hasznos mások számára is, akkor kérlek megosztásoddal vagy e-mailben juttasd el nekik. A cikk alatt találhatod a megosztás és az e-mail küldés ikonjait. Már azzal is teszel a klímaváltozás ellen, illetve az emberek boldogágáért, ha megosztásoddal mások tudtára adod jelen blog létét.

 

 Építő szándékú véleményed, kritikád örömmel fogadom, amit a cikk alatt tudsz hozzászólásként megírni.

  Ha értékesnek találod a blogot, kérlek légy a blog követője. A „rendszeres olvasás” ikonját a jobb oldalon fent találod. (Ha mobilról nézed, akkor a cikk alatt görgess tovább)